Szögliget
![]() |
A településen világörökségi helyszín található |
Szögliget | |||
![]() | |||
Szögligeti panoráma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Üveges Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 3762 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 527 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 16,44 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,74 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Alsó-hegy[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 31′ 22″, k. h. 20° 40′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 22″, k. h. 20° 40′ 28″ | |||
Szögliget weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szögliget témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szögliget község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el, egy völgykatlanban, a magyar–szlovák határtól 4 kilométerre délre. Belterületét átszeli a környező hegyekben eredő Ménes-patak.
Megközelítése[szerkesztés]
A 26-os útról Sajószentpéternél a 27-es útra áttérve, Edelényen át közelíthető meg, utóbbi főút és a 2603-as út találkozásánál észak felé kiinduló 26 115-ös úton. Erdei út (Derenki szekérút) vezet át a szlovákiai Körtvélyesig, de az csak gyalog vagy biciklivel járható.
Határszélét délkeleten érinti a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal is, de annak a területén nincs megállási pontja, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így (a perkupai területen elhelyezkedő) Jósvafő-Aggtelek vasútállomás kínálja.
Története[szerkesztés]
A falu a 13. század második felében magyar lakosságú településként szerepelt az oklevelekben, a falu Szádvárral együtt jött létre, lakói a vár jobbágyai voltak. A várat 1686-ban rombolták le a bécsi udvar utasítására. Ezután az uradalmi központ Bódvaszilasra került át. A vár alatt haladt a kereskedésre használt derenki szekérút.
A falu római katolikus temploma is a várral egy időben épülhetett a 13. század második felében.
1549 körül Szögliget meglehetősen nagy falu volt 20 jobbágy- és 12 zsellér portával, 6 pusztatelekkel, 7 urasági szolgálatvállalóval és két bíróval (Magyar templom.hu).
A református templom 1798–1800 között épült.
A második világháború alatt a Szögliget és Rozsnyó közötti erdőkben tevékenykedett a Petőfi Brigád nevű partizánegység.
Szögligethez tartozik a falutól északnyugatra fekvő Derenk romközség, amelynek házait Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart. Ennek központja Szelcepuszta volt, ahol a kormányzó fából épült vadászkastélyát az 1950-es években bontották le.
A település határában az 1990-es évek elején még több szénégető is működött, ezzel teremtve munkát a falu lakosainak. Mára egyik sem üzemel.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Gulyás István (független)[4]
- 1994–1998: Mihalik József Alfonz (MDF)[5]
- 1998–2002: Török Gábor (független)[6]
- 2002–2006: Török Gábor (független)[7]
- 2006–2010: Tóthné Mihalik Katalin (független)[8]
- 2010–2014: Tóthné Mihalik Katalin (független)[9]
- 2014–2019: Üveges Attila (független)[10]
- 2019-től: Üveges Attila (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosainak 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 5,6% lengyelnek, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 19,3%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 2,2% (4,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A műemlék Sarlós Boldogasszony-templom
- Református templom
- Szögligeten, a Petőfi utcában áll Duber István tájháza.
- A településtől mintegy két kilométerre északnyugatra állnak Szádvár romjai egy 460 méter magas hegy tetején.
- Derenk romközség
- Ha Jósvafő felé vesszük az irányt, akkor Szin, ha Szögliget felé, akkor a Ménes-tó után található Szelcepuszta, Horthy Miklós egységes vadászterületének központja.
- A faluból Szelcepuszta, ill. Derenk felé haladva található a Ménes-patak felduzzasztásával létrehozott Ménes-tó.
- 1995-ben a településen található 42 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok az Alkotmány-barlang, az Alsó Acskó-forrás barlangja, a Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang, a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja, a Borz-barlang, a Cipőkrémes-lyuka, a Csehek-szakadéka, a Csempész-barlang, a Csipogó 1.sz. víznyelő, a Csipogó 2.sz. víznyelő, a Csipogó 3.sz. víznyelő, a Csörgő-forrásbarlang, a Dögszag 1. sz. barlang, a Dögszag 2. sz. barlang, a Dögszag 3. sz. barlang, az Egér-lyuk, a Fedor-forrás 2. sz. barlangja, a Fedor-forrás barlangja, a Háló-réti-zsomboly, a Háromszög-zsomboly, a Hosszú-tetői-barlang, a Hosszú-zsomboly, a Káposztás-kerti 1. sz. barlang, a Káposztás-kerti 2. sz. barlang, a Káposztás-kerti 3. sz. barlang, a Kecskés-kúti-forrásbarlang, a Keserű-barlang, a Lackó-barlang, a Macska-lyuk-víznyelő, a Magas-tetői-barlang, a Ménes-barlang, a Pérecs-nyelő, a Rejtek-zsomboly, a Rozmár-zsomboly, a Szádvári-barlang, a Szádvári-hasadék, a Szarvas-kerti-barlang, a Szénégető-barlang, a Szögligettől É-ra lévő bánya barlangja, az Úr-földjei beszakadás, a Vacsora-barlang és a Zúgó-forrás feletti hasadék. Szögligeten négy fokozottan védett barlang található, a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja, a Hosszú-tetői-barlang, a Magas-tetői-barlang és a Rejtek-zsomboly.
- A falu határában lévő kőbányák
- Derenki szekérút Szögliget és Körtvélyes között.
Híres szülöttei[szerkesztés]
Fecske Csaba (1948. március 10. –) József Attila-díjas magyar költő, publicista.
Képek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Szögliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Szögliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szögliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szögliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szögliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szögliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szögliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2016. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Szögliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Szögliget Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Szögliget Önkormányzatának honlapja
- Szögliget az utazom.com honlapján
- Minden, ami Szögliget, Szádvár, Derenk
- Magyar templom.hu: Magyar templom: Szögliget
További információk[szerkesztés]
|