Rejtek-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rejtek-zsomboly
Hossz450 m
Mélység66,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés66,5 m
Tengerszint feletti magasság412,2 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus korróziós eredetű karsztbarlang
Barlangkataszteri szám 5451-1
Elhelyezkedése
Rejtek-zsomboly (Magyarország)
Rejtek-zsomboly
Rejtek-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 31′ 56″, k. h. 20° 41′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 56″, k. h. 20° 41′ 33″

A Rejtek-zsomboly fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Azért jelentős és érdekes barlang, mert kialakulása összetett és a karsztvidék barlangjai között csak itt fordulnak elő úgynevezett dolomitpor-cseppkövek. Szögliget négy fokozottan védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján jellemzően aknabarlangokat találunk, ilyen a 66,5 méter mély, az alsó-hegyi Dusának a Szilvás-tető nevű részén elhelyezkedő Rejtek-zsomboly is. A Bódvaszilastól és Szögligettől körülbelül egyforma távolságban lévő zsomboly lezárt, függőleges tengelyirányú, 412,2 méter tengerszint feletti magasságban nyíló bejárata nagyon bokros területen van, ezért kapta nevét. Szűk bejáratát a sűrű aljnövényzetben nehéz megtalálni, így kiválóan alkalmas rejtekhelynek, de nem használták annak.

A dolomitos triász mészkőbe mélyedő zsomboly jelentőségét kialakulásának összetettsége és az Aggteleki-karszt többi barlangjában nem található dolomitpor-cseppkövek adják. A barlang egyes részeit alkotó és nedvesség hatására porladó dolomit aláhullva cseppkőszerű képződményeket hoz létre. Az 1974-ben feltárt és 66,5 méter mélységig lenyúló új szakasz képződményekben különösen gazdag, így erre a szakaszra régen kivételes esetben adtak kutatási, vagy látogatási engedélyt.

Párhuzamos aknákból és az aknákat összekötő vízszintes részből áll. A barlang függőleges metszete egy H betűhöz hasonló, amelynél a H bal oldali szárának felső végén van a bejárat, alján az 1959-es feltárás 56,5 méter mélyen található végpontja. A H betű vízszintes szakasza a két kürtőt összekötő Xilophon-folyosó, jobb oldali szára az 1974-ben feltárt új rész. A barlang vízszintes kiterjedése 70 méter.

A barlang képződményeinek aragonittartalma arra utal, hogy a barlangban nem csak felülről beszivárgó karsztvíz, hanem mélyből feltörő hévíz is jelen lehetett hosszú ideig. Nem találhatók meg a hévizes barlangokra jellemző oldási formák, így feltételezhető, hogy alacsonyabb hőmérsékletű kevert vízről van szó. A barlangra jellemző borsókövek csak 18 méteres mélységtől lefelé találhatók meg. 25 métertől már nagy sűrűségben, amely arra utalhat, hogy az azokat kialakító kevert víz csak eddig a szintig volt jelen a barlangban. A meleg víz szerepe így leginkább képződmények kialakítására korlátozódott. A barlangot egy tektonikus kőzetrés mentén a beszivárgó víz korróziós hatása hozta létre.

Változatos cseppkövek alakultak ki járataiban, például függőcseppkő, szalmacseppkő, cseppkőléc, cseppkőzászló, állócseppkő, cseppkődob, cseppkőoszlop, cseppkőlefolyás és cseppkőbekérgezés. A barlang mélyebb részein borsókövekre települt cseppkövek, míg a középső részeken cseppkövekre települt borsókövek is láthatók, amely arra utal, hogy a meleg, vagy kevert vizes elöntés több periódusban történt, de a barlang jelenlegi víztelen állapota is már hosszú ideje tart. A borsókőszerű gömbhéjas képződmények kemény és omlékony változatban is előfordulnak. Formájuk alapján korallalakúakat és gombaalakúakat lehet megkülönböztetni.

A cseppköveken kívül aragonit kristálytűk és dolomitpor-cseppkövek képződtek benne, az utóbbiak az 1974-ben feltárt új részben. A barlang triász mészkőben jött létre, de dolomitos terület határán helyezkedik el, így sok helyen jelen van benne a karsztosodásra nem hajlamos, de a víz hatására elporló dolomit. A falakról leváló és elporló dolomit aláhullva megtapad a párkányokon és a fal egyenetlenségein, és cseppkövekhez hasonló, sokszor lefolyásos képződmény növekszik belőle. A szinte tiszta dolomitból álló képződmények teljesen puhák, a nagyjából felerészben mészkövet tartalmazók kemények.

Ezek a különösen sérülékeny képződmények indokolták, hogy az új részbe különlegesen indokolt esetben adtak kutatási engedélyt. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, elektromos lámpa használatával, tiszta ruhában és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg. Az ásványkiválások védelmét beépített létrák biztosítják, amelyek a közlekedést is megkönnyítik.

