Jóbarát-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jóbarát-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz35 m
Mélység29,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés29,5 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 522 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-42
Elhelyezkedése
Jóbarát-zsomboly (Magyarország)
Jóbarát-zsomboly
Jóbarát-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 44″, k. h. 20° 43′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 44″, k. h. 20° 43′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Jóbarát-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Jóbarát-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Bódvaszilas központjától északra, az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, 400 méterre, egy fokozottan védett területen, a piros T jelzésű turistaösvénytől, zsombolyos tanösvénytől, a Tektonik-zsomboly felől megközelítve, jobbra, közvetlenül a turistaút mellett, egy töbör peremén nyílik. Tornanádaskáról a sárga sáv jelzésű turistaúton is elérhető. A turistaösvénytől, Tornanádaska felől megközelítve, jobbra van a bejárata. A helyét néhány turistatérkép jelöli, a barlang nevének a feltüntetésével.

A keskeny bejáratának függőleges a tengelyiránya. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A bejárati része szűk, az alsó része egy több mint 5 méter hosszú terem. A teremben cseppkőlefolyások figyelhetők meg. A mélypontján majdnem mindenhol nagy mennyiségű agyag zárja el a barlang folytatását. A 12 méter vízszintes kiterjedésű, függőleges jellegű és lezáratlan zsomboly csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. A bejárásához 40 méter kötél, egy nitt, egy kötélgyűrű és két karabiner szükséges.

A Jóbarát-zsomboly név először 1976-ban jelent meg az irodalmában. Előfordul az irodalmában 57 (Kósa 1992) és V-33 (Kósa 1992) jelzésekkel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1973. március 17-én Csernavölgyi László és Pelikán István fedezte fel. 1975-ben a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai, Molnár András és Törő I. felmérték a zsombolyt, valamint a felmérés alapján Molnár András két hosszmetszeti barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet rajzolt. 1976-ban a csoport újra készített két hosszmetszeti barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet. Ez utóbbi barlangtérképek az 1976. évi MKBT Beszámolóban megjelentek.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kézirata nem említi a barlangot. Az 1977. január 30-án készült szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1975. évi bejárás alapján lett kitöltve, 519 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, bejárata egy szűk hasadék, 30 méter kötél kell bejárásához, alaprajzi hossza kilenc méter, hossza a valóságban 46 méter, vízszintes kiterjedése 10 méter és függőleges kiterjedése 29 méter. 1983. április 7-én Kraus Sándor egy másolatot készített a megjelent barlangtérképekről. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel neve és egy térképen van helye feltüntetve.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben megjelent Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben megjelentek a Tektonik Barlangkutató Csoport által szerkesztett barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve négy irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak.

1994-ben a MAFC Barlangkutató Csoport mérte fel és készített egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet. A barlangtérkép alapján később készült egy beszerelési vázlat. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 29 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk[szerkesztés]