Kopasz-vigasz-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kopasz-vigasz-barlang
Hossz220 m
Mélység37 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés37 m
Tengerszint feletti magasság555 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus korróziós
Barlangkataszteri szám 5452-12
Elhelyezkedése
Kopasz-vigasz-barlang (Magyarország)
Kopasz-vigasz-barlang
Kopasz-vigasz-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 15″, k. h. 20° 41′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 15″, k. h. 20° 41′ 45″

A Kopasz-vigasz-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. Bódvaszilas fokozottan védett nyolc barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Bódvaszilas központjától északra, körülbelül három kilométerre, az Alsó-hegyen, a Kopasz-galy tetején, cserjével sűrűn benőtt területen, sziklakibúvásban, kis berogyás alján van természetes jellegű, ovális alakú, 2,5×3 méteres bejárata. A bejárat tengelyiránya lejt. Néhány turistatérkép jelöli helyét nevének feltüntetésével. Bejárata egy három méter mély akna, amely egy felszínt nagyon megközelítő kürtő felharapózásakor keletkezett. Felső triász tűzkőréteges hallstatti mészkőben hasadék mentén jött létre leszivárgó víz hatására. A legtöbb alsó-hegyi barlangtól, a zsombolyoktól eltér abban, hogy nem töbrös felszínen nyílik és bejárata hegytetőn van.

Elágazó és kétszintes a lezáratlan barlang. Vízszintes jellegű, 83 méter vízszintes kiterjedésű. Hasadékszerű járatok jellemzők rá. A barlangnak két ága van, a jobb oldali Északi-ág és a bal oldali Déli-ág. Az Északi-ágban van a barlang legmélyebb pontja. Ebben az ágban gömbfülkék, gömbüstök és egy boxwork szerkezet is látható. A Déli-ágban van a barlang legnagyobb alapterületű terme. A Déli-ágban visszaoldott cseppkövek, függőcseppkövek – köztük szalmacseppkövek is –, cseppkőlefolyások, összeoldódott gömbfülkefüzérek, kalcitkristályok és boxworkok vannak.

A barlang legnagyobb értéke az, hogy az Aggteleki Nemzeti Park területén csak ebben a barlangban fordul elő omladékon aeroszol eredetű borsókő. A borsókövek az omladéktömbök élein figyelhetők meg. A borsókő képződmények keletkezési módját különleges helyzetű előfordulása alapján lehet megállapítani. Az ásványkiválások néhány helyen nagyon meg vannak rongálva. A levegő hőmérséklete átlagosan 10 °C. A barlang talaján néhány helyen észrevehető denevérguanóból arra lehet következtetni, hogy denevérek téli szálláshelyként használják. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg.

Bódvaszilas fokozottan védett 8 barlangja közül az egyik, a másik 7 az Almási-zsomboly, a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Meteor-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly, a Széki-zsomboly és a Vecsembükki-zsomboly.

Előfordul a barlang az irodalmában G-11 (Kósa 1992), G/19 (Vlk 2019), Kopaszvigasz-barlang (Kordos 1984) és Kopasz vígasz-barlang (Dénes 2002–2003) neveken és jelölésekkel is. A barlang a nevét amiatt kapta, mert az 1976-os feltárásakor három barlangkutató a honvédséghez bevonulása előtt szabadságát áldozta a barlang további járatainak keresésére.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1973 tavaszán fedezték fel a barlang bejáratát terepbejárással, amit Szenthe István vezetett. A terepbejáráson többek között a Vörös Meteor TE hegymászói és a Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai vettek részt. Első bejárásakor a barlang 5–10 m hosszú volt. 1973 nyarának egyik napján egy nemzetközi barlangkutató tábor résztvevői bontást végeztek benne, de ennek során nem sikerült új járatot feltárniuk. 1976 nyarán sikerült kb. 150 m hosszúságig feltárni bontásokkal a Promontor SE Barlangkutató Csoportjának. Ebben az évben kezdődött el a barlang felmérése. 1977-ben a csoport tagjai elkészítették a Kopasz-vigasz-barlang fénykép-dokumentációját, leírását és első térképét, valamint bontómunkát folytattak benne, mivel új szakaszok feltárására volt remény.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Kopaszvigasz-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1985-ben alaprajz térkép és hosszmetszet térkép készült keresztszelvényekkel, amelyeket Kósa Attila rajzolt Hegedüs Gy., Kósa Attila, Kovács S., Molnár A. és Scholtz F. felmérése alapján és amelyek nem az egész barlangot ábrázolják. A térképlapon a fő poligon hossza 129,2 méter, vízszintes vetület hossza 111 méter és a barlang mélysége 38 méter.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. A térképlap először 1992-ben jelent meg nyomtatásban, Kósa Attila Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvében. A kiadványban az Alsó-hegy fennsíkjának magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és több adattal együtt fel van tüntetve egy irodalmi mű, amelyben szó van a barlangról. Az 1995-ben kitöltött barlangkataszteri törzslap szerint 129,2 méter hosszú, 38 méter mély és vízszintes kiterjedése 75 méter, valamint freatikus módon jött létre az elágazó, lejtős, barlangjáró alapfelszereléssel könnyen járható barlang. 1995. május 13-án a Hágó Kupa egyik helyszíne volt.

