Baradla Hosszú-Alsó-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baradla Hosszú-Alsó-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz235 m
Mélység12 m
Magasság8 m
Függőleges kiterjedés20 m
Tengerszint feletti magasság218 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus korróziós/karszt
Barlangkataszteri szám 5430-7
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baradla Hosszú-Alsó-barlang témájú médiaállományokat.

A Baradla Hosszú-Alsó-barlang a Baradla–Domica-barlangrendszer alsóbb barlangszintje. Megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az Aggteleki Nemzeti Parkban található.

Leírás[szerkesztés]

A hossza 235 méter, a bejárata Jósvafő határában, a Jósva-forrás mellett nyílik, a Baradla Rövid-Alsó-barlang tárójától körülbelül 75 méterre, 218 méter tengerszint feletti magasságban. A függőleges kiterjedése 20 méter. A középső triász guttensteini mészkőben kialakult, vélhetően vízzel teljesen vagy részlegesen kitöltött barlang a Baradla-barlang szinte teljes hossza alá benyúlik, ma már ez szállítja az egykoron a Baradla főágán átfolyó Styx-patak vizének egy részét. A látogatásához az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye kell.

Kialakulás[szerkesztés]

A barlangfejlődés kései szakaszában járó Baradla-barlang idővel inaktívvá vált, elvesztette eredeti barlangi patakját. A barlang egykori vízfolyása alsóbb járatrendszert kezdett kialakítani magának. A rendszer vízgyűjtőjéről érkező vizet az alsó barlangok vezetik a Jósvafő határában található forrásaikhoz. A Baradlának két egymástól hidrológiailag független alsó barlangja alakult ki, a ma 1000 méter hosszúságban ismert Rövid-Alsó-barlang és a mindösszesen 128 méteres szakaszán ismert, de a barlang alá hosszabban, egészen a Domica-barlangig benyúló Hosszú-Alsó-barlang. A két barlangot sokáig egynek hitték, ugyanis vizük egy helyen, a jósvafői Jósva-forrásban tört a felszínre. A források különállósága csak 1955 óta ismert, amikor egy hatalmas árvíz kimosta a forrásterületet. A Rövid-Alsó-barlang forrása a Táró-forrás, amely egy mesterségesen hajtott tárón keresztül jut a felszínre, a Hosszú-Alsó-barlang forrása a Medence-forrás, más néven a Tó-forrás, amely egy betonmedencében fakad a völgy alján. A Medence-forrás vízhozama átlagosan 8,2 köbméter percenként, a hőmérséklete átlagosan 12,8 °C.

Felfedezés[szerkesztés]

A Baradla legnagyobb kutatója Vass Imre is feltételezte az alsó-barlang létét (1831), tekintve, hogy a barlang kijárata és a Jósva-forrás egymáshoz igen közel esik. Több, jellemzően a Baradla víznyelőinek kibontására irányuló sikertelen kísérletet követően, 1954-ben, elsőként Jakucs László jutott be az alsó barlangba, de a forrás irányából. A Jósva-forrás egy árvízi fakadási pontjánál ásott aknát, majd ugyanebbe az irányba tárót hajtatott a barlang feltételezett irányába. A barlangot 1954 végére érte el, de ott a vízzel telt szifonok miatt nem tudott tovább haladni. A két különálló alsó barlangszint létére 1955-ben derült fény. 1955. augusztus 6-án a Baradlán hatalmas méretű árvíz vonult le, amelynek vize kiszakította a hegyoldalt a Jósva-forrásnál és két, egymástól néhány méterre fakadó forrás helyét fedte fel. Az egyik a hosszú, a másik a rövid alsó barlanghoz tartozik, de ezt csak 1970-ben bizonyította vízfestési kísérletekkel Szenthe István.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Baradla Hosszú-Alsó-barlang forrása, a Medence-forrás

Az alsó barlangot a forrás irányából nagyrészt robbantásokkal próbálták feltárni, de így is csak 128 méter távolságra sikerült jutni, ahol a víz egy omladékos szifonból tör elő. Ígéretesebb bejutási pontnak tartják a Baradla-barlang Dancza-víznyelőjét (Dancza-akna), amelyet elsőként Dancza János bontott meg az 1950-es években és jutott el 30 méteres mélységbe. Az idő közben 19 méterig feltöltődött nyelőt 2000-ben újra bontani kezdték és egészen 40 méteres mélységbe jutottak, ahol oldott falú, vízszintes járatszakaszt értek el. A Baradla Barlangkutató Csoport napjainkban (2011) is dolgozik az aknában keresve a továbbjutás lehetőségét. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Vízrendszer[szerkesztés]

A Baradla-barlang alá a Domicai szakaszon is benyúló Hosszú-Alsó-barlang a leszivárgó vizeken és a Baradla felszíni nyelőin kívül a Vörös-tói-ágtól nyugati irányba elhelyezkedő barlangi víznyelőkön át jut vízhez, ilyen az Aggteleki kiépített rész végénél található Dancza-nyelő, illetve Libanon-hegy alatt átvezető Nehéz-úton található Nehézút I. és Nehézút II. nyelők. Ha a Hosszú Alsó-barlang önmagában már nem tudja elvezetni a felszínről érkező vízmennyiséget, az Baradla főágában időszakos vízfolyást alkotva tovább folyik, és először a Hosszú-Alsó-barlang víznyelőin át tűnik el, majd ha ezek sem képesek a víz befogadására, akkor az a Rövid-Alsó-barlang víznyelőin át, így legkésőbb az Óriások termében található hatalmas nyelőn át jut immár a Rövid-Alsó-barlangba. A Baradla-rendszer teljes árvízi vízhozamát így a két alsó barlang együttesen vezeti el a forrásterületre. A Medence-forrás viszonylag magas, 12,8 °C-os átlagos hőmérsékletének oka lehet, hogy a forrás a víznyelők áradmányvizei és a beszivárgó víz mellett mélységi karsztvízből is táplálkozik. Összehasonlításképp a Medence-forrástól néhány méternyire fakadó Táró-forrás átlagos hőmérséklete 9,8 °C.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]