Meteor-barlang

Meteor-barlang
A Meteor-barlang bejárata
Hossz	1672 m
Mélység	127 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	127 m
Tengerszint feletti magasság	415 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5452-1
Elhelyezkedése
Meteor-barlang Pozíció az Aggteleki-karszt térképén
é. sz. 48° 33′ 11″, k. h. 20° 42′ 26″48.55305, 20.707216666667

A Meteor-barlang 1982 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. 1961-ben történt feltárásakor Magyarország legmélyebb barlangja volt. A térség legjelentősebb, időszakosan aktív víznyelője. A barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. Az Aggteleki-karszt ötödik leghosszabb barlangja. Bódvaszilas fokozottan védett nyolc barlangja közül az egyik.

Leírás

Az Aggteleki Nemzeti Parkban, az Aggteleki-karszton található Alsó-hegy Bódva-völgy felé néző sziklafalának aljában nyílik. A Meteor-barlang néhol omladékos járatainak befoglaló kőzete középső triász wettersteini mészkő és felső triász hallstatti mészkő. Ebben több helyen perm evaporitos összletet találni. Vízszintes kiterjedése 167 m. A lezárt barlang az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

Az Aggteleki-karszt 5. leghosszabb barlangja, a Baradla-barlang, a Béke-barlang, a Szabadság-barlang és a Vass Imre-barlang után. Bódvaszilas fokozottan védett 8 barlangja közül az egyik, a másik 7 az Almási-zsomboly, a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Kopasz-vigasz-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly, a Széki-zsomboly és a Vecsembükki-zsomboly.

Előfordul a barlang az irodalmában Kisvizestöbri viznyelőn át felfedezett barlang (Bertalan 1976), Kisvizes-töbri-víznyelő (Nyerges 2003), Kis-vizes-töbri víznyelőbarlang (Kordos 1984), Meteor Cave (Kordos 1977), Vörös Meteor-barlang (Nyerges 2003) és Vörös Meteor cseppkőbarlang (Bertalan 1976) neveken is.

Biológia

A Meteor-barlang a jelentős táplálékmennyiségű barlangok közé tartozik tág víznyelőjáratának és a víznyelőkörnyék talajadottságainak köszönhetően. Bajomi Dániel biológiai vizsgálatai során kiemelkedő eredményt ért el, mind a kimutatott taxonok, mind az egyedszám tekintetében. Az Arrhopalites hungaricus intermedius elnevezésű ugróvillás különösen nagy egyedszámban fordul elő. Bajomi két új rákfajt mutatott ki a vizekben: az Elaphoidella pseudojeannelit, illetve az E. meteorit, valamint a Magyarországon új Niphargus tatrensist. 90 állatfaj egyedeit találta meg a barlangban, melyek közül 13 volt valódi barlanglakó.

Kutatástörténet

A Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály tagjai kezdték el a Kis-vizes-töbri víznyelő bontását 1961-ben Dénes György irányításával. A Meteor-barlang első bejárása 1961. augusztus 6-án történt. Első bejárói: Frojimovics Gábor és Kovács György. Útjukat semmi sem gátolta a hatalmas kőtömbök között, míg el nem értek egy mély aknához. A következő napokban a mellettük lévő víznyelőben dolgozó csoport tagjaival együtt hágcsót szereltek be a függőleges szakaszokba. Ennek segítségével egy gigantikus méretű terembe jutottak, amit Titánok csarnokának neveztek el.

A kb. 0,5 km hosszúságban feltárt barlangrendszer további kutatását november 4. és november 9. között folytatták. Winkler Mária 1961. november 8-án egy 12 m-es aknába zuhant a biztosítókötele kioldódása miatt és bár sérülése súlyos volt, hamarosan felépült. A munka és a bejárás eredményeként a rendszer Magyarország akkori legmélyebb barlangjává vált. A 150 m mély Pénz-pataki-víznyelőbarlangot előzte meg. A Meteor-barlang mélységét ekkor 155 m-nek hitték. A legújabb felmérések alapján azonban nem olyan mély a barlang mint gondolták. Ennek az eredménynek az eléréséhez egy 120 órás föld alatti expedíció is hozzájárult 1962-ben. Szentes György a bejutást követő években elvégezte a barlang geológiai vizsgálatát. Az egy km-es hosszt 1963-ban érte el a barlang.