Előfordul irodalmában Hide-out Pothole (Kósa 1992), Hide-out pothole (Kósa 1992), Hide out pothole (Vlk 2019), Mudrán-lyuk (Kósa 1992), Mudrán lyuk (Vlk 2019), Szilvástetői Rejtek-zsomboly (Nyerges 2003) és szilvástetői Rejtek-zsomboly (Kordos 1984) neveken is. 1959-ben volt először Rejtek-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában (Dénes 1959).

Kutatástörténet[szerkesztés]

1957-ben Zemlényi József hívta fel a közelben dolgozó barlangkutatók figyelmét a helyiek által már a második világháborúban ismert barlangra. Zemlényi József és Szikla László 22 méter mélyre ereszkedtek benne. 1958 nyarán, valamint 1958. karácsony és újév között a Dénes György által vezetett Vörös Meteor Barlangkutató Csoport egy omlás átbontásával a legújabb felmérés alapján 56,5 méter mélységig tárta fel. Ekkor a csoporttagok kőzetmintákat és képződménymintákat gyűjtöttek a barlangból és részletesen felmérték, amely szerint mélysége 62,5 méter. 1959-ben megint térképező munkát és különböző megfigyeléseket végeztek benne. A barlang első barlangtérképeit, két hosszmetszet térképet keresztmetszetekkel és alaprajz térképet a Dénes György, Kósa Attila és Rónai Miklós által végzett felmérés alapján 1959-ben Kósa Attila szerkesztette és Kovács György rajzolta.

1961-ben Magyarország 13. és az Aggteleki-karszt 5. legmélyebb barlangja volt a 63 méter mély barlang Buczkó Emmi összeállítása alapján. 1962. március 30-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Intézetében Kósa Attila előadást tartott a zsomboly ásványtanáról 80-nál több hallgató előtt. A Karszt és Barlang 1963. 2. félévi számában tanulmány jelent meg a barlangról, amelyet Kósa Attila írt, valamint az 1959-ben szerkesztett térképek. Kósa Attila 1964-es A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányában többször meg van említve. Az 1966. évi Karszt és Barlang 2. félévi számában megjelent összeállítás szerint a 63 méter mély barlang a 4. legmélyebb zsomboly az Alsó-hegy magyarországi részén és egyik 36 méter mély aknája az 5. legmélyebb egybefüggő barlangakna az Alsó-hegy magyarországi részén, valamint két fénykép jelent meg a zsombolyról, egyik a címoldalon.

1974-ben a Pelikán István és Balogh László által vezetett a Vörös Meteor Barlangkutató Csoporthoz tartozó kutatók fedeztek fel a függőleges kiterjedésű barlang Iker-akna nevű részének oldalán szűk nyíláson átjutva egy vízszintes járatot, a Xilophon-folyosót, amely egy másik, felfelé és lefelé is tekintélyes méretű függőleges kürtőbe vezetett. Az új rész legmélyebb pontja 66,5 méterrel volt a bejárat alatt. A barlangról a második térkép 1974-ben, az új rész felfedezésekor készült és a térképhez a barlangot Csernavölgyi László, Kósa Attila, Molnár András és Pelikán István mérték fel. Ezen a két mélypont 62,5 és 73 méter mélyen van, valamint ez a két adat jelent meg szinte az összes 2001 előtt kiadott szakirodalomban.

1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, szögligeti Rejtek-zsomboly. Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van az Aggteleki-karszton, Szögligeten található barlang Rejtek-zsomboly néven. Az 1974. évi bejárása alapján 1977-ben kitöltött szpeleográfiai terepjelentés szerint alaprajzi hossza 70 méter, hossza a valóságban 170 méter, vízszintes kiterjedése 60 méter és függőleges kiterjedése 74 méter. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 74 m mély Rejtek-zsomboly az ország 32. legmélyebb barlangja.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 34. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő és 1977-ben 74 m mély, 1976-ban 74 m mély, 1975-ben 72 m mély Rejtek-zsomboly. A VMTE Vass Imre Barlangkutató Csoport tagjai 1978 őszén mintát vettek kitöltéséből őslénytani vizsgálat miatt, de a minta ősmaradvány mentes volt. A mintát Rácz József vizsgálta. 1978. november 7-én lezárta bejáratát az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézetének megbízásából a Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportja a denevérek szabad közlekedését nem akadályozó vasajtóval.

1980-ban az ajtót átfestették a VMTE Vass Imre Barlangkutató Csoport barlangkutatói. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Rejtek-zsombolynak 5450/6. a barlangkataszteri száma. 1982-ben a Vörös Meteor TE Vass Imre Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében az Aggteleki-karsztvidéken lévő Rejtek-zsomboly fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang genetikai és ásványtani jelentősége miatt lett. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva. Az országos barlanglistában szerepel a barlang Rejtek-zsomboly néven szilvástetői Rejtek-zsomboly névváltozattal és térképen van helye feltüntetve.

Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Rejtek-zsomboly néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 39. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450/6 barlangkataszteri számú, 74 m függőleges kiterjedésű Rejtek-zsomboly és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 74 m mély. Az 1989. évi adatfelvételkor meg lett állapítva, hogy a bejárati terem omlásveszélyes, a kombinált reteszes kockazárral ellátott ajtó jól működik és a beépített létrák jó állapotúak.

Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben megjelent az 1975-ben és 1984-ben publikált izometrikus térképvázlat, az 1963. évi Karszt és Barlangban megjelent térképek és az 1977-ben készült térkép. Több adattal együtt fel van tüntetve 14 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1993. március–áprilisi MKBT Műsorfüzetben megjelent, hogy a KTM Természetvédelmi Hivatal egy plakátsorozat megjelenését tervezte, amelyen a magyarországi fokozottan védett barlangok szerepelnek, és ehhez diákat keresett. Előkészítés alatt állnak az Aggteleki-karszt fokozottan védett barlangjairól és a közeljövőben fokozottan védett barlangjairól készült plakátok, köztük a Rejtek-zsombolyt ábrázoló is. Ez a barlang is csillaggal lett megjelölve, amely azt jelenti, hogy leginkább erről a barlangról keres fényképet.

Az 1994-ben kitöltött barlang nyilvántartólap szerint körülbelül 150 méter hosszú és vízszintes kiterjedése 68 méter. A MAFC Barlangkutató Csoport által szervezett és 1994. december 27-e és 1995. január 1-je között tartott nemzetközi barlangász tábor alatt az egyik túracélpont volt. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Rejtek-zsomboly az igazgatóság engedélyével látogatható.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának Barlangtani Osztálya által készített 1999 és 2001 közötti felmérés 56,5 és 66,5 méteres mélységet mért a két mélyponton, így ez tekinthető a hivatalos és pontos adatnak. A felmérés összesen 448,2 méternyi poligonhosszt tartalmazott, amely jelentősen több a korábbi mérések 150 méteres adatánál. A felmérés alapján 2001 májusában rajzolva lett alaprajz térkép keresztmetszetekkel és hosszmetszet térkép. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Rejtek-zsomboly fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő barlangismertetés szerint 412,2 m tengerszint feletti magasságban nyílik, 450 m hosszú, függőleges kiterjedése 66,5 m és vízszintes kiterjedése 70 m. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5451-1 barlangkataszteri számú Rejtek-zsomboly Magyarország 56. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 450 m hosszú barlang 1987-ben 150 m hosszú volt. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5451-1 barlangkataszteri számú Rejtek-zsomboly Magyarország 53. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 66 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 74 m mély volt.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Rejtek-zsomboly az Aggteleki-karszton található és fokozottan védett természeti érték. Az Alsó-hegy Szilvás-tető nevű részén, 412 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A második világháborúban már ismert bejárati terem alatt elhelyezkedő mélyebb részeket a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport kutatói 1957-ben, valamint 1974-ben fedezték fel. 450 m hosszú és 66,5 m mély a triász mészkőben keletkezett, párhuzamos aknákból és az azokat összekötő vízszintes részből álló üregrendszer. A falakat rendkívül gazdagon gomba és korall alakú sárgás-vöröses borsókőkiválás (CaCO3) fedi. Beépített létrák segítik képződményeinek védelmét az 1957-ben feltárt szakaszban. Engedéllyel és kötéltechnikai ismeretekkel látogatható a lezárt barlang.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Rejtek-zsomboly a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Rejtek-zsomboly fokozottan védett barlang. A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint 3 nagy patkósdenevért észleltek 2004. február 14-én a szögligeti barlangban Boldogh Sándor, Štefan Matis, Peter Pjenčák és Burinda Tamás. 2004. február 14-én 25 kis patkósdenevért figyeltek meg a barlangban Boldogh Sándor, Štefan Matis és Peter Pjenčák. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Rejtek-zsomboly az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Rejtek-zsomboly (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Rejtek-zsomboly (Aggteleki-karsztvidék) fokozottan védett barlang. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon az egyik túracélpont volt. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent a 2001-es hosszmetszet térkép. A könyvben az olvasható, hogy 450 méter hosszú, 66,5 méter mély és 412 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett egy fénykép a könyvben, amelyen a barlangban lévő képződmények figyelhetők meg. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Rejtek-zsomboly (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Dénes György: A Pesti Szilvás és a Rejtek-zsomboly. A KPVDSZ VMTE Évkönyve, 1981. 183–191. old.
  • Kósa Attila: Adatok a szögligeti Rejtek-zsomboly ásványtani problémáihoz. Kézirat, 1962. (A kézirat a szerző tulajdonában volt.)
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Barlangok teljes védelmének problémája a Rejtek-zsomboly példájának tükrében. In: Baradla 150 Nemzetközi Konferencia. Budapest, 1975. MKBT kiadvány. 155–158. old.
  • Kósa Attila: Hungary's Hide-out Pothole. N.S.S. News, 1975. szeptember. 140. old.
  • Kósa Attila: A Rejtek-zsomboly. Élet és Tudomány, 1976. február 20.
  • Kraus Sándor: Barlangföldtan. 1984.
  • A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk[szerkesztés]