Baradla Hosszú-Alsó-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baradla Hosszú-Alsó-barlang
A Baradla Hosszú-Alsó-barlang bejárata
A Baradla Hosszú-Alsó-barlang bejárata
Hossz235 m
Mélység12 m
Magasság8 m
Függőleges kiterjedés20 m
Tengerszint feletti magasság218 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus korróziós/karszt
Barlangkataszteri szám 5430-7
A Wikimédia Commons tartalmaz Baradla Hosszú-Alsó-barlang témájú médiaállományokat.

A Baradla Hosszú-Alsó-barlang a Baradla–Domica-barlangrendszer alsó barlangszintje. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Az Aggteleki Nemzeti Parkban található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

A barlang hossza 235 m, bejárata Jósvafő határában, a Jósva-forrás mellett nyílik, a Baradla Rövid-Alsó-barlang tárójától kb. 75 m-re, 218 m tengerszint feletti magasságban. Függőleges kiterjedése 20 m. A középső triász guttensteini mészkőben kialakult, vélhetően vízzel teljesen vagy részlegesen kitöltött barlang a Baradla-barlang szinte teljes hossza alá benyúlik, ma már ez szállítja az egykoron a Baradla-barlang főágán átfolyó Styx-patak vizének egy részét. A látogatásához az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye kell.

A barlangfejlődés kései szakaszában járó Baradla-barlang idővel inaktívvá vált, elvesztette eredeti barlangi patakját. A barlang egykori vízfolyása alsóbb járatrendszert kezdett kialakítani magának. A rendszer vízgyűjtőjéről érkező vizet az alsó barlangok vezetik a Jósvafő határában található forrásaikhoz. A Baradla-barlangnak két egymástól hidrológiailag független alsó barlangja alakult ki, a ma 1000 méter hosszúságban ismert Baradla Rövid-Alsó-barlang és a mindössze 128 méteres szakaszán ismert, de a barlang alá hosszabban, egészen a Domica-barlangig benyúló Baradla Hosszú-Alsó-barlang.

A két barlangot sokáig egynek hitték, ugyanis vizük egy helyen, a jósvafői Jósva-forrásban tört a felszínre. A források különállósága csak 1955 óta ismert, amikor egy hatalmas árvíz kimosta a forrásterületet. A Baradla Rövid-Alsó-barlang forrása a Táró-forrás, amely egy mesterségesen hajtott tárón keresztül jut a felszínre, a Baradla Hosszú-Alsó-barlang forrása a Medence-forrás, más néven a Tó-forrás, amely egy betonmedencében fakad a völgy alján. A Medence-forrás vízhozama átlagosan 8,2 köbméter percenként, a hőmérséklete átlagosan 12,8 °C.

A Baradla-barlang alá a domicai szakaszon is benyúló Baradla Hosszú-Alsó-barlang a leszivárgó vizeken és a Baradla-barlang felszíni nyelőin kívül a Vörös-tói-ágtól nyugati irányba elhelyezkedő barlangi víznyelőkön át jut vízhez, ilyen az aggteleki kiépített rész végénél található Dancza-nyelő, illetve Libanon-hegy alatt átvezető Nehéz-úton található Nehézút I. és Nehézút II. nyelők. Ha a Baradla Hosszú-Alsó-barlang önmagában már nem tudja elvezetni a felszínről érkező vízmennyiséget, az a Baradla-barlang főágában időszakos vízfolyást alkotva tovább folyik, és először a Baradla Hosszú-Alsó-barlang víznyelőin át tűnik el, majd ha ezek sem képesek a víz befogadására, akkor az a Baradla Rövid-Alsó-barlang víznyelőin át, így legkésőbb az Óriások termében található hatalmas nyelőn át jut immár a Baradla Rövid-Alsó-barlangba.

A Baradla-barlangrendszer teljes árvízi vízhozamát így a két alsó barlang együttesen vezeti el a forrásterületre. A Medence-forrás viszonylag magas, 12,8 °C-os átlagos hőmérsékletének oka lehet, hogy a forrás a víznyelők áradmányvizei és a beszivárgó víz mellett mélységi karsztvízből is táplálkozik. Összehasonlításképp a Medence-forrástól néhány méternyire fakadó Táró-forrás átlagos hőmérséklete 9,8 °C.