A Kósa Attila által írt, 1964-ben kiadott, A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányában meg van említve, hogy a barlang feletti területen zsomboly és beszakadás nem található. 1964 tavaszán hidrológiai módszerrel, fluoreszceines vízfestéssel sikerült tisztázni a barlang és az attól 1790 m távolságra, 237 m-rel mélyebb szinten eredő Vecsem-forrás közötti kapcsolatot. Azóta sem sikerült ember számára járható méretű összeköttetést találni közöttük, pedig mindkét irányból próbálkoztak. Lakatos László 1969. november 3-án a Titánok csarnoka alatti részben zuhant le egy hágcsóról. (Súlyos koponyasérülésébe a kórházban belehalt.) 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang fénykép-dokumentációját.

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kéziratban szó van arról, hogy az Alsó-hegyen, Bódvaszilason helyezkedik el a Meteor-barlang (Kisvizestöbri viznyelőn át felfedezett barlang, Vörös Meteor cseppkőbarlang). A Bódvaszilasról Szabó-pallagra tartó jelzett turistaút mellett, a Szőlősfej-kertben lévő Kis-vizes-töbörben (víznyelőben), 410 m tszf. magasságban van a barlang bejárata. A patakos karsztbarlang kb. 1 km hosszú és 110–120 m mély. Sok cseppkő, heliktit és gipszkristály van a barlangban, amelynek nagyon fejlett a víznyelője. A kézirat barlangot ismertető része 4 publikáció alapján lett írva. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, bódvaszilasi Meteor-barlang.

Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van az Aggteleki-karszton, Bódvaszilason található barlang Meteor-barlang néven. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy az Aggteleki-karszton fekvő, 500 m hosszú, 150 m mély Meteor Cave 1975. december 31-én Magyarország 26. leghosszabb és 6. legmélyebb barlangja. A 27. leghosszabb barlang (Háromkürtő-zsomboly) szintén 500 m hosszú.

Az 1977-ben kiadott és Lénárt László által összeállított kiadványban meg van említve, hogy a Marcel Loubens Barlangkutató Csoport valamikor bejárta. Az 1977. évi Karszt és Barlangban napvilágot látott, Bajomi Dániel által írt tanulmány szerint az utóbbi években csak Bajomi Dániel végzett széleskörű, egy barlangra vonatkozó állattani feldolgozást, amely az 1961-ben felfedezett Meteor-barlangban történt. Innen 90 állatfaj vált ismertté a még nem befejezett vizsgálat eredményeként. 15 Nematoda fajt gyűjtött a barlangban. Közülük a troglobiontnak tekinthető Mylonchulus cavensis fajt érdemes kiemelni. A többi Nematoda faj leginkább euryök állat, amely a felszínen is megtalálható hasonló biotópokban. Tubifex tubifex (gyűrűsféreg), Niphargus tatrensis (felemáslábú rák), Duvalites hungaricus silicensis (futóbogár), Eukoenenia austriaca vagvoelgyii (pókszabású), Porrhomma rosenhaueri (pók), Myianoetus dionychus (atka), az evezőlábú rákok közül Elaphoidella bajomii és Elaphoidella meteori él a barlangban.

Dózsa-Farkas Klára kutatásai miatt lettek ismertek a barlangban előforduló televényférgek, aki a barlangból 3 televényféreg fajt határozott meg. 9 ugróvillás rovarfaj fordul elő a barlangban, pl. az Onychiurus schoenviszkyi, Hypogastrura cavicola, Folsomia antricola és az Arrhopalites hungaricus intermedius. A tanulmányban van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag részletesen feldolgozott Meteor-barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Meteor a barlang neve.

