Kifli-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kifli-zsomboly
Hossz52 m
Mélység26 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés26 m
Tengerszint feletti magasság525 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-30
Elhelyezkedése
Kifli-zsomboly (Magyarország)
Kifli-zsomboly
Kifli-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 59″, k. h. 20° 42′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 59″, k. h. 20° 42′ 48″

A Kifli-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas központjától északra, a Vecsem-bükk csúcsától 1080 méterre, 278 fokra, egy fokozottan védett területen, egy töbör északnyugati oldalán, 525 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A Vecsembükki-zsombolytól haladva a sárga sáv jelzésű turistaúton, az úttól jobbra, nyugat felé található a zsomboly sziklás, bejárati udvara. Néhány turistatérkép jelöli a helyét zsombolyjellel és a nevének a feltüntetésével.

Középső triász, wettersteini mészkőben keletkezett. A vízszintes kiterjedése 22 méter. A felszínre nyíló, nagy beszakadásának az alján, egy fél méter átmérőjű nyíláson lehet egy nagyon érdekes, meanderező formákat mutató, lejtő és törmelékes aljú folyosóba jutni. A folyosó végén található egy álfenék. A barlang nincs lezárva. Engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. A bejárásához 22 méter kötél, három karabiner, egy kötélvédő és két kötélgyűrű szükséges.

A kitöltéséből fosszilis, barlangi medve, barna medve és denevér csont került elő. A keskeny barlangot nem használhatta a barlangi medve és a barna medve lakóhelyül, ezért valószínűleg beestek a zsombolyba. Mivel jelenleg a bejárati részen egy álfenék akadályozza, hogy nagy termetű élőlény bejusson a barlangba, ezért feltételezhető, hogy az álfenék a medvék csontjainak a bekerülése után alakult ki.

Előfordul az irodalmában 64 (Kósa 1992), Gouffre Kifli (Bajomi 1968), Gouffre-Kifli (Bajomi 1968), Kifli-Schachthöhle (Loksa 1967), Kifli zsomboly (Bajomi 1965), Lepecsö-zs. (Vlk 2019), Lépcső-zsomboly (Bertalan 1976), Rohlík (Vlk 2019), Rožek (Vlk 2019), SZ/6 (Kósa 1992) és V-2 (Kósa 1992) néven és jelöléssel is. A Kifli-zsomboly név 1964-ben bukkant fel az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1964. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban meg lett említve, hogy lépcsőzetes felépítésű barlang. 1965 áprilisában Kósa Attila vezetésével, biológiai kutatás történt a zsombolyban. A vizsgálatkor fosszilis, barlangi medve, barna medve és denevér csont került elő. Találtak vörös róka, nyugati piszedenevér, kis patkósdenevér, nagyfülű denevér, vadmacska, borz, házimacska, nagy pele, európai őz, Lepus, európai mókus, sárganyakú erdeiegér, madár és ember csontot is. Az 1965. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban Bajomi Dániel részletesen ismertette a barlangot, valamint felsorolta, hogy melyik állatfajok csontjai kerültek elő a zsombolyból és hogy melyik állatfajok lettek meghatározva a jelenlegi faunájából. A leírásban az olvasható, hogy a nagy bejárata egy sűrű erdőben, egy karros töbör oldalában van, Scholtz Pál Kornél szerint 520 méter tengerszint feletti magasságban. A folyóiratban megjelent egy alaprajzi barlangtérkép, egy vetületi, hosszmetszet barlangtérkép és két keresztmetszet, amelyeket Bajomi Dániel, Kósa Attila és Székely Kinga felmérése alapján Kósa Attila szerkesztett. Ekkor készült egy kifejtett, hosszmetszet barlangtérkép is, de nem lett publikálva. A barlangtérképek 1:200 méretarányban készültek.

Az 1963–1967. évi Karszt- és Barlangkutatásban megjelent Bajomi Dánielnek az ismertetése francia nyelven, publikálva lettek az 1965-ben kiadott térképek és a tanulmányhoz mellékelve lett egy fénykép a barlang bejáratáról, amelyet Székely Kinga készített, valamint egy fénykép a barlang biológiai vizsgálatáról, amelyet Kósa Attila készített. 1970-ben Dénes György elküldte az Országos Természetvédelmi Hivatalnak a Kifli-zsombolyról szóló, általa összeállított, négy tételből álló irodalomjegyzéket. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy az Alsó-hegyen, Bódvaszilason, 520 méter tengerszint feletti magasságban, az Iskola-zsombolytól körülbelül 300 méterre, nyugat–északnyugatra, egy sűrű erdővel borított, karros töbör oldalában van a bejárata. A lépcsőzetes felépítésű barlang 25,2 méter hosszú. Barlangi medve és egyéb, fosszilis csontokat találtak benne. Az ismertetés két publikáció alapján íródott. Az 1977. január 30-án készült, szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1975. novemberi bejárás alapján lett kitöltve, Bódvaszilason található, 531 méter tengerszint feletti magasságban, egy töbör északnyugati peremén van a bejárata. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag részlegesen feldolgozott, magyarországi barlangok közé sorolta. 28 állatfaj lett meghatározva belőle.

Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve egy névváltozatával és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból részlegesen feldolgozott, magyarországi barlangok között. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye és a kiadványban megjelentek az 1965-ben publikált barlangtérképek. Az oldalon, ahol a barlangtérképek szerepelnek, több adattal együtt fel van tüntetve öt darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Kifli-zsomboly a 21. legmélyebb a 26 méteres mélységével. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.

Ismeretlen időpontban, ismeretlen személy rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet beszerelési vázlattal és két keresztmetszetet az 1965-ben publikált barlangtérképek alapján. 2001-ben egy radondetektor lett elhelyezve a mélypontja felett körülbelül hat méterre. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 26 méter mély, 52 méter hosszú és 22 méter vízszintes kiterjedésű barlangként szerepel, valamint a füzetben megjelentek az ismeretlen időpontban készült barlangtérképek. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk[szerkesztés]