Borz-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Borz-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz41 m
Mélység0 m
Magasság2,3 m
Függőleges kiterjedés2,3 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 310 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5451-20
Elhelyezkedése
Borz-barlang (Magyarország)
Borz-barlang
Borz-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 44″, k. h. 20° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 44″, k. h. 20° 40′ 17″

A Borz-barlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Szögliget központjától északra, körülbelül három kilométerre, a Lakatos-forrástól (Borz-forrástól) északkeletre, 72 méterre, az Országos Kéktúra kék sáv jelzéssel jelölt útvonala mellett van másfél méter magas természetes bejárata. Néhány turistatérkép jelöli helyét barlangjellel és nevének feltüntetésével. Felső triász hallstatti mészkőben jött létre.

A 32 méter vízszintes kiterjedésű barlang régészeti átkutatása eredményes lehet. Sok benne a csont és állati ürülék. Ezek arra utalnak, hogy ragadozó élt, vagy él benne. Régi térképein a végponttól továbbvezető kúszójárat látható, amely jelenleg nem járható. Ennek végében egy törmelékkel lezárt végű vízvezető járatba lehetett lejutni egy szűkületen lemászva a barlangot régen ismerők szerint. A nem lezárt barlang barlangjáró alapfelszereléssel és engedéllyel látogatható.

A feltárásakor benne talált borztetemről lett elnevezve. A helybeliek szerint a lyuk bejáratánál a cigányok borzot füstöltek régen és lehet, hogy még akkor pusztult el. Előfordul irodalmában Borz-lyuk (Dénes 1963), Borzlyuk (Balázs 1957) és Borzlyuk-barlang (Bertalan 1976) neveken is. 1957-ben volt először Borz-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1957. augusztusban Gyülvészi Barnabás és Ort János tárták fel egy eltömődött lyuk kibontásával 28 méter hosszúságig. Ebben az évben Balázs Dénes és Bató Tibor mérték fel és lett megszerkesztve 1:100 méretarányú barlangtérképe. 1959-ben a Vörös Meteor SK Barlangkutató Csoportja bontómunkát végzett benne. Az 1963-ban készített és 1963. augusztusi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentésbe Dénes György azt írta, hogy valószínűleg a Bába-forrás régi inaktív forrásbarlangja, amelyen keresztül egykor a bába-völgyi víznyelők vizei kerültek a felszínre. A kézirat szerint 50 méter hosszú. A méretadatba minden bizonnyal beleszámította a barlanggal lehet, hogy járhatóan összefüggő másik, nem messze lévő bontási helyen feltárt barlang hosszát. A valóságban nem lett összekötve a két barlang.

1968-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Szakbizottság bővítette bejárati részét. 1971-ben a Tektonik Barlangkutató Csoport tágította a barlangot. Valószínűleg 1973-ban Csernavölgyi László és Molnár András, akik a Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai voltak, felmérték a barlangot és a felmérés alapján Molnár András alaprajzi barlangtérképet szerkesztett öt keresztmetszettel. Az 1975-ben megjelent és Jakucs László által szerkesztett útikalauzban az olvasható, hogy 50 méter hosszú és a feltárók szerint a Bába-völgyi-barlangrendszer régi, már inaktív forrásbarlangja. A könyvben publikálva lett egy fénykép, amelyen bejárata figyelhető meg.

Az 1976. évi MKBT Beszámoló szerint körülbelül 20 méter hosszúságig volt járható és kibontása két irányban lehetséges. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 75. számú cédulán többek között az szerepel, hogy 28 (50?) méter hosszú és hordalékkal van kitöltve. A kézirat barlangra vonatkozó része két irodalmi mű alapján készült. Az 1977-ben írt és 1972. februári bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a Bába-völgyi 1. sz. víznyelővel van hidrológiai kapcsolata. Alaprajzi hossza 41 méter, hossza a valóságban 41 méter, vízszintes kiterjedése 20 méter és függőleges kiterjedése 2,3 méter.

1978 őszén a Vass Imre Barlangkutató Csoport tagjai kitöltéséből kis mennyiségű üledékmintát gyűjtöttek, amelyet őslénytani szempontból Rácz József vizsgált meg. A minta ősmaradványmentes volt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Borz-barlang néven Borzlyuk-barlang névváltozattal és térképen van helye feltüntetve. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

2008. október 15-én Frigy Bea, Németh Tamás, Povázsai Zoltán és Tóth Éva felmérték és a felmérés alapján alaprajz térkép készült három keresztmetszettel. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon van még egy alaprajz térkép öt keresztmetszettel, amelynek sem készítési ideje, sem készítője nincs feltüntetve a térképen. 1993-ban, vagy később készült. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent az ismeretlen évben készült alaprajz térkép öt keresztmetszettel. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 41 méter hosszú, 2 méter mély és 301 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]