Borz-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Borz-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz41 m
Mélység0 m
Magasság2,3 m
Függőleges kiterjedés2,3 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 310 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5451-20
Elhelyezkedése
Borz-barlang (Magyarország)
Borz-barlang
Borz-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 44″, k. h. 20° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 44″, k. h. 20° 40′ 17″

A Borz-barlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Szögliget központjától északra, körülbelül három kilométerre, a Lakatos-forrástól (Borz-forrástól) északkeletre, 72 méterre, az Országos Kéktúra kék sáv jelzéssel jelölt útvonala mellett van a másfél méter magas, természetes bejárata. Néhány turistatérkép jelöli a helyét és a nevét is feltünteti. Felső triász, hallstatti mészkőben jött létre.

A 32 méter vízszintes kiterjedésű barlang régészeti átkutatása eredményes lehet. Sok benne a csont és az állati ürülék. Ezek arra utalnak, hogy egy ragadozó élt, vagy él benne. A régi térképein a végponttól továbbvezető kúszójárat látható, amely jelenleg nem járható. Ennek a végében egy törmelékkel lezárt végű vízvezető járatba lehetett lejutni egy szűkületen lemászva a barlangot régen ismerők szerint. A nem lezárt barlang barlangjáró alapfelszereléssel és engedéllyel látogatható.

A feltárásakor benne talált borztetemről lett elnevezve. A helybeliek szerint a lyuk bejáratánál a cigányok borzot füstöltek régen és lehet, hogy még akkor pusztult el. Előfordul az irodalmában Borz-lyuk (Dénes 1963), Borzlyuk (Balázs 1957) és Borzlyuk-barlang (Bertalan 1976) néven is. A Borz-barlang név először 1957-ben jelent meg az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1957. augusztusban Gyülvészi Barnabás és Ort János tárták fel egy eltömődött lyuk kibontásával 28 méter hosszúságig. Ebben az évben Balázs Dénes és Bató Tibor mérte fel és lett megszerkesztve az 1:100 méretarányú barlangtérképe. 1959-ben a Vörös Meteor SK Barlangkutató Csoportja bontómunkát végzett benne. Az 1963-ban készített, egy 1963. augusztusi bejáráson alapuló, szpeleográfiai terepjelentésbe, Dénes György azt írta, hogy valószínűleg a Bába-forrás régi, inaktív forrásbarlangja, amelyen keresztül egykor a bába-völgyi víznyelők vizei kerültek a felszínre. A kézirat szerint 50 méter hosszú. A méretadatba minden bizonnyal beleszámította a barlanggal lehet, hogy járhatóan összefüggő, másik, nem messze lévő bontási helyen feltárt barlang hosszát. A valóságban nem lett összekötve a két barlang. 1968-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Szakbizottság bővítette a bejárati részét.

1971-ben a Tektonik Barlangkutató Csoport tágította a barlangot. Valószínűleg 1973-ban Csernavölgyi László és Molnár András, akik a Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai voltak, felmérték a barlangot és a felmérés alapján Molnár András egy alaprajzi barlangtérképet szerkesztett öt keresztmetszettel. Az 1975-ben megjelent, Jakucs László szerkesztette útikalauzban az olvasható, hogy 50 méter hosszú és a feltárók szerint a Bába-völgyi-barlangrendszer régi, már inaktív forrásbarlangja, valamint egy fénykép is meg lett jelentetve a bejáratáról. Az 1976. évi MKBT Beszámoló szerint körülbelül 20 méter hosszúságig volt járható és a kibontása két irányban lehetséges. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, a 75. számú cédulán többek között az szerepel, hogy 28 (50?) méter hosszú, hordalékkal kitöltött üreg, valamint hivatkozik kettő, a barlangra vonatkozó irodalomra. Az 1977-ben írt, egy 1972. februári bejáráson alapuló, szpeleográfiai terepjelentés szerint a Bába-völgyi 1. sz. víznyelővel van hidrológiai kapcsolata, az alaprajzi hossza 41 méter, a hossza a valóságban 41 méter, a vízszintes kiterjedése 20 méter és a függőleges kiterjedése 2,3 méter.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. 2008. október 15-én Frigy Bea, Németh Tamás, Povázsai Zoltán és Tóth Éva felmérték és a felmérés alapján egy alaprajzi barlangtérkép készült három keresztmetszettel. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon van még egy alaprajzi barlangtérkép öt keresztmetszettel, amelynek sem a készítési időpontja, sem a készítője nincs feltüntetve a barlangtérképen. 1993-ban, vagy később készült.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]