Csapás-tetői-barlang (Szinpetri)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csapás-tetői-barlang
Hossz33 m
Mélység18 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés18 m
Tengerszint feletti magasság387 m
Ország Magyarország
Település Szinpetri
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-35
Lelőhely-azonosító 16779
Elhelyezkedése
Csapás-tetői-barlang (Magyarország)
Csapás-tetői-barlang
Csapás-tetői-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 49″, k. h. 20° 36′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 49″, k. h. 20° 36′ 58″

A Csapás-tetői-barlang megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. A kiétei kultúrába sorolható cserépedény töredékek mellett őslénytani leletek is előkerültek belőle.

Leírás[szerkesztés]

Szinpetri központjától északra, körülbelül 1650 méterre, az András-hegyen, amelyet a helyiek Csapás-tetőnek neveznek található a bejárata. A Kopolya-forrástól körülbelül 500 méterre van. Egy gödör alján nyíló bejáratán egy régi ajtónak a 86 centiméter magas vaskerete látszik. Középső triász mészkőben alakult ki. Függőleges jellegű, inaktív víznyelőbarlang. A barlang a pleisztocénben valószínűleg már nem nyelt vizet. Az alsó üregében sok cseppkő és kristályképződmény volt, de ezeknek egy része a feltárás óta megsemmisült. Engedéllyel látogatható. Megkülönböztetett védelmét az indokolja, hogy a terület egyik jelentős méretű barlangja, veszélyeztetettek a cseppkőképződményei és különleges őslénytani és régészeti leletei vannak.

Az 1971. évi régészeti ásatása során előkerült leletek átvizsgálásakor sok a késő bronzkori kiétei kultúrába sorolható cserépedény töredéket határoztak meg. A Herman Ottó Múzeumba került leletek feldolgozását Hellebrandt Magdolna végezte. Megállapítható, hogy a barlang nem állandó menedékhely volt, hanem csak alkalmanként használták. Valószínűleg a barlang előtt, vagy felett volt egy építmény, amelynek a pusztulása után a cserépanyag a földdel együtt bemosódott.

Bejárati termében maradt még régészetileg át nem kutatott kitöltés. A régészeti szempontból folytatott ásatás közben csontok is előkerültek, például egy agancsdarab. A kitöltésből előkerült sok késő bronzkori csontmaradványt Kordos László vizsgálta. Köztük emberi csontok, rágott csigolyák és egy ép, alig koptatott őrlőfog is volt. A barlang látogatásához az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye kell.

1972-ben volt először Csapás-tetői-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában (Dénes 1972, Gábori 1972, Házi 1972). Előfordul irodalmában Csapástetői-barlang (Vid 1971) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1971 előtt néhány évvel szinpetriek fedezték fel bejáratát és első részét. 1971-ben Dénes György átvizsgálta a barlangot és a még nem bolygatott kitöltésében őskori cserépedény töredéket talált. Szerinte a lelet a Baradlából előkerült hallstatti kerámia töredékhez hasonló. A lelet a Herman Ottó Múzeumba lett elküldve. A barlangra Varga Imre, aki egy Szinpetriben élő személy hívta fel a figyelmét és Varga Imre azt is elmondta Dénes Györgynek, hogy amikor a helyiek az barlangban bontottak, akkor nagyon sok hasonló cserépdarab került elő kitöltéséből. 1971 augusztusában a Vass Imre Barlangkutató Csoport felmérte a barlangot. A felmérés alapján Vid Ödön szerkesztett és rajzolt alaprajz barlangtérképet, hosszmetszet barlangtérképet és szelvényeket.

1972 augusztusában Hellebrandt Magdolna, aki az ásatást vezető régész volt, Dénes György, aki a leletek bejelentője volt, Varga Imre, aki régóta kutatta a barlangot és a Vass Imre Barlangkutató Csoport közreműködésével a bejárati terem még bolygatatlan kitöltésének egy részét kitermelték régészeti átvizsgálás céljából. Dénes György A Herman Ottó Múzeum Évkönyve című kiadvány 1973. évi évfolyamában részletesen ismertette a barlangot és a publikáció szerint a felszín és legmélyebb pontja között 18 méter a különbség. A kiadvány 1973. évi évfolyamában Hellebrandt Magdolna leírta az előkerült leleteket régészeti szempontból, amelyhez fényképek és leletrajzok lettek mellékelve. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei című periodika 1973. évi évfolyamában jelent meg Kordos László tanulmánya a régészeti feltárás során előkerült csontleletekről.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Csapás-tetői-barlang néven és térképen fel van tüntetve helye. 1987-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület denevér megfigyelést végzett benne. 1995 óta a Világörökség része. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Csapás-tetői-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Csapás-tetői-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5440/35 nyilvántartási számú Csapás-tetői-barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Csapás-tetői-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5440-35 kataszteri számú Csapás-tetői-barlang.

A 2013-ban publikált és Varga Gábor által írt tanulmányban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Szinpetrin elhelyezkedő, 16779 lelőhely-azonosítójú és 5440-35 barlangkataszteri számú Csapás-tetői-barlang a másodlagos lelőhelyek közé van sorolva. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Csapás-tetői-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2014 májusában készült el a barlang alaprajzi barlangtérképe, hossz-szelvény barlangtérképe keresztmetszettel, amelyeket Szabó Zoltán szerkesztett Kovács Richárd és Szabó R. Zoltán felmérése alapján.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]