Cickány-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cickány-zsomboly
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz24 m
Mélység18 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés18 m
Tengerszint feletti magasság505 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-40
Elhelyezkedése
Cickány-zsomboly (Magyarország)
Cickány-zsomboly
Cickány-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 49″, k. h. 20° 43′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 49″, k. h. 20° 43′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Cickány-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Cickány-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától 450 méterre, 74°-ra, egy fokozottan védett területen nyílik. A Jóbarát-zsomboly felől megközelítve, a piros T jelzésű turistaösvénytől, másnéven zsombolyos tanösvénytől balra, közvetlenül a Gőte-zsomboly mellett, attól északnyugatra, egy szintben, 20–30 méterre, egy töbör északnyugati oldalán, egy kis sziklafal tövében van a bejárata. A Jóbarát-zsombolytól északnyugatra, 250 méterre található. A töbör alján van a Töbör-alji-hasadék. A Cickány-zsomboly ugyanabban a töbörben van, mint a Gőte-zsomboly és a Cickány-zsombolynak nagyobb a bejárata, mint a Gőte-zsombolyé.

A bejáratának függőleges a tengelyiránya. Középső triász, wettersteini mészkőben jött létre. A vízszintes kiterjedése 10 méter. Főleg függőleges kiterjedésű. Az alján egy 8×4 méteres aknaterem található, amelynek a kitöltése a felszínről behullott anyagból áll. Cseppkövek is megfigyelhetők benne. A bejárásához engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. A megtekintéséhez 20 méter kötelet, egy csavartnittfület és két karabinert ajánlott használni.

Előfordul az irodalmában 67 (Kósa 1992), Rejsčí priepasť (Vlk 2019), V/12 (Bertalan 1976) és V-19 (Kósa 1992) néven és jelzésekkel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1967 augusztusában tárta fel Kósa Attila és 1967 augusztusában Domokos A., Frojimovics Péter, Kósa Attila, valamint Varga Mária felmérték a barlangot és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet és két, függőleges, hosszmetszeti barlangtérképet, amelyeket Haász Éva rajzolt. Dénes Györgynek az 1974. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmánya megemlíti a Cickány-zsomboly nevet a hazai barlangelnevezési gyakorlattal kapcsolatban. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, a 78. számú cédulán többek között az olvasható, hogy a Banán-zsombolytól 350 méterre, délre található, 18 méter mély és egyetlen hasadékból áll, valamint hivatkozik egy, a barlangot említő kéziratra.

Az 1977. január 30-án készült, szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1975. augusztusi bejárás alapján lett kitöltve, az alaprajzi hossza öt méter, a hossza a valóságban 20 méter, a vízszintes kiterjedése kilenc méter és a függőleges kiterjedése 18 méter. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között.

Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató, egyik térképen meg van jelölve a helye és a kiadványban megjelentek az 1967-ben készült térképek. Az oldalon, ahol a térképek szerepelnek, több adattal együtt fel van tüntetve három darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Cickány-zsomboly a 33. legmélyebb a 18 méteres mélységével, a 34. Fazekas-zsombolynak is 18 méter a mélysége. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 18 méter mély barlangként szerepel és a füzetben megjelent egy ismeretlen készítési idejű, valamint készítőjű barlangtérkép, amelyen a barlang alaprajza és a függőleges hosszmetszete van ábrázolva beszerelési vázlattal. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Dénes György: [Alsóhegyi] zsombolyok, víznyelőbarlangok, egyéb barlangok. Kéziratos jegyzék. Budapest, 1975. 2 old.
  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk[szerkesztés]