Teresztenyei-forrásbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Teresztenyei-forrásbarlang
Hossz80 m
Mélység0 m
Magasság8 m
Függőleges kiterjedés8 m
Tengerszint feletti magasság270 m
Ország Magyarország
Település Teresztenye
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5430-30
Elhelyezkedése
Teresztenyei-forrásbarlang (Magyarország)
Teresztenyei-forrásbarlang
Teresztenyei-forrásbarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 26′ 49″, k. h. 20° 36′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 49″, k. h. 20° 36′ 08″

A Teresztenyei-forrásbarlang megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

A 80 méter hosszú forrásbarlang Teresztenyén nyílik és középső triász, steinalmi mészkőben alakult ki. A jelentőségét az adja, hogy az eddigi kutatások alapján a feltárt szakasz mögött egy nagy méretű, akár hét kilométer hosszú barlangrendszer húzódhat, amelybe azonban számos kísérlet során eddig még nem sikerült bejutni. A feltárás nehézségére jellemző, hogy az Aggteleki-karszt két jelentős barlangját is olyan kutatótábor során fedezték fel, amikor a teresztenyei munkával nem jártak sikerrel.

A 700–1000 liter percenkénti vízhozamú forrás jellegzetessége, hogy a vízhozamára csak kevéssé vannak hatással az adott időszak csapadékviszonyai, ami különösen nagy méretű és nagy mennyiségű karsztvizet tároló barlangra enged következtetni. A nyomjelzéses kísérletek alapján a Teresztenyei-fennsík víznyelőivel, a Veszettárpás-víznyelővel, a Teresztenyei III.-as sz. barlanggal, a Széllyukkal, a Keserűtói-víznyelővel és a Vizetes-nyelővel áll kapcsolatban. A megtekintéséhez az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye kell.

Előfordul irodalmában Kinizsi-barlang (Kordos 1984), Teresztenyei-barlang (Jakucs 1957), Teresztenyei-cseppkőbarlang (Jakucs 1957), Teresztenyei forrásbarlang (Jakucs 1961) és Vizetes-teresztenyei-barlangrendszer (Kordos 1984) neveken is. 1984-ben volt először Teresztenyei-forrásbarlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Bejárati zónáját 1952-ben tárták fel a forrásterületen ásott 16 méter hosszú, 3 méter mélységű árokkal, de a szűk, omladékos, szifonokkal tagolt bejárati részben csak nehezen sikerült előre jutni. A jelentős méretű barlangrendszer feltárásának a reményében több kutatótábort is rendeztek. Egyrészt az omlások átbontásával és robbantásokkal próbáltak a forrás felől előre jutni, másrészt a barlang víznyelőinek a kibontásával próbáltak a járatrendszerbe bejutni. 1954 augusztusában a Műszaki Egyetem barlangkutatói gyakorlatilag elérték a mai végpontot, a Jóreménység terme nevű részt, ahol az omladék alól folyik ki a patak vize. A veszélyes és omladékos részben a továbbhaladásra nem láttak lehetőséget, így áthelyezték a táborukat Jósvafőre, ahol felfedezték a Vass Imre-barlangot.

1954-ben kezdett kutatási munkához a Balázs Dénes által vezetett Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi Sportkörének Barlangkutató Csoportja. A csoport a legígéretesebbnek tartott bejutási ponton, a Keserű-tói víznyelő kibontásával próbálkoztak. Itt, bár jelentős, 40 méteres mélységet értek el, egy omlás miatt megszakították a munkát. Próbálkoztak a barlang két további víznyelőjével is, de végül is a 4. számú munkahelyen, a Dász-töbörnél értek el sikert, csakhogy nem a teresztenyei, hanem az égerszögi Szabadság-barlangot fedezték fel.

1955-ben és 1956-ban a jósvafői kutatóállomás munkatársai folytattak vízfestéses kísérleteket a forrástól légvonalban 850 méterre lévő Veszettárpás-nyelőben és a forrástól légvonalban 1200 méterre található Vizetes-nyelőben. A közelebbi nyelő esetében 6,5, a távolabbinál 12,5 óra alatt jelent meg a megjelölt víz a forrásban, amely 131, illetve 96 méter óránkénti áramlási sebességet jelent.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Teresztenyei-forrásbarlang néven Kinizsi-barlang és Vizetes-teresztenyei-barlangrendszer névváltozatokkal, valamint térképen van helye jelölve. 1990-ben az FTSK Barlangkutató Szakosztálynak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Teresztenyei-forrásbarlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Teresztenyei-forrásbarlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5430/30 nyilvántartási számú Teresztenyei-forrásbarlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Teresztenyei-forrásbarlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5430-30 kataszteri számú Teresztenyei-forrásbarlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Teresztenyei-forrásbarlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]