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 131,7 m mély Meteor-barlang az ország 7. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 28. leghosszabb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben kb. 500 m hosszú Meteor-barlang. A 29. leghosszabb barlang (Szirén-barlang) szintén kb. 500 m hosszú. Az összeállítás szerint, 1977. december 31-én Magyarország 7. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én és 1976-ban 131,7 m mély, 1975-ben pedig 150 m mély Meteor-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál. Az MKBT Meghívó 1978. júniusi számában publikálva lett, hogy az 1978. májusi MKBT Meghívóban napvilágot látott, Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai című felsorolásból kimaradt, Aggteleki-karszton lévő Meteor-barlang hosszúsága Lukács László szerint 500 m.

Lakatos László emléktáblája a Pál-völgyi-barlangban

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Meteor-barlang az 5400-as barlangkataszteri területen (Gömör–Tornai-karszt és Cserehát hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5450/1. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.

1982-ben a Vörös Meteor TE Központi Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében az Aggteleki-karsztvidéken lévő Meteor-barlang fokozottan védett barlang. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy az Aggteleki-karsztvidéken található Meteor-barlang fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt.

Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva a barlang. A könyvben van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag részletesen feldolgozott Meteor-barlang földrajzi elhelyezkedése. Az országos barlanglistában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Meteor-barlang néven Kis-vizes-töbri víznyelőbarlang névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. A könyv elülső borítóján van egy fénykép, amelyen a barlang egyik cseppköves része látható és a kiadványban publikálva lett egy fénykép a Titánok-csarnokáról, valamint egy színes fénykép a barlang cseppköveiről. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Meteor-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 4 foglalkozik a barlanggal.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 31. leghosszabb barlangja az 5450/1 barlangkataszteri számú, 650 m hosszú Meteor-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang kb. 500 m hosszú. Szilágyi F. írásbeli közlése a VMTE 1987. évi felmérése alapján, hogy a barlang 600–700 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 9. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450/1 barlangkataszteri számú, 131,3 m függőleges kiterjedésű Meteor-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 131,7 m mély.

Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő, Magyarország barlangjai című összeállításban szó van arról, hogy az Alsó-hegy legnagyobb kiterjedésű barlangja a 650 m hosszú Meteor-barlang, amely egy időszakos víznyelő kibontásával, 1961-ben lett feltárva. A lépcsőzetesen mélyülő barlang alsó részén húzódik Magyarország egyik legnagyobb barlangterme, a Titánok csarnoka. A hatalmas állócseppkövekkel és cseppkőoszlopokkal, heliktitekkel díszített terem alapterülete: 90 m hosszú és átlag 30 m széles. A publikációban lévő 1. ábrán (Magyarország térkép) be van mutatva a barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (The caves of Hungary). Ebben a tanulmányban Meteor Cave a barlang neve. Az angol nyelvű tanulmányhoz mellékelve megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország leghosszabb, és egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A két felsorolás szerint az Aggteleki-karszton fekvő, 650 m hosszú és 131 m mély Meteor-barlang (Meteor Cave) 1988-ban Magyarország 31. leghosszabb és 9. legmélyebb barlangja. (1977-ben a barlang 500 m hosszú és 132 m mély volt.)

