Kopasz-vigasz-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kopasz-vigasz-barlang
Hossz 220 m
Mélység 37 m
Magasság 0 m
Függőleges kiterjedés 37 m
Tengerszint feletti magasság 555 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus korróziós
Barlangkataszteri szám 5452-12
Elhelyezkedése
Kopasz-vigasz-barlang (Magyarország)
Kopasz-vigasz-barlang
Kopasz-vigasz-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 15″, k. h. 20° 41′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 15″, k. h. 20° 41′ 45″

A Kopasz-vigasz-barlang egy fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Bódvaszilas nyolc fokozottan védett barlangja közül az egyik.

Leírása[szerkesztés]

Bódvaszilas központjától északra, körülbelül három kilométerre, az Alsó-hegyen, a Kopasz-galy tetején, cserjével sűrűn benőtt területen, egy sziklakibúvásban, egy kis berogyás alján van a természetes, ovális, 2,5×3 méteres bejárata. A bejárat tengelyiránya lejt. Néhány turistatérkép jelöli a helyét a nevének a feltüntetésével. A bejárata egy három méter mély akna, amely egy felszínt nagyon megközelítő kürtő felharapózásakor keletkezett. Felső triász tűzkőréteges hallstatti mészkőben, egy hasadék mentén jött létre a leszivárgó víz hatására. A legtöbb alsó-hegyi barlangtól (a zsombolyoktól) eltér abban, hogy nem töbrös felszínen nyílik és a bejárata hegytetőn van.

Elágazó, kétszintes, horizontális, 83 méter vízszintes kiterjedésű a nem lezárt barlang. A hasadékszerű járatok jellemzők rá. A barlangnak két ága van, a jobb oldali Északi-ág és a bal oldali Déli-ág. Az Északi-ágban van a barlang legmélyebb pontja. Ebben az ágban gömbfülkék, gömbüstök és egy boxwork szerkezet is látható. A Déli-ágban van a barlang legnagyobb alapterületű terme. A Déli-ágban visszaoldott cseppkövek, függőcseppkövek – köztük szalmacseppkövek is –, cseppkőlefolyások, összeoldódott gömbfülkefüzérek, kalcitkristályok és boxworkok vannak. A barlang legnagyobb értéke az, hogy az Aggteleki Nemzeti Park területén csak ebben a barlangban fordul elő omladékon aeroszol eredetű borsókő. A borsókövek az omladéktömbök élein figyelhetők meg. A borsókő képződmények keletkezési módját különleges helyzetű előfordulása alapján lehet megállapítani. Az ásványkiválások néhány helyen, erősen meg vannak rongálva. A levegő hőmérséklete átlagosan 10 °C. A barlang talaján néhány helyen észrevehető denevérguanóból arra lehet következtetni, hogy a denevérek téli szálláshelyként használják. Csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg.

Bódvaszilas nyolc fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik hét az Almási-zsomboly, a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Meteor-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly, a Széki-zsomboly és a Vecsembükki-zsomboly.

Előfordul az irodalmában G-11 (Kósa 1992), Kopaszvigasz-barlang (Kordos 1984) és Kopasz vígasz-barlang (Dénes 2002–2003) néven és jelöléssel is. A nevét amiatt kapta, mert az 1976-os feltáráskor három barlangkutató a honvédséghez bevonulása előtt a szabadságát áldozta a barlang további járatainak a keresésére.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1973 tavaszán fedezték fel a bejáratát egy terepbejáráskor, amit Szenthe István vezetett. A terepbejáráson többek között a Vörös Meteor TE hegymászói és a Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai vettek részt. Első bejárásakor 5–10 méter hosszú volt. 1973 nyarának egyik napján egy nemzetközi barlangkutató tábor résztvevői bontást végeztek benne, de ennek során nem sikerült új járatot feltárniuk. 1976 nyarán sikerült körülbelül 150 méter hosszúságig feltárni bontásokkal a Promontor SE Barlangkutató Csoportjának és ebben az évben kezdődött el a barlang felmérése. 1977-ben a csoport tagjai elkészítették fotódokumentációját, leírását és első térképét, valamint bontómunkát folytattak benne, mivel új szakaszok feltárására volt remény.

Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel egy névváltozata és egy térképen van a helye feltüntetve. 1985-ben alaprajzi és hosszmetszeti térkép készült keresztszelvényekkel, amelyeket Kósa Attila rajzolt Hegedüs Gy., Kósa Attila, Kovács S., Molnár A. és Scholtz F. felmérése alapján és amelyek nem az egész barlangot ábrázolják. A térképlapon a fő poligon hossza 129,2 méter, a vízszintes vetület hossza 111 méter és a barlang mélysége 38 méter.

A térképlap először, 1992-ben jelent meg nyomtatásban, Kósa Attilának, az „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvében és a kiadványban az Alsó-hegy fennsíkjának magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve egy darab irodalmi hivatkozás, amely a barlangra vonatkozik. Az 1995-ben kitöltött barlangkataszteri törzslap szerint 129,2 méter hosszú, 38 méter mély és a vízszintes kiterjedése 75 méter, valamint freatikus módon jött létre az elágazó, lejtős, alapfelszereléssel könnyen járható barlang. 1995. május 13-án a Hágó Kupa egyik helyszíne volt. 1995 óta az Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

2001-ben fokozottan védett barlang lett a borsókövei miatt. Ezek egyediségét és veszélyeztetettségét vették figyelembe fokozottan védetté nyilvánításakor. A 2001-ben írt, komplex természeti állapotfelvételi lapján az olvasható, részben, vázlatosan felmért adatok és részben, becsült adatok alapján 150 méter hosszú, 38 méter függőleges kiterjedésű, 38 méter mély és 108 méter vízszintes kiterjedésű volt. 2002 februárjában készült el a harmadik, alaprajzot, hosszmetszetet és keresztszelvényeket ábrázoló térképe, amelyet Kovács Richárd és Nyerges Attila szerkesztett. A térkép szerint 220 méter hosszú és 37 méter mély. A 2003-ban megjelent, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyv szerint 220 méter hosszú, 37 méter függőleges kiterjedésű és 83 méter vízszintes kiterjedésű volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett, XV. Lakatos Kupa kiadványában 38 méter mély barlangként szerepelt. Nem volt a verseny helyszínei között. Az állapotáról 2014-ben készült kéziratban többek között az olvasható, hogy 48 méter a vízszintes kiterjedése és 39,5 méter a függőleges kiterjedése. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy ismeretlen szerkesztőjű és ismeretlen időpontban készült, alaprajzot, hosszmetszetet és nyolc keresztszelvényt ábrázoló térkép is. A térkép alapján 38 méter mély.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kraus Sándor: Barlangföldtan. Bp. 1984.

További információk[szerkesztés]