Káposztás-kerti 3. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Káposztás-kerti 3. sz. barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz7 m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság277 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám nincs
Elhelyezkedése
Káposztás-kerti 3. sz. barlang (Magyarország)
Káposztás-kerti 3. sz. barlang
Káposztás-kerti 3. sz. barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 06″, k. h. 20° 38′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 06″, k. h. 20° 38′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztás-kerti 3. sz. barlang témájú médiaállományokat.

A Káposztás-kerti 3. sz. barlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található egyik barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Szögligeten, a település központjától északnyugatra, a Szalamandra-háztól 2,2 kilométerre, 258°-ra, a Ménes-tótól 772 méterre, 289°-ra található. A Ménes-völgyből szép szurdokvölgyön keresztül közelíthető meg. A Káposztás-kerti-forrás északnyugatra, légvonalban 600 méterre van a pataknak a Ménes-patakba torkollásától. A forrás felett lévő hegyoldalban, sziklakibúvásban, a forrástól körülbelül öt–hat méterrel magasabban, 277 méter tengerszint feletti magasságban, erdőben van a természetes jellegű, háromszög alakú bejárata. A Káposztás-kerti 1. sz. barlang és a Káposztás-kerti 2. sz. barlang között helyezkedik el. A Káposztás-kerti 2. sz. barlangtól körülbelül négy méterre, északkeletre fekszik.

Az inaktív forrásbarlang egyszerű járata észak–északkeleti irányba halad. A lezáratlan barlang könnyen megközelíthető, barlangjáró alapfelszereléssel járható.

Előfordul az irodalomban Káposztás-kerti 3.sz. barlang (Vlk 2019) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1957-ben a Kinizsi Barlangkutató Csoport kutatta a Káposztás-kerti-forrás árvízi kitörési helyeit. A kutatásról szóló kézirat szerint a Káposztáskerti-forrást nehezen lehet megtalálni, mert a forrás sűrű bozótban, a patakmeder északi oldalában, sziklás hegyoldal alatt, 270 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A forrás vízhozama 1957. augusztus 27-én körülbelül 300 liter volt percenként. A forrásvíz hőmérséklete 10,6 °C. A forrás vízhozamingadozása nagyon nagy, amire a forrás felett lévő jól kifejlődött és sziklás árvízi patakmeder utal. Valószínűleg összefügg a derenki 1. sz. víznyelővel és ezért légvonalban 600 méter lehet a barlangrendszere.

Vidomáj-pusztai lakók vezették el a csoport kutatóit, Szentes Györgyöt, Csekő Árpádot, Bártfay Pált és Frojimovics Gábort az eldugott forráshoz, ahol a forrás feletti sziklafalakat átvizsgálva négy árvízi kitörési helyet találtak. Először az első kettőt, a térképen A és B jelzésűeket kezdték bontani, de nem jutottak messzire mindkét járat összeszűkülése miatt. A harmadik, térképen C jelzésű nyíláson át lett felfedezve a Káposztás-kerti 1. sz. barlang.

E kutatással egyszerre kezdte el Györödi Lajos, majd később Dénes György is a negyedik, D jelzésű kitörési pont bontását. Agyagos, nagyon eltömődött járatot mélyítve körülbelül négy méter után erős huzatot éreztek. Ezután ez a járat is nagyon eltömődött és ezért időhiány miatt abba kellett hagyni ezen a munkahelyen a munkát.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait 1995-ben nyilvánították világörökségi helyszínné és ezért ez a barlang is a világörökség része, bár magyarországi nyilvántartásokban nem szerepel. 2018-ban lett felfedezve.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben van leírva először és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 7 méter hosszú, ismeretlen mélységű és 277 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett a könyvben egy 2018-ban rajzolt helyszínrajz, amelyen a Káposztás-kerti 1. sz. barlang, a Káposztás-kerti 2. sz. barlang és a Káposztás-kerti 3. sz. barlang egymáshoz viszonyított helyzete figyelhető meg. A Jiří Novotný által szerkesztett helyszínrajzhoz a felmérést Jiří Novotný, Mojmír Záviška, Martin Mandel és Jarmila Mandelová végezte 2018-ban.

Irodalom[szerkesztés]