Kopasz-vigasz-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kopasz-vigasz-barlang
Hossz220 m
Mélység37 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés37 m
Tengerszint feletti magasság555 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus korróziós
Barlangkataszteri szám 5452-12
Elhelyezkedése
Kopasz-vigasz-barlang (Magyarország)
Kopasz-vigasz-barlang
Kopasz-vigasz-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 15″, k. h. 20° 41′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 15″, k. h. 20° 41′ 45″

A Kopasz-vigasz-barlang fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Bódvaszilas nyolc fokozottan védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Bódvaszilas központjától északra, körülbelül három kilométerre, az Alsó-hegyen, a Kopasz-galy tetején, cserjével sűrűn benőtt területen, sziklakibúvásban, kis berogyás alján van természetes jellegű, ovális alakú, 2,5×3 méteres bejárata. A bejárat tengelyiránya lejt. Néhány turistatérkép jelöli helyét nevének feltüntetésével. Bejárata egy három méter mély akna, amely egy felszínt nagyon megközelítő kürtő felharapózásakor keletkezett. Felső triász tűzkőréteges hallstatti mészkőben hasadék mentén jött létre leszivárgó víz hatására. A legtöbb alsó-hegyi barlangtól, a zsombolyoktól eltér abban, hogy nem töbrös felszínen nyílik és bejárata hegytetőn van.

Elágazó és kétszintes a lezáratlan barlang. Vízszintes jellegű, 83 méter vízszintes kiterjedésű. Hasadékszerű járatok jellemzők rá. A barlangnak két ága van, a jobb oldali Északi-ág és a bal oldali Déli-ág. Az Északi-ágban van a barlang legmélyebb pontja. Ebben az ágban gömbfülkék, gömbüstök és egy boxwork szerkezet is látható. A Déli-ágban van a barlang legnagyobb alapterületű terme. A Déli-ágban visszaoldott cseppkövek, függőcseppkövek – köztük szalmacseppkövek is –, cseppkőlefolyások, összeoldódott gömbfülkefüzérek, kalcitkristályok és boxworkok vannak.

A barlang legnagyobb értéke az, hogy az Aggteleki Nemzeti Park területén csak ebben a barlangban fordul elő omladékon aeroszol eredetű borsókő. A borsókövek az omladéktömbök élein figyelhetők meg. A borsókő képződmények keletkezési módját különleges helyzetű előfordulása alapján lehet megállapítani. Az ásványkiválások néhány helyen nagyon meg vannak rongálva. A levegő hőmérséklete átlagosan 10 °C. A barlang talaján néhány helyen észrevehető denevérguanóból arra lehet következtetni, hogy denevérek téli szálláshelyként használják. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg.

Bódvaszilas nyolc fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik hét az Almási-zsomboly, a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Meteor-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly, a Széki-zsomboly és a Vecsembükki-zsomboly.

Előfordul irodalmában G-11 (Kósa 1992), G/19 (Vlk 2019), Kopaszvigasz-barlang (Kordos 1984) és Kopasz vígasz-barlang (Dénes 2002–2003) neveken és jelölésekkel is. Nevét amiatt kapta, mert az 1976-os feltáráskor három barlangkutató honvédséghez bevonulása előtt szabadságát áldozta a barlang további járatainak keresésére.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1973 tavaszán fedezték fel bejáratát terepbejáráskor, amit Szenthe István vezetett. A terepbejáráson többek között a Vörös Meteor TE hegymászói és a Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai vettek részt. Első bejárásakor 5–10 méter hosszú volt. 1973 nyarának egyik napján egy nemzetközi barlangkutató tábor résztvevői bontást végeztek benne, de ennek során nem sikerült új járatot feltárniuk. 1976 nyarán sikerült körülbelül 150 méter hosszúságig feltárni bontásokkal a Promontor SE Barlangkutató Csoportjának és ebben az évben kezdődött el a barlang felmérése. 1977-ben a csoport tagjai elkészítették fénykép-dokumentációját, leírását és első barlangtérképét, valamint bontómunkát folytattak benne, mivel új szakaszok feltárására volt remény.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Kopaszvigasz-barlang néven és térképen van helye feltüntetve. 1985-ben alaprajz térkép és hosszmetszet térkép készült keresztszelvényekkel, amelyeket Kósa Attila rajzolt Hegedüs Gy., Kósa Attila, Kovács S., Molnár A. és Scholtz F. felmérése alapján és amelyek nem az egész barlangot ábrázolják. A térképlapon a fő poligon hossza 129,2 méter, vízszintes vetület hossza 111 méter és a barlang mélysége 38 méter.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. A térképlap először 1992-ben jelent meg nyomtatásban, Kósa Attila Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvében. A kiadványban az Alsó-hegy fennsíkjának magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és több adattal együtt fel van tüntetve egy irodalmi mű, amelyben szó van a barlangról. Az 1995-ben kitöltött barlangkataszteri törzslap szerint 129,2 méter hosszú, 38 méter mély és vízszintes kiterjedése 75 méter, valamint freatikus módon jött létre az elágazó, lejtős, barlangjáró alapfelszereléssel könnyen járható barlang. 1995. május 13-án a Hágó Kupa egyik helyszíne volt.

1995 óta az Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Kopasz-vigasz-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. Fokozottan védett borsókövei miatt lett. Ezek egyediségét és veszélyeztetettségét vették figyelembe fokozottan védetté nyilvánításakor.

A 2001-ben írt komplex természeti állapotfelvételi lapján az olvasható, részben vázlatosan felmért adatok és részben becsült adatok alapján 150 méter hosszú, 38 méter függőleges kiterjedésű, 38 méter mély és 108 méter vízszintes kiterjedésű. 2002 februárjában készült el harmadik, alaprajzot, hosszmetszetet és 10 keresztszelvényt ábrázoló térképe, amelyet Kovács Richárd és Nyerges Attila szerkesztett. A térkép szerint 220 méter hosszú és 37 méter mély.

A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv szerint 220 méter hosszú, 37 méter függőleges kiterjedésű és 83 méter vízszintes kiterjedésű. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Kopasz-vigasz-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Kopasz-vigasz-barlang fokozottan védett barlang.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Kopasz-vigasz-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 38 méter mély barlangként szerepel. Nem volt a verseny helyszínei között. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Kopasz-vigasz-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. Az állapotáról 2014-ben készült kéziratban többek között az olvasható, hogy 48 méter vízszintes kiterjedése és 39,5 méter függőleges kiterjedése.

2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Kopasz-vigasz-barlang fokozottan védett barlang. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent a 2002-ben készült térkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 220 méter hosszú, 37 méter mély és 555 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy ismeretlen szerkesztőjű és ismeretlen időpontban készült, alaprajzot, hosszmetszetet és 8 keresztszelvényt ábrázoló térkép is. A térkép alapján 38 méter mély.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kraus Sándor: Barlangföldtan. Budapest, 1984.

További információk[szerkesztés]