Kifli-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kifli-zsomboly
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz52 m
Mélység26 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés26 m
Tengerszint feletti magasság525 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-30
Elhelyezkedése
Kifli-zsomboly (Magyarország)
Kifli-zsomboly
Kifli-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 59″, k. h. 20° 42′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 59″, k. h. 20° 42′ 48″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kifli-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Kifli-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas központjától É-ra, a Vecsem-bükk csúcsától 1080 m-re, 278°-ra, fokozottan védett területen, töbör ÉNy-i oldalán, 525 m tengerszint feletti magasságban van bejárata. A Vecsembükki-zsombolytól haladva a sárga sáv jelzésű turistaúton az úttól jobbra, Ny felé található a zsomboly sziklás bejárati udvara. Néhány turistatérkép jelöli helyét zsombolyjellel és nevének feltüntetésével.

Középső triász wettersteini mészkőben keletkezett. Vízszintes kiterjedése 22 m. A felszínre nyíló nagy beszakadásának alján, egy 0,5 m átmérőjű nyíláson lehet egy nagyon érdekes, meanderező formákat mutató, lejtő és törmelékes aljú folyosóba jutni. A folyosó végén található egy álfenék. A barlang nincs lezárva. Engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. Bejárásához 22 m kötél, 3 karabiner, 1 kötélvédő és 2 kötélgyűrű szükséges.

Kitöltéséből fosszilis barlangi medve, barna medve és denevér csont került elő. A keskeny barlangot nem használhatta barlangi medve és barna medve lakóhelyül, ezért valószínűleg beestek a zsombolyba. Mivel jelenleg a bejárati részen álfenék akadályozza, hogy nagy termetű élőlény bejusson a barlangba, ezért feltételezhető, hogy az álfenék a medvék csontjainak bekerülése után alakult ki.

Előfordul irodalmában 64 (Kósa 1992), Gouffre Kifli (Bajomi 1968), Gouffre-Kifli (Bajomi 1968), Kifli-Schachthöhle (Loksa 1967), Kifli zsomboly (Bajomi 1965), Lepecsö-zs. (Vlk 2019), Lépcső-zsomboly (Bertalan 1976), Rohlík (Vlk 2019), Rožek (Vlk 2019), SZ/6 (Kósa 1992) és V-2 (Kósa 1992) neveken és jelölésekkel is. A Kifli-zsomboly név 1964-ben bukkant fel irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1964. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban meg lett említve, hogy lépcsőzetes felépítésű barlang. 1965 áprilisában Kósa Attila vezetésével biológiai kutatás történt a zsombolyban. A vizsgálatkor fosszilis barlangi medve, barna medve és denevér csont került elő. Találtak vörös róka, nyugati piszedenevér, kis patkósdenevér, nagyfülű denevér, vadmacska, borz, házimacska, nagy pele, európai őz, Lepus, európai mókus, sárganyakú erdeiegér, madár és ember csontot is.

Az 1965. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban Bajomi Dániel részletesen ismertette a barlangot és felsorolta, hogy melyik állatfajok csontjai kerültek elő a zsombolyból és hogy melyik állatfajok lettek meghatározva jelenlegi faunájából. A leírásban az olvasható, hogy nagy bejárata sűrű erdőben, karros töbör oldalában van, Scholtz Pál Kornél szerint 520 m tengerszint feletti magasságban. A tanulmányban megjelent alaprajz térképe és vetületi hosszmetszet térképe 2 keresztmetszettel, amelyeket Bajomi Dániel, Kósa Attila és Székely Kinga felmérése alapján Kósa Attila szerkesztett. Ekkor készült kifejtett hosszmetszet térkép is, de nem lett publikálva. A térképek 1:200 méretarányban készültek.

Az 1963–1967. évi Karszt- és Barlangkutatásban megjelent Bajomi Dániel barlangismertetése francia nyelven. Publikálva lettek az 1965-ben kiadott térképek. A tanulmányhoz mellékelve lett egy Székely Kinga által készített fénykép, amelyen a barlang bejárata figyelhető meg és egy Kósa Attila által készített fénykép, amelyen a barlang biológiai vizsgálata látható. 1970-ben Dénes György elküldte az Országos Természetvédelmi Hivatalnak a Kifli-zsombolyról szóló és általa összeállított, 4 tételből álló irodalomjegyzéket.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy az Alsó-hegyen, Bódvaszilason, 520 m tengerszint feletti magasságban, az Iskola-zsombolytól kb. 300 m-re, Ny–ÉNy-ra, egy sűrű erdővel borított karros töbör oldalában van bejárata. A lépcsőzetes felépítésű barlang 25,2 m hosszú. Barlangi medve és egyéb fosszilis csontokat találtak benne. Az ismertetés 2 publikáció alapján íródott.

Az 1977. január 30-án készült és 1975. novemberi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint Bódvaszilason, 531 m tengerszint feletti magasságban található. Töbör ÉNy-i peremén van bejárata. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag részlegesen feldolgozott magyarországi barlangok közé sorolta. 28 állatfaj lett meghatározva belőle.

Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Kifli-zsomboly néven Lépcső-zsomboly névváltozattal és térképen van helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból részlegesen feldolgozott magyarországi barlangok között. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1965-ben publikált barlangtérképek. Az oldalon, ahol a barlangtérképek szerepelnek több adattal együtt fel van tüntetve 5 irodalmi mű, amelyek a barlangra vonatkoznak.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a 26 m mély Kifli-zsomboly a 21. legmélyebb. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.

Ismeretlen időpontban, ismeretlen személy rajzolt alaprajz térképet, hosszmetszet térképet beszerelési vázlattal és két keresztmetszettel az 1965-ben publikált térképek alapján. 2001-ben radondetektor lett elhelyezve mélypontja felett kb. 6 m-re. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 26 m mély, 52 m hosszú és 22 m vízszintes kiterjedésű barlangként szerepel. A füzetben megjelentek az ismeretlen időpontban készült térképek. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelentek az 1965-ben publikált térképek. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 52 m hosszú, 26 m mély és 546 m tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk[szerkesztés]