1990-ben a VMTE Központi Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1993. március–áprilisi MKBT Műsorfüzetben megjelent, hogy a KTM Természetvédelmi Hivatal egy plakátsorozat megjelenését tervezte, amelyen a magyarországi fokozottan védett barlangok szerepelnek, és ehhez diákat keresett. Előkészítés alatt állnak az Aggteleki-karszt fokozottan védett barlangjairól és a közeljövőben fokozottan védett barlangjairól készült plakátok, köztük a Meteor-barlangot ábrázoló is. A MAFC Barlangkutató Csoport által szervezett 1994. december 27-e és 1995. január 1-je között tartott nemzetközi barlangász tábor alatt az egyik túracélpont volt.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. 1995-ben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága a barlang aknáiba vaslétrákat helyezett el a közlekedés megkönnyítése miatt. A Nyerges Attila által 1997-ben készített szakdolgozat szerint a 131 m mély Meteor-barlang az Alsó-hegy magyarországi részének harmadik legmélyebb barlangja. 1998-ban a BEAC barlangkutatói elkészítették a barlang alaprajz térképét. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Meteor-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Meteor-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található barlangismertetés szerint a Meteor-barlang hossza 1672 m, függőleges kiterjedése 127 m és vízszintes kiterjedése 167 m. A könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-1 barlangkataszteri számú Meteor-barlang Magyarország 24. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 1673 m hosszú barlang 1977-ben 500 m és 1987-ben 650 m hosszú volt. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-1 barlangkataszteri számú Meteor-barlang Magyarország 14. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 127 m mély barlang 1977-ben 132 m és 1987-ben 131 m mély volt.

A 2005-ben napvilágot látott, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Meteor-barlang az Aggteleki-karszton található és fokozottan védett természeti érték. Az Alsó-hegyen, 415 m tszf. magasságban, sziklafal tövében van a bejárata. A Vörös Meteor SE barlangkutatói a Kis-Vizes-töbör víznyelőjének kibontásával 1961-ben tárták fel az 1672 m hosszú, 127 m mély és 167 m vízszintes kiterjedésű, időszakosan aktív üregrendszert. Bár a vizsgálatok gyorsan kimutatták a 237 m-rel mélyebben fakadó Vecsem-forrás és a barlang közötti kapcsolatot, de még nem vezettek eredményre a kutatások, melyeket mindkét irányból végeztek. Triász mészkőben keletkeztek a néhány helyen omladékos, aknákkal tagolt járatok.

A lépcsőzetesen mélyülő barlang alsó részén helyezkedik el Magyarország egyik legnagyobb barlangterme, a 90 m hosszú és 20–30 m széles Titánok csarnoka. A termet látványossá teszik a hatalmas állócseppkövek és cseppkőoszlopok (Titánok), illetve a bambuszcseppkövek és szalmacseppkövek, cseppkőlefolyások, cseppkőzászlók, cseppkőfüggönyök, cseppkőmedencék szín- és formagazdagsága, valamint a heliktitek tömeges megjelenése. Engedéllyel, a kijelölt útvonalon látogatható a lezárt barlang. Alapfelszereléssel és mászótudással járható. Vaslétra könnyíti meg a közlekedést az aknákban. Dénes György szócikke szerint Dénes Györgyhöz kötődik a Meteor-barlang feltárása. Lakatos László szócikkében meg van említve, hogy Lakatos László 1969. novemberben a Meteor-barlangban lezuhant a Titánok csarnokából az Agyagosba vezető hágcsóról, és két hónap múlva belehalt fejsérüléseibe.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Meteor-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Meteor-barlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Meteor-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Meteor-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. A 2012–2014. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a turistáknak kiépített Meteor-barlangot 2012-ben 32 fő, 2013-ban 0 fő, 2014-ben 8 fő látogatta meg overállos barlangtúrán. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Meteor-barlang (Aggteleki-karsztvidék) fokozottan védett barlang. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon az egyik túracélpont volt. A 2017 novemberében megjelent Földalatti Magyarország Naptár 2018 augusztusi oldalán a barlang egyik részlete látható. A fényképet Egri Csaba készítette.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy a Meteor-barlang (Kis-vizes-töbri víznyelőbarlang) 1672 m hosszú és 127 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 011, Magyarországon 5452/1. A könyvben publikálva lett a barlang 1998-ban készült alaprajz térképe. A barlangot 1998-ban a BEAC mérte fel, majd 1998-ban a BEAC a felmérés alapján megrajzolta a barlang térképét. A térképet 2017-ben Luděk Vlk digitalizálta. Megjelent két színes fénykép a könyvben, amelyek bemutatják a barlangot. Az egyiken a barlangban található Titánok csarnoka látható, a másikon a barlangban lévő képződmények figyelhetők meg. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható a Meteor-barlang (5452/1, 011) földrajzi elhelyezkedése.

