Szögliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Szögliget
Szögligeti panoráma
Szögligeti panoráma
Szögliget címere
Szögliget címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Jogállás község
Polgármester Üveges Attila[1]
Irányítószám 3762
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 591 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 16,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,74 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Alsó-hegy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szögliget (Magyarország)
Szögliget
Szögliget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 31′ 22″, k. h. 20° 40′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 22″, k. h. 20° 40′ 28″
Szögliget (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szögliget
Szögliget
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Szögliget weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szögliget témájú médiaállományokat.

Szögliget község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A zsákfalu Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el egy völgykatlanban, a magyar–szlovák határtól 4 km-re délre. A 26-os útról Sajószentpéternél a 27-es útra áttérve Edelényen át közelíthető meg. A falut átszeli a környező hegyekben eredő Ménes patak. Erdei út (Derenki szekérút) vezet át a szlovákiai Körtvélyesig, de csak gyalog vagy biciklivel járható.

Története[szerkesztés]

A falu a 13. század második felében magyar lakosságú településként szerepelt az oklevelekben, a falu Szádvárral együtt jött létre, lakói a vár jobbágyai voltak. A várat 1686-ban rombolták le a bécsi udvar utasítására. Ezután az uradalmi központ Bódvaszilasra került át. A vár alatt haladt a kereskedésre használt derenki szekérút.

A falu római katolikus temploma is a várral egy időben épülhetett a 13. század második felében.

1549 körül Szögliget meglehetősen nagy falu volt 20 jobbágy- és 12 zsellér portával, 6 pusztatelekkel, 7 urasági szolgálatvállalóval és két bíróval (Magyar templom.hu).

A református templom 1798-1800 között épült.

A második világháború alatt a Szögliget és Rozsnyó közötti erdőkben tevékenykedett a Petőfi Brigád nevű partizánegység.

Szögligethez tartozik a falutól északnyugatra fekvő Derenk romközség, amelynek házait Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart. Ennek központja Szelcepuszta volt, ahol a kormányzó fából épült vadászkastélyát az 1950-es években bontották le.

A település határában az 1990-es évek elején még több szénégető is működött, ezzel teremtve munkát a falu lakosainak. Mára egyik sem üzemel.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosainak 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szögliget települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. október 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés]

Egyéb információk[szerkesztés]