2006-ban volt először Baradla Hosszú-Alsó-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Baradla-Hosszú-Alsóbarlang (Baja 1998) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Baradla legnagyobb kutatója Vass Imre is feltételezte az alsó-barlang létét (1831), tekintve, hogy a barlang kijárata és a Jósva-forrás egymáshoz igen közel esik. Több, jellemzően a Baradla víznyelőinek kibontására irányuló sikertelen kísérletet követően, 1954-ben, elsőként Jakucs László jutott be az alsó barlangba, de a forrás irányából. A Jósva-forrás egy árvízi fakadási pontjánál ásott aknát, majd ugyanebbe az irányba tárót hajtatott a barlang feltételezett irányába. A barlangot 1954 végére érte el, de ott a vízzel telt szifonok miatt nem tudott tovább haladni.

A két különálló alsó barlangszint létére 1955-ben derült fény. 1955. augusztus 6-án a Baradlán hatalmas méretű árvíz vonult le, amelynek vize kiszakította a hegyoldalt a Jósva-forrásnál és két, egymástól néhány méterre fakadó forrás helyét fedte fel. Az egyik a hosszú, a másik a rövid alsó barlanghoz tartozik, de ezt csak 1970-ben bizonyította vízfestési kísérletekkel Szenthe István.

A Baradla Hosszú-Alsó-barlang forrása, a Medence-forrás

Az alsó barlangot a forrás irányából nagyrészt robbantásokkal próbálták feltárni, de így is csak 128 méterre sikerült jutni, ahol a víz egy omladékos szifonból tör elő. Ígéretesebb bejutási pontnak tartják a Baradla-barlang Dancza-víznyelőjét (Dancza-akna), amelyet elsőként Dancza János bontott meg az 1950-es években és jutott el 30 méter mélyre. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Baradla-Hosszú-Alsóbarlang az igazgatóság engedélyével látogatható. Az időközben 19 m-ig feltöltődött nyelőt 2000-ben újra bontani kezdték a kutatók és 40 m mélyre jutottak, ahol oldott falú vízszintes járatszakaszt értek el.

A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben az olvasható, hogy a Baradla-Alsó-barlangok a Baradla-barlang alsó, aktív járatszintjei. Az Alsó-barlang meglétét régóta feltételezték, de csak az elmúlt négy évtizedben lett bizonyítva létezése. Víznyomjelzések, illetve a feltáró kutatások eredményei alapján jelenleg már két, egymástól független alsó szintről van tudomásunk. A források hegylábi törmelékben történő felszínre lépési helye azonos volt a jósvafői Törőfej-völgyben 218 m tszf. magasságban az 1955. évi árvíz előtt, de jelenleg kb. 10 m-re helyezkednek el egymástól. A Hosszú-Alsó-barlang forrásai a Medence-forrás és a Cső-forrás, amelyek vizüket a Vörös-tói-ágtól Ny-ra található területről kapják. 1957-ben pár m-es táró hajtásával lett elérve az aktív forrásjárat. A gutensteini mészkőben keletkezett, keskeny, hasadék jellegű, omladékos és 150 m hosszúságig feltárt járatban erős a vízmozgás. Engedély kell a lezárt barlang megtekintéséhez.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Baradla-Hosszú-Alsóbarlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5430/7 nyilvántartási számú Baradla Hosszú-Alsó-barlang. A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint 2004. január 15-én két szürke hosszúfülű-denevért figyeltek meg a Hosszú-Alsó-Baradla nevű barlangban Boldogh Sándor és Barti Levente.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Baradla-Hosszú-Alsóbarlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5430-7 kataszteri számú Baradla Hosszú-Alsó-barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Baradla Hosszú-Alsó-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Baradla Hosszú-Alsó-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

  • Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2977. old.
  • Boldogh Sándor: The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings (Hungary). Vespertilio, 2006. (9–10. évf.) 50. old.
  • Boldogh Sándor: Földalatti denevérszállások az Aggteleki-karszt és a Galyaság területén. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 169–170. old.
  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1432. old.
  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64206. old.
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
  • Gyuricza György – Piros Olga – Szilágyi Ferenc – Salamon Gábor: Baradla-barlangrendszer. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 26., 30., 30–32., 33., 34. old. ISBN 963-9358-96-7
  • Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2336. old.
  • Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, Kornétás Kiadó, 2005. 32. old. ISBN 963-9353-39-6
  • Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
  • Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 211. old.
  • Polacsek Zsolt: Bejutás a Baradlából a Hosszú-alsó-barlangba. MKBT Tájékoztató, 2017. július–augusztus. 10–11. old.
  • Szabó Zoltán: Beszámoló az Aggteleki-karszt Kutatás Projekt téli kutatótáboráról. MKBT Tájékoztató, 2018. január–február. 13. old.

További információk[szerkesztés]