A 2021. évi MKBT Tájékoztatóban megjelent helyesbítés szerint a 2020. évi MKBT Tájékoztatóban közölt információ hibás, mert a Pócsakői-víznyelőben elnyelődő víz nem a Meteor-barlangban lévő Meteor-forrásban, hanem a Vecsem-forrásban jelenik meg. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Meteor-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Látogatási statisztika

A Meteor-barlang látogatóinak száma évenként:

év	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
látogatók száma	–	20	49	36	62	55	32	0	8	28	45	0	0

Irodalom

• Ambrus Gergely szerk.: Földalatti Magyarország Naptár 2018. Budapest, 2017. november. Az augusztusi kép.
• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2977. old.
• Bajomi Dániel: Examen faunistique de la grotte „Meteor” (Hongrie). Opuscula Zoologica, 1969. (9. köt.) 2. füz. 235–247. old.
• Bajomi Dániel: A Meteor-barlang faunisztikai vizsgálata. Karszt és Barlang, 1969. 2. félév. 61–64. old.
• Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 23., 24., 25., 25–26., 26. old.
• Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 35., 36., 37., 38. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 16. old.
• Boldogh Sándor: Földalatti denevérszállások az Aggteleki-karszt és a Galyaság területén. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 166. old.
• Böcker Tivadar: A magyar karszt- és barlangkutatás húszéves eredményei. Karszt és Barlang, 1978. 1–2. félév. 4. old.
• Buczkó Emmi: Magyarország legmélyebb barlangjai. Karszt- és Barlangkutató, 1961. 2. félév. 93. old.
• Czájlik István – Dénes György: Barlangkutató csoportjaink életéből... Karszt- és Barlangkutató, 1961. 2. félév. 99. old.
• Czájlik István – Dénes György: Barlangkutató csoportjaink 1962. évi munkájáról. Karszt és Barlang, 1962. 2. félév. 82., 83. old.
• Dányi László – Traser György: Magyarország ugróvillásai. In: Forró László szerk.: A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Budapest, 2007. 27. old.
• Dányi László: Cave dwelling springtails (Collembola) of Hungary: a review. Soil Organisms, 2011. (83. köt.) 420., 421., 426. old.
• Dénes György: A Meteor-barlang feltárása. Karszt- és Barlangkutató, 1961. 2. félév. 83–85. old.
• Dénes György: Őszi expedíció a Meteor-barlangban. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1961. december. 8. old.
• Dénes György: A Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály jelentése 1962. évi nyári expedíciójáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1962. 6–7. füz. 104. old.
• Dénes György: Jelentés a Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály 1962. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 3. füz. 48., 49. old.
• Dénes György: A bódvaszilasi Meteor-barlang feltárása. Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1964. 5. 24–30. old.
• Dénes György: Hazai karszt- és barlangkutatási események. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 33., 34. old.
• Dénes György: Karszthidrográfiai összefüggések kutatása az észak-borsodi Alsó-hegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 30-33. old.
• Dénes György: Részlet dr. Dénes György főtitkári beszámolójából. Barlangkutató csoportjaink 1964. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 3–4. füz. 49. old.
• Dénes György: Jelentés a Barlangkutató Szakbizottság 1968. I. félévi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1968. augusztus 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: Magyarország legmélyebb barlangjai. Karszt és Barlang, 1968. 1–2. félév. 26. old.
• Dénes György: Vörös Meteor jubileumi műszak a Baradlában. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 3. füz. 3. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 15. old. ISBN 963-9358-96-7
• Eszterhás István: Az Alba Regia-barlangban öt éve Eszterhás István vezetésével kezdődött el... MKBT Műsorfüzet, 1981. január–február. 7. old.
• Ézsiás György szerk.: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat, 1994. január. 130. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64206. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
• Fleck Nóra – Vid Ödön: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban 1982. december 31-én nyilvántartott csoportok. Karszt és Barlang, 1982. 2. félév. 130. old.
• Fleck Nóra – Csépe-Muladi Beáta – Köblös Gabriella – Kosztra Barbara: 61. Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2017. május–június. 3. old.
