Ördög-kút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ördög-kút
Az Ördög-kút bejárata
Az Ördög-kút bejárata
Hossz182 m
Mélység37,6 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés37,6 m
Tengerszint feletti magasság450 m
Ország Magyarország
Település Parasznya
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5363-14
A Wikimédia Commons tartalmaz Ördög-kút témájú médiaállományokat.

Az Ördög-kút Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Bükki Nemzeti Park területén található Bükk-vidéken helyezkedik el.

Leírás[szerkesztés]

A bükk-fennsíki Kis-fennsíkon, Parasznya szélén, a Csókástól egy kilométerre, északkeletre, az Ördögkút tetőtől északnyugat felé, cserjésben, töbörben, 450 méter tengerszint feletti magasságban, szálkőkibúvás nélküli helyen van a tág, nyolc méter hosszú, öt méter széles, természetes jellegű, ovális alakú és függőleges tengelyirányú bejárata. A bejárathoz egy ösvény vezet.

Az inaktív víznyelőbarlang tektonikus törésvonalak mentén, a befolyó víz és karsztvízszint alatti oldódás hatására alakult ki. A barlang középső triász mészkőben jött létre. Gömbüstök, mennyezeti csatornák, evorziós üstök, hullámkagylók, gömbös borsókövek és cseppkőbekérgezések figyelhetők meg benne. Denevérek fordulnak elő a barlangban. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával, könnyű mászással járható. A vízszintes kiterjedése 32 méter.

Előfordul irodalmában Büdös-kut (Dénes 1974), Büdös-kút (állapotfelvétel 2001), Katowice-barlang (Fabók 1974), Katowice barlang (Fabók 1974), Katowice-zsomboly (Dénes 1974), Kőlyuk-galyai-zsomboly (Hevesi 1977), Kőlyukgalyai-zsomboly (Jakucs, Kessler 1962), Kőlyuk-galya-völgyi függőleges barlang (állapotfelvétel 2001), Kőlyukgalyavölgyi függőleges barlang (Bertalan 1976), Kőlyuk-galya-völgyi zsomboly (Bertalan 1976), Kőlyukgalya völgyi zsomboly (Kuchta 1958), Kőlyuk-gallyai-zsomboly (Kordos 1984), Kő-lyuk-zsomboly (Lénárt 1979), Kőlyuk-zsomboly (Lukácsik, Juhász 1962), Ördögkut (Dénes 1974), Ördög-kúti-kürtő (Boldi, Margóczi 1983), Ördög-kút-zsomboly (Hevesi 1977), Ördögkút-zsomboly (Lénárt 1979) és Ördögkút zsomboly (Kordos 1984) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1954-ben 1:50 méretarányban készült róla egy alaprajz barlangtérkép és egy hosszmetszet barlangtérkép. 1962-ben 96 munkaórát töltött a barlangban a MHT borsodi csoportjának karszt- és barlangkutató szakosztálya, valamint a diósgyőri bányászklub barlangkutató csoportja. Az 1962-ben napvilágot látott A barlangok világa című könyvben az olvasható, hogy a Kaszás-forrástól északra, a második töbörsor legnyugatibb töbrében van bejárata. Majdnem függőleges, csipkézett és mohos falai aláhajlók lent. 1974-ben a Bükk Barlangkutató Csoport kutatta, de nem ért el jelentős előrehaladást. Az 1974. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató szerint a Kis-fennsíkon, a Kőlyuk-galya északnyugati pereme közelében emelkedő Ördögkút-tető oldalában lévő tág, 18 méter mély barlang alján folytatta feltáró munkáját a barlangkutató csoport.

1975-ben a csoport körülbelül három méter bontással, egy nagyon szűk hasadék kitisztításával bejutott a 25 méter mélyen nyíló oldalaknából a cseppkövekben gazdag, körülbelül 20×40 méteres alapterületű Nagy-terembe. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az van írva, hogy a Kőlyuk-galyai-zsomboly további nevei Kőlyukgalyavölgyi függőleges barlang és Kőlyuk-galya-völgyi zsomboly. A Bükk hegységben, Miskolcon, a Kaszás-kúttól É-ra a második töbörsor legnyugatibb töbrében található és 20 m mély az inaktív víznyelőzsomboly. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva. Lénárt László 1977-es könyvében meg van említve, hogy túráztak a Kőlyuk-zsombolyban. Az 1977-ben megjelent Bükk útikalauz című könyv szerint a sárga jelzésű turistaúttól délre, az Ördög-kút-tető oldalában van a 18 méter mély Ördög-kút-zsomboly, amelyről a fennsíkrész el lett nevezve. Külön van leírva a Kőlyuk-galyai-zsomboly az 1962-es leírás alapján.

