Útmenti-zsomboly (Bódvaszilas)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Útmenti-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz10 m
Mélység6 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés6 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 515 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-41
Elhelyezkedése
Útmenti-zsomboly (Magyarország)
Útmenti-zsomboly
Útmenti-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 50″, k. h. 20° 43′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 50″, k. h. 20° 43′ 26″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Útmenti-zsomboly témájú médiaállományokat.

Az Útmenti-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Bódvaszilas központjától északra, az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 320 méterre, 255°-ra, egy fokozottan védett területen, erdőben, a piros T jelzésű turistaösvénytől, azaz a zsombolyos tanösvénytől, a Jóbarát-zsomboly felől megközelítve jobbra, közvetlenül a turistaút mellett, egy töbör északnyugati oldalában, a töböroldal felső kétharmadában, egy sziklakibúvásban nyílik. Tornanádaskáról a sárga sáv jelzésű turistaúton is elérhető. A turistaösvénytől, Tornanádaska felől megközelítve jobbra van a bejárata. A helyét néhány turistatérkép jelöli a barlang nevének a feltüntetésével.

Az 5×7 méteres bejárata természetes, ovális és függőleges tengelyirányú. Két, kis tereplépcsőn, amelyekből az egyik, a barlangból származó kövekből van rakva lehet lemászni az aljára. Középső triász, wettersteini mészkőben jött létre. A kialakulásában a tektonikának, a befolyó víznek, a leszivárgó víznek és a korróziónak volt szerepe. Tulajdonképpen egy zsomboly roncsa. Ha a barlang folytatódik a mélybe, akkor a folytatása valószínűleg a felszakadt mennyezetének a darabjai miatt van elzárva. A függőleges jellegű barlang oldalain jól megfigyelhetők a hengerpalást-szerű oldásnyomok és a morfológiai kisformák közül az ujjbegykarrok. A zsombolyra az ellipszis szelvény a jellemző. A vízszintes kiterjedése hét méter. Édesgyökerű páfrány csoportok és lombosmohák élnek a felső falszakaszain. Könnyen járható és nincs lezárva. A bejárásához engedély szükséges.

Előfordul az irodalmában Utmenti-zsomboly (Csernavölgyi, Hegedűs, Molnár 1977), V/10 (Kósa 1992) és V-22 (Kósa 1992) néven és jelöléssel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1967 augusztusában a Vörös Meteor TE három barlangkutatója, Haász Éva, Kósa Attila és Varga Mária mérték fel és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett két hosszmetszeti barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet, amelyeket Haász Éva rajzolt. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, a 125. számú cédulán többek között az olvasható, hogy 4,3 méter mély és hivatkozik egy, a barlangra vonatkozó tanulmányra. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. Az 1977. január 30-án készült szpeleográfiai terepjelentés szerint körülbelül 520 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata, a barlang főleg függőleges jellegű, szarvas és borz csontok lettek gyűjtve a humuszból, az alaprajzi hossza 6,5 méter, a hossza a valóságban 6,5 méter, a függőleges kiterjedése 4,3 méter és a vízszintes kiterjedése hét méter.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek a barlangtérképek, és a kiadványban az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt, fel van tüntetve egy darab irodalmi hivatkozás, amely a barlangra vonatkozik. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett, XV. Lakatos Kupa kiadványában hat méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges, felszíni érintőpontja volt. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található a zsombolyról egy ismeretlen készítési idejű és készítőjű barlangtérkép-lap, amelyen egy alaprajzi barlangtérkép és egy hosszmetszeti barlangtérkép látható.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Dénes György: [Alsóhegyi] zsombolyok, víznyelőbarlangok, egyéb barlangok. Kéziratos jegyzék. Budapest, 1975. 2 old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.

További információk[szerkesztés]