Babot-kúti-forrásbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Babot-kúti-forrásbarlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz36 m
Mélység0 m
Magasság2,5 m
Függőleges kiterjedés2,5 m
Tengerszint feletti magasság246 m
Ország Magyarország
Település Aggtelek
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus aktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-14
Elhelyezkedése
Babot-kúti-forrásbarlang (Magyarország)
Babot-kúti-forrásbarlang
Babot-kúti-forrásbarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 24″, k. h. 20° 31′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 24″, k. h. 20° 31′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Babot-kúti-forrásbarlang témájú médiaállományokat.

A Babot-kúti-forrásbarlang egy megkülönböztetetten védett barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Parkban található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírása[szerkesztés]

A Kecső-völgyben, Aggtelek külterületén, a völgytalp északi részén, erdőben nyílik. A Babot-kutat jelölik a turistatérképek. Egyszerűbb Jósvafőről, a völgy alján található szekérúton megközelíteni. Jósvafő szélétől körülbelül egy kilométerre, a szekérútból jobbra kiágazó, a völgy északi oldalán található úton kell körülbelül 400 métert menni, a forrás kerítéssel körülvett védőterületéig. A bejáratának a felszíni környezete betontámfallal meg van erősítve, ahol egy betonlépcső található. A mesterséges táró bejárata íves, vízszintes tengelyirányú, 1,8 méter magas, 1,4 méter széles és egy vasráccsal van lezárva. Jelenleg az Északmagyarországi Regionális Vízművek kezeli és a környezete vízmű védőterület.

Középső triász, wettersteini mészkőben, tektonikus törésvonal mentén kialakult, aktív forrásbarlang. A kifolyó víz korróziója és a karsztvízszint alatti oldódás hatására jött létre. Egyszerű térformájú, a járatai északra tartanak. Mindig folyik az alján a víz. Az alaposan megváltoztatott, szinte teljesen mesterséges jellegű barlangban műszaki berendezések, épített műtárgyak figyelhetők meg, gát, 32 méter hosszú bejárati táró, ülepítő medence, három tolózár, járda és lépcső. Vezetékes műtárgyak is vannak benne, világítás, csatorna és vízvezeték. A vízszintes kiterjedése 32 méter. Az ülepítő medencébe természetes járatokból folyik a víz, amelyekbe körülbelül fél-egy méter hosszan be lehet látni. Az ülepítő medencén túli, természetes barlangszakaszról nincs térkép és ennek a résznek a hosszáról nincs adat, de szóbeli közlés alapján, a medencén túl, a barlang néhány méter után járhatatlanná szűkül. Denevérek is előfordulnak benne. A barlang jelenleg nem látogatható.

A Babot-kúti-forrásbarlang név 2012-ben jelent meg az irodalmában. Előfordul az irodalmában Babotkút-barlang (Berhidai, Cser, Holl 1981), Babot-kút-forrásbarlang (Sásdi 1995), Babot kúti barlang (Sásdi 1995), Babot-kút melletti barlang (Sásdi 1990), Kecső-völgyi-ördöglyuk (Kordos 1984), Kecső-völgyi Ördög-lyuk (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Kecső-völgyi ördöglyuk (Bertalan 1976), Kecsővölgyi ördöglyuk (Jaskó 1933), Kecső völgyi Ördöglyuk (Sásdi 1995), Ördög-lyuk (Strömpl 1912) és Ördöglyuk (Bertalan 1976) néven is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

A Földtani Közlöny 1912. évi évfolyamában, Strömpl Gábor publikációjában az olvasható, hogy az Ördög-lyuk járható ürege Kecső határának a délnyugati sarkában, egy 410 méter magas tetőn található. Az 1933-ban megjelent, Jaskó Sándor által írt tanulmányban le van írva röviden és egy térképen van a helye megjelölve. A leírás szerint a Kecsővölgyi ördöglyuk 22 méter hosszú, keskeny és magas folyosó. Az 1953-ban kiadott, „A Békebarlang felfedezése” című könyvben le van írva a barlang feltárása. Az ismertetés szerint az állandó, bő vízhozamból, a jól karsztosodó kőzetből és a Babot-kút által a felszínre hozott kvarckavicsokból arra lehet következtetni, hogy a Babot-kút nevű karsztforráshoz a Gömöri-karszt egyik leghatalmasabb cseppkőbarlangja tartozik és a barlangrendszer valószínűleg majdnem a forrásig járható, csak az utolsó, rövid részen van eltömődve a barlangrendszerből besodort patakhordalékkal. Az óriási barlangrendszer feltárása a feltételezése szerint néhány hónapos munkával, a hordalékdugó eltávolításával és a forrás vízszintjének a süllyesztésével megoldható. Az 1960-as évek elején vonták be a forrást a vízellátásba és ettől kezdve nem lehetett a barlangkutatóknak kutatni. Szóbeli közlésből ismert, hogy ebben az időszakban is megpróbálták a forrás mögötti járatokat feltárni, de a barlangban lévő, szálkő szűkület bontása nagyon veszélyes lett volna egy működő vízműben.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfiában meg van említve egy névváltozata egy irodalmi hivatkozással. A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kéziratban, a 12. számú cédulán többek között az olvasható, hogy a Kecső-völgy bal oldalán, a Babot-kút környékén nyílik a Kecső-völgyi ördöglyuk, amely 22 méter hosszú, keskeny, magas folyosó és Bertalan Károly hivatkozik Strömpl Gábor, valamint Jaskó Sándor publikációira, amelyek szerinte említik a barlangot. Az 1981. évi MKBT Beszámolóban napvilágot látott egy helyszínrajz, amelyen fel vannak tüntetve a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport kutatási területének az északnyugati részén található barlangok és a rajzon feltüntetett barlangok között látható a Babotkút-barlang név, amely valószínűleg a Babot-kúti-forrásbarlang. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel két névváltozata és egy térképen van a helye feltüntetve.

Az 1990. évi Karszt és Barlangban publikált tanulmányban, amelyet Sásdi László írt, meg van említve a Babot-kút melletti barlang, amely valószínűleg a Babot-kúti-forrásbarlang. Azt írta Sásdi László, hogy a fosszilis barlangban talált kvarcitkavicsok például a kis mértékű, hordalékeróziós barlangkialakulást jelzik. Sásdi Lászlónak az 1995-ben írt kéziratában az olvasható, hogy Strömpl Gábor leírása nem erre a barlangra vonatkozik, Bertalan Károlynak és Jaskó Sándornak a leírásai alapján a Babot-kúti-forrásbarlang az Imádságos-kút környékén van, valamint a Babot-kúttól keletre van egy ősi forrásjárat, de ez nem 22 méter hosszú és amelyről nincs még leírás. Egy dossziéban az aktív forrás mesterségesen feltárt járatainak a képe van és ezekről a mesterségesen feltárt járatokról régen nem tudtak, valamint javasolta, hogy a barlangnak Babot-kút-forrásbarlang legyen a neve. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2016 májusában Borzsák Sarolta felmérte és a felmérés alapján szerkesztett egy alaprajzi barlangtérkép-vázlatot. A felmérés alapján 36 méter hosszú és 2,5 méter magas.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]