Pócsakői-víznyelő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pócsakői-víznyelő
A barlang bejárata 2017-ben
A barlang bejárata 2017-ben
Hossz87,1 m
Mélység51 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés51 m
Tengerszint feletti magasság406 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5452-14
Elhelyezkedése
Pócsakői-víznyelő (Magyarország)
Pócsakői-víznyelő
Pócsakői-víznyelő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 01″, k. h. 20° 42′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 01″, k. h. 20° 42′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pócsakői-víznyelő témájú médiaállományokat.
A barlang bejárata 2011-ben

A Pócsakői-víznyelő megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Bódvaszilas hat megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkjának peremén, Bódvaszilas központjától északnyugatra található. Az Alsó-hegy fennsíkjára jellemző zsombolyoktól eltérően időszakosan aktív víznyelőbarlang, ugyanúgy mint a Meteor-barlang és a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang. Ez utóbbitól körülbelül 100 méterre egy víznyelőtölcsérben van lyukszerű bejárata. Közvetlenül az Országos Kéktúra útvonala, a 24-es számú Országos Kéktúra szakasz mellett van. Bódvaszilas központja felől megközelítve, egy meredeken emelkedő útszakasz után nyílik.

A barlangban elnyelődő víz a Vecsem-forrásban jelenik meg, amely 2100 méter távolságra fakad légvonalban. Felső triász mészkőben keletkezett. Omladékosak és szűkek járatai, valamint a barlang cseppkövekben szegény. Bejárásához engedély és barlangjáró alapfelszerelés kell. Ajánlott alsó aknájában kötelet használni kapaszkodásra, amelyhez 10 méter hosszú kötél elég.

Előfordul irodalmában Pócsa-köi-víznyelőbarlang (Vlk 2019), Pócsa-kői-barlang (Kőrősi 1983), Pócsakői-barlang (Szenthe 1972), Pócsakői-viznyelőbarlang (Kordos 1978), Pócsa-kői-víznyelőbarlang (Takácsné 1987), Pócsakői-víznyelőbarlang (Kordos 1977) és Pócskői-víznyelő (Kordos 1984) neveken is. 1984-ben volt először Pócsakői-víznyelőnek nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1963-ban kezdték el bontással feltárni a Budapesti Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai és 1963 nyarán 20 méter mélységig sikerült bejárniuk. 1964 márciusában fluoreszceines vízfestéssel kimutatták a víznyelő és a Vecsem-forrás kapcsolatát. A március 24-én megfestett víz hat nap múlva jelent meg a forrásban. A barlang és a forrás között körülbelül két kilométer a távolság légvonalban. 1964 nyarán újabb járatokat fedeztek fel a csoport barlangkutatói és ekkor hossza körülbelül 50 méter volt.

1965-ben Frojimovics Gábor és társai folytatták feltárási munkájukat és Frojimovics Gábor vezetésével felmérték a barlangot. Az elkészült térképlap alaprajz térképet és hossz-szelvény térképet tartalmaz. Dénes György az 1965. szeptemberi terepjelentésébe a felméréssel kapcsolatban azt írta, hogy hossza 90 méter és mélysége 51 méter. 1966-ban kisebb ellenőrzést és munkát végzett a járatrendszerben a csoport. 1968-ban a VMTE Petőfi Csoportjának kutatói dolgoztak a végponton, hogy további járatokat fedezzenek fel.

Az 1970-es évek közepén az MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub Barlangkutató Csoportjának tagjai és a VMTE Lakatos László Barlangkutató Csoportjának tagjai térképezési munkát végeztek a barlangban. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 51 m mély Pócsakői-viznyelőbarlang az ország 46. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 50. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő és 1977-ben 51 m mély, 1976-ban 51 m mély, 1975-ben 51 m mély Pócsakői-víznyelőbarlang.

1981-ben, 1982-ben, 1983-ban és 1984-ben a VMTE Központi Barlangkutató Csoport végzett benne feltáró munkát. 1982-ben a Vörös Meteor TE Központi Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Pócskői-víznyelő néven Pócsakői-víznyelő névváltozattal és térképen van helye feltüntetve. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 62. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450 barlangkataszteri egységben lévő és 51 m függőleges kiterjedésű Pócsa-kői-víznyelőbarlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 51 m mély.

1990-ben a VMTE Központi Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1995 óta a Világörökség része. 1998-ban készült el hossz-szelvény térképe keresztmetszetekkel, amelyet a BEAC barlangkutatói készítettek. A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-14 barlangkataszteri számú Pócsakői-víznyelő Magyarország 83. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 51 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 51 m mély volt. A Koleszár Krisztián által írt és 2004–2005-ben megjelent kirándulásvezető füzet szerint 87 m hosszú és 51 m mély.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Pócsakői-víznyelő az Aggteleki Nemzeti Parkban található és védett természeti érték. Bódvaszilas felett, az Alsó-hegy oldalában, 406 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A Vörös Meteor SE barlangkutatói bontással tárták fel 1963-ban. Triász mészkőben jött létre az időszakosan aktív, szűk barlang. Már 1964-ben ki lett mutatva vízfestéssel a víznyelő és a 2100 m légvonalbeli távolságra levő Vecsem-forrás kapcsolata. Hossza 87 m és mélysége 51 m. Engedéllyel, alapfelszereléssel és kapaszkodókötéllel járható.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5452/14 nyilvántartási számú Pócsakői-víznyelő. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5452-14 kataszteri számú Pócsakői-víznyelő. 2014. április 27-én a barlang járhatatlan volt az eltömődött bejárati része miatt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1998-as hossz-szelvény térkép három keresztmetszettel. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 87 m hosszú, 50 m mély és 407 m tengerszint feletti magasságban nyílik. A 2021. évi MKBT Tájékoztatóban megjelent helyesbítés szerint a 2020. évi MKBT Tájékoztatóban közölt információ hibás, mert a Pócsakői-víznyelőben elnyelődő víz nem a Meteor-forrásban, hanem a Vecsem-forrásban jelenik meg. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Pócsakői-víznyelő (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]