Az 1979-ben kiadott Barlangok a Bükkben című kiadványban két külön barlangként, Kő-lyuk-zsomboly és Katowice-zsomboly neveken van leírva. A Kő-lyuk-zsombolynak a Kő-lyuk csoporttól ÉNy-ra van a bejárata. A teljesen függőleges és kútszerű barlang 10 m mély és alját törmelék fedi. A Katowice-zsombolynak a Varbó felé menő műút jobb oldalán kezdődő soros töbör első nagy töbrében, a sárga jelzésű turistaút mellett lévő nagyon elnyúlt töbör alján van a bejárata. A szakirodalomban előfordul Ördögkút-zsomboly és Kőlyuk-galyai-zsomboly neveken is. Hatalmas, 5 m átmérőjű, kútszerű aknájában 20 m-re lehet leereszkedni kötéllel. A ferde részek után 10×30 m alapterületű, a bejárati akna törmelékében végződő terem következik. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 95-ös számmal jelölt Kő-lyuk-zsomboly és a 12-es számmal jelölt Katowice-zsomboly földrajzi elhelyezkedése.

1983-ban Kárpát József készítette el kétirányú hossz-szelvény térképét keresztmetszettel, amely 1:100 méretarányban lett szerkesztve. 1983-ban a Borsodi Szénbányák Karsztkutató Szakcsoportja egy friss beszakadás nyomán kezdte el bontani az Ördög-kúti-kürtőt. A munka során rengeteg nagy követ és hordalékot vödröztek felszínre. A kürtő öt méter után vízszintes lett és itt csak behordott törmelék, kis kavicsok és agyag van. A nyitott barlangrészben meglepően meleg és páradús a levegő. 1984 májusában két denevért figyelt meg benne a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Kőlyuk-gallyai-zsomboly néven Katowice-zsomboly, Ördögkút zsomboly és Kőlyukgalyavölgyi függőleges barlang névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

1999. augusztus 18-án az Acheron Barlangkutató Szakosztály járt az addig egy 18 m mély aknából állónak hitt barlangban. Az akna alján találtak a szakosztály tagjai egy továbbvezető nyílást és kb. 50 m hosszú új részt fedeztek fel. Kutatásuk végén a barlang hosszát 80 m-re becsülték. 1999 augusztusában Kárpát József, Szin András és Zsanda Géza készített vázlatos hossz-szelvény térképet. 1999 szeptemberében eltávolították a tagok a bejárati aknában lévő farönköket. A szakosztály 1999. évi jelentésébe bekerült a térkép és egy helyszínrajzon van megjelölve a barlang helye. A 2001-ben készült állapotfelvételi kéziratban az van írva, hogy Varbón, 450 m tszf. magasságban van a bejárata. A szabadon látogatható, részletesen felmért barlang 150 m³ térfogatú, 18 m függőleges kiterjedésű, 18 m mély és 6 m plusz valószínűleg 40 m vízszintes kiterjedésű.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bükk hegységben elhelyezkedő és 5363/14 kataszteri számú Ördög-kút. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5363-14 kataszteri számú Ördög-kút.

2014. április 11-én a nemzeti park barlangtani szakreferense észlelte, hogy az első akna alján állati maradványokat, tetemeket tartalmazó műanyag zsákok vannak. 2014. szeptember 11-én lettek eltávolítva a maradványok a barlangból. 2015. november 29-én Kovács Richárd, Csizmadia Tünde, Raisz Péter és Szabó R. Zoltán mérték fel és a felmérés alapján 2016. február–áprilisban Szabó R. Zoltán szerkesztett és rajzolt alaprajz térképet, vetített kiforgatott hosszmetszet térképet és 12 keresztszelvényt. A térképek 1:100 méretarányban készültek. A térképezés alapján hossza 181,9 méter, függőleges kiterjedése 37,61 méter, mélysége 37,61 méter és vízszintes kiterjedése 32 méter.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kuchta Gyula: Ismerjük meg a barlangokat. Miskolc, 1958.
  • Kuchta Gyula: Néhány bükki zsomboly és víznyelőbarlang. Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1958. (1.) Miskolc. 19–20. old.
  • Lénárt László: A miskolci barlangkutatás és a bükki barlangok összefoglaló ismertetése. Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet, 1982. 3. sz. Miskolc. 11–14. old.

További információk[szerkesztés]