• Gazdag László: Figyelem! MKBT Műsorfüzet, 1990. szeptember–október. 14. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 198. old.
• Gruber Péter – Fleck Nóra: Barlangnapok. Karszt és Barlang, 2002–2003. 67. old.
• Gruber Péter: Beszámoló a XLVI. Barlangnapról. MKBT Tájékoztató, 2002. szeptember–október. 4. old.
• Házi Zoltán: A KPVDSZ VM Vass Imre Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1980. január 15. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Hazslinszky Tamás: Barlangok világa fotókiállítás. Karszt és Barlang, 1976. 1–2. félév. 63. old.
• Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 210., 233–236., 263., 333., 347. oldalak és egy fénykép a 224. és a 225. oldalak között
• Jakucs László szerk.: Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz. Budapest, Sport, 1975. (Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei című fejezetet Dénes György írta.)
• Jamrik Károly: Ünnepi számvetés. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 2. old.
• Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1991. 1–2. félév. 95. old.
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 4., 24–25., 25. old. ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Amatőr szakmai filmest. Karszt és Barlang, 1975. 1–2. félév. 43. old.
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 48., 50., 53. old.
• Kordos László: The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975). Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 65., 66. old.
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 17. old.
• Kordos László: Helyesbítés. MKBT Meghívó, 1978. június. 18. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 46. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 22., 29., 45., 79., 80., 85., 135–138., 276., 282. oldalak és egy-egy fénykép a címoldalon, a 112. és a 113. oldalak között és egy színes fénykép a 272. és 273. oldalak között
• Kósa Attila: A zsombolyképződés kérdéseiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 91. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 5., 6., 7., 20., 22. old.
• KTM-TvH Barlangtani Intézet: Felhívás. MKBT Műsorfüzet, 1993. március–április. 13. old.
• Láng Sándor: Az Észak-Borsodi-karszt geomorfológiai vázlata. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 6. füz. 104. old.
• Leél-Őssy Szabolcs: Beszámoló a magyarországi elő- és utókirándulásokról. MKBT Tájékoztató, 2013. szeptember–október. 9. old.
• Lénárt László összeáll.: A „Zsombolyosok”-tól a Marcel Loubens Csoportig. Miskolc, 1977. 24. old.
• Loksa Imre: Zwei neue Arrhopalites-Unterarten (Collembola) aus Höhlen in Ungarn. (Biospeologica Hungarica, XXX.) Opuscula Zoologica, 1969. (9. köt.) 2. füz. 357–359. old.
• Lukács László: Észrevételek a bódvaszilasi barlangnap technikai megrendezésével kapcsolatban. MKBT Műsorfüzet, 1983. január–február. 8. old.
• Meteor TTE Baradla Barlangkutató Csoport: 50. Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2006. március–április. 6. old.
• Móga János: A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang, 1998–1999. 99., 100., 101., 102. old. (A Kisvizes-töbri-víznyelőt és a barlangot említi.)
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2336. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 106., 271., 318. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: A Meteor-barlang felmérése. Kézirat, 1998. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Meteor-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 70–73. old. ISBN 963-9358-96-7
• Nyerges Miklós: A MAFC Barlangkutató Csoport 1994. december 27. és... MKBT Műsorfüzet, 1995. március–április. 7. old.
• Nyerges Miklós: Vecsem '96. MKBT Műsorfüzet, 1996. július–augusztus. 3. old.
• A Pannonhalmi Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1963. évi VIII. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. Tartalomjegyzék. 15. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
• Schőnviszky László: Barlangnap 1964. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 4. füz. 74. old.
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 81. old.
• Szentes György: A bódvaszilasi Meteor-barlang környékének kőzetföldtani viszonyai. Karszt és Barlang, 1963. 2. félév. 61–65. old.
• Szentes György: A Bódvaszilas környéki karsztterület genetikai kérdései. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 21–24. old.