1995 óta az Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Kopasz-vigasz-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. Fokozottan védett borsókövei miatt lett. Ezek egyediségét és veszélyeztetettségét vették figyelembe fokozottan védetté nyilvánításakor.

A barlang 2001-ben írt komplex természeti állapotfelvételi lapján az olvasható, hogy vázlatosan mért adatok és becsült adatok alapján a barlang 150 m hosszú, 38 m függőleges kiterjedésű, 38 m mély és 108 m vízszintes kiterjedésű. 2002 februárjában készült el a barlang alaprajz térképe, hosszmetszet térképe és 10 keresztszelvény térképe, amelyeket Kovács Richárd és Nyerges Attila szerkesztettek. Az alaprajz térképen látható a 10 keresztszelvény elhelyezkedése a barlangban. A barlang felmérése szerint a barlang 220 m hosszú és 37 m mély.

A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő barlangismertetés szerint 220 m hosszú, 37 m függőleges kiterjedésű és 83 m vízszintes kiterjedésű. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-12 barlangkataszteri számú, 2002-ben 220 m hosszú Kopasz-vigasz-barlang Magyarország 87. leghosszabb barlangja 2002-ben. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Kopasz-vigasz-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Kopasz-vigasz-barlang fokozottan védett barlang.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Kopasz-vigasz-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 38 méter mély barlangként szerepel. Nem volt a verseny helyszínei között. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Kopasz-vigasz-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. Az állapotáról 2014-ben készült kéziratban többek között az olvasható, hogy 48 méter vízszintes kiterjedése és 39,5 méter függőleges kiterjedése. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Kopasz-vigasz-barlang (Aggteleki-karsztvidék) fokozottan védett barlang.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy a Kopasz-vigasz-barlang 220 m hosszú és 37 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 063, Magyarországon 5452/12, egyéb G/19. A könyvben publikálva lettek a barlang 2002-ben készült térképei. A barlangot 2002-ben Kovács Richárd és Nyerges Attila mérték fel, majd 1976-ban Molnár András a felmérés alapján megrajzolta a barlang térképeit. A térképeket 2017-ben Luděk Vlk digitalizálta. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható a Kopasz-vigasz-barlang (5452/12, 063) földrajzi elhelyezkedése. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Kopasz-vigasz-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

  • Dénes György: Társulati kitüntetések. Karszt és Barlang, 2002–2003. 66. old.
  • Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64206. old.
  • Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
  • Gruber Péter: Kopasz-vigasz-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 67–69. old. ISBN 963-9358-96-7
  • Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 4. old. ISBN 963-219-995-2
  • Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 282. old.
  • Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 5., 6., 7., 18., 22., 59. old.
  • Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
  • MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4. old.
  • Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2336. old.
  • Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
  • Regős József: Beszámoló a Promontor SE Barlangkutató Csoportjának 1977. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1977. 245. old.
  • Rose György: Hágó Kupa '95. MKBT Műsorfüzet, 1995. július–augusztus. 7. old.
  • Sásdi László: Barlangkataszteri törzslap. Kézirat, 1995. november 28. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Styx Természetvédelmi és Barlangkutató Egyesület: A Kopasz-vigasz-barlang komplex természeti állapotfelvétele. Kézirat, 2001. június 15. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Szenthe István: A Promontor SE Barlangkutató Csoportjának 1976-ban végzett munkái. MKBT Beszámoló, 1976. 213., 213–215. old.
  • Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3486. old.
  • Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 294–295., 352., 360. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
  • –: Új fokozottan védett barlangok. MKBT Tájékoztató, 2001. július–augusztus. 11. old.
  • –: Kopasz-vigasz-barlang állapotfelvétel. Kézirat, 2014. (Szerzőnév nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • –: Kopasz-vigasz-barlang leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom[szerkesztés]

  • Kraus Sándor: Barlangföldtan. Budapest, 1984.

További információk[szerkesztés]