Szádvári-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szádvári-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz12 m
Mélység0 m
Magasság2 m
Függőleges kiterjedés2 m
Tengerszint feletti magasság351 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5451-17
Elhelyezkedése
Szádvári-barlang (Magyarország)
Szádvári-barlang
Szádvári-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 20° 39′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 20° 39′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szádvári-barlang témájú médiaállományokat.

A Szádvári-barlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

A Szögligetről Derenkre tartó műút mellett, Szögliget belterületétől 2,95 kilométerre, egy jellegzetes, maga fölé forduló szerpentinkanyar után, attól 500 méterre, egy enyhén, de teljesen balra, nyugatra forduló kanyarban, az úttól északra, jobbra, 25–30 méter magasan, a néha aktív forrás felett, attól 43 méterre, a sziklák között nyílik. Szögliget központjától északra, Derenken, Szádvártól nyugat–északnyugatra, 288°-ra, 514 méterre, hegyoldalban, sziklakibúvásban, erdőben van a 80 centiméter széles, 75 centiméter magas, természetes és átalakított jellegű, íves alakú, vízszintes tengelyirányú bejárata. Csak közelről vehető észre. Néhány turistatérkép jelöli a helyét barlangjellel. Az Egér-lyuktól balra, nyugatra, 266°-ra, 44 méterre helyezkedik el.

Középső triász derenki mészkőben alakult ki. Az inaktív forrásbarlang tektonikus repedések mentén, a kifolyó víz hatására jött létre. Két egymásra majdnem merőleges hasadék alkotja. Az első nyolc, a második négy méter hosszú. Az egy méter átmérőjű bejárati szelvénye a barlang végpontja felé haladva fokozatosan szűkül. A vízszintes jellegű barlang jellemző szelvénytípusa a hasadék szelvénytípus. A vízszintes kiterjedése 11 méter. Képződményekben szegény. Cseppkőlefolyás, cseppkőbekérgezés, oldásos nyomok és gyengén fejlett borsókő figyelhető meg benne. A meredek terepen megközelíthető, lezáratlan, könnyen járható barlang szabadon látogatható.

A Szádvári-barlang név 1957-ben bukkant fel az irodalomban.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Balázs Dénes 1957-es leírása szerint szűk, alig nyolc méter hosszú barlang, amely a Szádvártól északnyugatra elhelyezkedő hegy oldalában, a Szádvár csúcsától légvonalban 300 méterre, 365 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Ajtó szegvasainak nyoma látszik a falban, a barlang külső, bejárati részén. A barlang tektonikus hasadék mentén keletkezett, de láthatóan mesterségesen tágítva lett. A vitatott eredetű barlang részletes vizsgálata szükséges. Az 1957-es kézirat alapján került be az 1976-os Bertalan Károly katalógusba a barlang ismertetése. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve.

A MÁFI Barlangkutató Csoport először 1985. február 11-én járt a barlangnál. A csoport 1989 nyarán megint felkereste és felmérte. 1989. június 30-án Sásdi László rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet három keresztmetszettel, amely Sásdi László, Turtegin Elek és Ádám Bence felmérésén alapul. A barlangtérkép 1:100 méretarányban készült. Az 1989. évi csoportjelentésben az olvasható, hogy a bejáraton faragások és vésések láthatók, amelyből arra következtettek, hogy valószínűleg régen vasráccsal zárták le. A barlangleíráshoz mellékelve lett helyszínrajz, két fénykép, barlangtérkép, felmérési jegyzőkönyv, a Szádvári-barlang és a Szádvár nyugati forrás közötti vázlatos geológiai szelvény. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

1997-ben Nyerges Attila szerkesztette meg az alaprajzi barlangtérképét három keresztmetszettel. A barlangtérképlap szerint 12,1 méter hosszú és +2 méter mély. Az 1997-es nyilvántartólapján az van írva, hogy körülbelül 355 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, a részletesen felmért barlang 12,1 méter hosszú, egy méter függőleges kiterjedésű és egy méter mély. A bejáraton régi ajtókeret falba süllyesztett nyomai láthatók, ezért lehet, hogy régen rejtekhely volt. A 2019-ben kiadott, az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve a GPS-koordinátái (tengerszint feletti magassággal) és megjelent az 1997-es barlangtérkép. A kiadványhoz mellékelt térképen jelölve van a helye. A könyvben az olvasható, hogy 12 méter hosszú, 2 méter mély és 351 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, valamint publikálva lett két fénykép a könyvben, amelyeken a bejárat látható.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]