• Szervezőbizottság: Barlangok védelme ankét... MKBT Meghívó, 1976. május. 11. old.
• Szervezők: MKBT XXXVI. Barlangnap. MKBT Műsorfüzet, 1992. május–június. 12. old.
• Szervezők: Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2011. május–június. 5. old.
• Szilágyi Ferenc – Tihanyi Péter: A Meteor-barlang felmérése. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 46–48. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 52., 54. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 18., 19., 29., 30. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Juhász Márton – Kraus Sándor: Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang, 1989. 1–2. félév. 52., 53. old.
• Taródi Péter: A Barlangi Mentőszolgálat 1983. június 24–26. között... MKBT Műsorfüzet, 1983. szeptember–október. 5. old.
• Tihanyi Péter: A VMTE Foton Barlangkutatók 1974. évi beszámolója. Kézirat. Budapest, 1974. október 12. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Titkárság: 2020. szeptember–decemberi tájékoztató – helyesbítés. MKBT Tájékoztató, 2021. január–április. 3. old.
• Tóth Álmos: Jelentés a Petőfi Barlangkutató Csoport 1962. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 1–2. füz. 32. old.
• Tóth Attila: Továbbjutás a Pócsa-kői-víznyelőbarlangban. MKBT Tájékoztató, 2020. szeptember–december. 18–20. old.
• Triász Barlangkutató Csoport, Király Gábor: Barlangnap. 1998. június 26–28. Aggtelek. MKBT Tájékoztató, 1998. május–június. 3. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3486. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 10., 241., 307–309., 310., 311., 353., 360. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Magyarország legmélyebb barlangjai. Karszt és Barlang, 1962. 2. félév. 83. old.
• –: Az 1975. december 1-jén rendezett amatőr... MKBT Meghívó, 1976. április. 9. old.
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXI. Országos Vándorgyűlése... MKBT Meghívó, 1976. június. 4. old.
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és a TIT... MKBT Meghívó, 1976. május. 9. old.
• –: Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával... MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 10. old.
• –: Június 10. 17.00 óra. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és a Földrajzi Társaság... MKBT Meghívó, 1977. május–június. 4. old.
• –: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1977. november. 20. old.
• –: Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy 1982. július 1-jével új természetvédelmi jogszabályok léptek életbe. MKBT Műsorfüzet, 1982. szeptember–október. 16. old.
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXVII. Országos Vándorgyűlése. 1982. június 18–20. Bódvaszilas – Alsó-hegy. MKBT Műsorfüzet, 1982. május–június. 8., 9., 10., 11. old.
• –: Alsó-hegyi térképlap. MKBT Műsorfüzet, 1994. május–június. 14. old.
• –: Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án... Karszt és Barlang, 1995–1996. Egy fénykép az elülső borító belső oldalán.
• –: XLVI. Barlangnap. 2002. július 12–14. MKBT Tájékoztató, 2002. május–június. 2. old.
• –: XLVI. Barlangnap. 2002. július 12–14. Aggtelek MKBT Tájékoztató, 2002. július–augusztus. 3. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2006–2007. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2008. 1–2. félév. 56. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2008. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2009. 1–2. félév. 60. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2009. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2010. 1–2. félév. 98. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2010–11. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2011. 1–2. félév. 76. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2012–14. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2012–2014. 126. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2015–16. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2015–2016. 67. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2017–18. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2017–2018. 76. old.

További irodalom

• Hazslinszky Tamás: Az északborsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése. Hidrológiai Közlöny, 1965. (45. évf.) 6. sz. 259–265. old.

További információk

• Adamkó Péter: A Meteor-barlangi tragédia – visszaemlékezés 47 év távlatából. MKBT Tájékoztató, 2016. november–december. 9–13. old.
• Országos Barlangnyilvántartás