Jóbarát-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jóbarát-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz35 m
Mélység29,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés29,5 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 522 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-42
Elhelyezkedése
Jóbarát-zsomboly (Magyarország)
Jóbarát-zsomboly
Jóbarát-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 44″, k. h. 20° 43′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 44″, k. h. 20° 43′ 27″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jóbarát-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Jóbarát-zsomboly egy barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Bódvaszilas központjától északra, az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, 400 méterre, egy fokozottan védett területen, a piros T jelzésű turistaösvénytől, zsombolyos tanösvénytől, a Tektonik-zsomboly felől megközelítve, jobbra, közvetlenül a turistaút mellett, egy töbör peremén nyílik. Tornanádaskáról a sárga sáv jelzésű turistaúton is elérhető. A turistaösvénytől, Tornanádaska felől megközelítve, jobbra van a bejárata. A helyét néhány turistatérkép jelöli, a barlang nevének a feltüntetésével.

A keskeny bejáratának függőleges a tengelyiránya. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A bejárati része szűk, az alsó része egy több mint 5 méter hosszú terem. A teremben cseppkőlefolyások figyelhetők meg. A mélypontján majdnem mindenhol nagy mennyiségű agyag zárja el a barlang folytatását. A 12 méter vízszintes kiterjedésű, függőleges jellegű és lezáratlan zsomboly csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. A bejárásához 40 méter kötél, egy nitt, egy kötélgyűrű és két karabiner szükséges.

A Jóbarát-zsomboly név először 1976-ban jelent meg az irodalmában. Előfordul az irodalmában 57 (Kósa 1992) és V-33 (Kósa 1992) jelzésekkel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1973. március 17-én Csernavölgyi László és Pelikán István fedezte fel. 1975-ben a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai, Molnár András és Törő I. felmérték a zsombolyt, valamint a felmérés alapján Molnár András két hosszmetszeti barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet rajzolt. 1976-ban a csoport újra készített két hosszmetszeti barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet. Ez utóbbi barlangtérképek az 1976. évi MKBT Beszámolóban megjelentek. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kézirata nem említi a barlangot. Az 1977. január 30-án készült szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1975. évi bejárás alapján lett kitöltve, 519 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, a bejárata egy szűk hasadék, 30 méter kötél kell a bejárásához, az alaprajzi hossza kilenc méter, a hossza a valóságban 46 méter, a vízszintes kiterjedése 10 méter és a függőleges kiterjedése 29 méter. 1983. április 7-én Kraus Sándor egy másolatot készített a megjelent barlangtérképekről. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve.

Az 1992-ben megjelent, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek a Tektonik Barlangkutató Csoport által szerkesztett barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve négy darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1994-ben a MAFC Barlangkutató Csoport mérte fel és készített egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet. A barlangtérkép alapján, később készült egy beszerelési vázlat. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 29 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk[szerkesztés]