Derenk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Derenk (Magyarország)
Derenk
Derenk
Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48° 32′ 32″, k. h. 20° 38′ 23″

Egykori iskola
Kápolna (1994)

Derenk falu volt Abaúj-Torna megyében, a mai Aggteleki Nemzeti Park területén. A közelben álló Szádvár uradalmának része volt. 1943-tól Szögliget lakatlan külterülete. A szlovák határtól 1 km-re fekszik, út vezet át rajta Körtvélyesig. Neve a szláv deren („som, somfa, sombokor” jelentésű) szóból ered, melyet lengyelül Dereń-nek írnak.

Napjainkban a magyarországi lengyelek fontos emlékhelye, mivel a 18. században a Szepességből betelepülő lengyel favágók és szénégetők élesztették újjá az egyszer már kihalt települést.[1]

Története[szerkesztés]

A település középkori eredetű. Népessége megfogyatkozott a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc alatt, majd egy 1711-es pestisjárvány következtében teljesen elnéptelenedett. Az 1715-ös összeírás szerint lakatlanul állt. Földesura, Esterházy gróf 1717-ben lengyel (szepességi gorál) jobbágyokkal telepítették be újra.

1907-ben 367, 1941-ben pedig 443 lakosa volt. A trianoni békeszerződés után Derenk választhatott, hogy Magyarországhoz vagy az újonnan alakult Csehszlovákiához akar tartozni. A lakosok Magyarország mellett döntöttek.[forrás?] A népesség őrizte etnikai öntudatát, egészen 1943-ig nem asszimilálódott.

1938-tól Horthy Miklós – aki vadászterületet akart itt létrehozni – megkezdte a falu kiürítését a tulajdonosok teljes körű kárpótlásával. A lakosság zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző falvaiba költözött. A legtöbben az Emődhöz tartozó Istvánmajorban, a Ládbesenyőhöz tartozó Andrástanyán és Sajószentpéteren telepedtek le. 1943-ra a település teljesen megszűnt, templomát, épületeit lebontották. Ma már csak az iskola romos épülete, a templom helyén épült kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha egy település állt. 1994 óta, július közepén, egy évben egyszer, az egykori búcsú napján a faluból származók összegyűlnek egy megemlékezésre. Mint magyarországi lengyelek sokuk még beszéli a helyi lengyel dialektust.

Nevezetességei[szerkesztés]

Az egykori lakosok és leszármazottaik évente, július hónap harmadik vasárnapján megrendezik a derenki búcsút, hagyományaik őrzése céljából. 2008-ban július 20-án, vasárnap volt a búcsú.

A rendezvény szervezői: az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (OLKÖ), a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei LKÖ, és a megye 12 helyi LKÖ-a.

2003-ban az OLKÖ Derenk romfalut a Magyarországi Lengyelség Történelmi Emlékhelyévé nyilvánította. A romfalu felújítása folyamatban van.

Egyéb[szerkesztés]

A falu lerombolásának történetét Szűts László író A kormányzó úr medvéi című regényében dolgozta fel.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF (Budapest, 2003) 102. o. – Wysocki.hu

További információk[szerkesztés]