Bajnai Öreg-lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bajnai Öreg-lyuk
A Bajnai Öreg-lyuk bejárata
A Bajnai Öreg-lyuk bejárata
Hossz70,5 m
Mélység11,6 m
Magasság2,5 m
Függőleges kiterjedés14,1 m
Tengerszint feletti magasságkb. 220 m
Ország Magyarország
Település Bajna
Földrajzi táj Gerecse
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4663-1
Lelőhely-azonosító 1909
Elhelyezkedése
Bajnai Öreg-lyuk (Magyarország)
Bajnai Öreg-lyuk
Bajnai Öreg-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 53″, k. h. 18° 37′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 53″, k. h. 18° 37′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajnai Öreg-lyuk témájú médiaállományokat.

A Bajnai Öreg-lyuk a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Gerecse hegységben található egyik barlang. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Régészeti leletek kerültek elő belőle. Denevérek is előfordulnak járataiban.

Leírás[szerkesztés]

Bajna külterületén, a település központjától K-re kb. 1,3 km-re helyezkedik el. Az Őr-hegy meredek K-i oldalának alsó részén van a 16,5 m széles bejárata, de ezt néhány nagy kőtömb két részre különíti el. Az É-i nyílás 3,5 m széles, 2,1 m magas, a D-i nyílás 5 m széles és 1,5 m magas. Az Epölről induló zöld háromszög jelzésű turistaúton lehet eljutni a barlanghoz.

A barlangban lévő Előcsarnok 18 m hosszú. A bejárattól 10 m-re 8 m-esre szűkül, majd É-ra, a mellékjárat irányába 12 m-ig megint tágul. Ny-i végénél (a Főjárat belsőbb szakaszának kezdeténél) még mindig 7 m széles. Mennyezetét ÉK-i irányba 10–12°-kal dőlő réteglap alsó síkja képezi, ezért 1,2–2 m közötti magasságát az aljzati kitöltés egyenetlensége befolyásolja. Ebből a kitöltésből a 20. században itt végzett ásatások és feltárások következményeként gazdag őslénytani és régészeti anyag látott napvilágot. A Főjárat belső része 17 m hosszú, 3–8 m széles, 1,5–2 m magas tág folyosó, amely enyhén lejt befelé a kőzetdőlést követve.

Középső részén 5 m magas tág gömbüstös kupola van, egy szűk, további 2 m-ig felnyúló gömbfülkelánccal. Az Előcsarnok belső harmadából ÉNy-ra elágazó 26 m hosszú Mellékjárat bejáratánál 2,5 m széles és csak 0,8 m magas, de kupolás terménél 7 m-ig kiszélesedik. E terem mennyezetéből a Főjáratéhoz hasonló tág gömbüstös kupola nyílik fel 4 m-es magasságig. A Mellékjárat belső része egy szűk, nagyon lejtő kukacjárat és egy kis akna együttese.

Felső triász vastagpados dachsteini mészkő K–Ny és ÉNy–DK irányú törésvonalai mentén alakult ki. Formakincse és járatszerkezete alapján egy termálkarsztos keletkezésű forrásbarlang maradványa. Nagyon változatos a barlang formakincse. Az Előcsarnok mennyezetét alkotó réteglapsík majdnem sima, csupán apró egyenetlenségekkel és korróziós hasadékokkal tarkított. Az oldalfalak felülete itt szögletes, sarkos, amely kifagyásos-kőzetkipattogzásos folyamatot valószínűsít, de távolodva a bejárattól és nagyobb felületeket vizsgálva a gömbüstök nyoma is egyértelműen látható. A Főjárat és a Mellékjárat kupoláit, valamint végponti részeit gömbfülkék és gömbüstök összeoldódásából keletkezett formák jellemzik. A mennyezeteken (leginkább a Mellékjárat kupolájában) a kőzet mikrotektonikai vonalai mentén mély vályúkkal, barázdákkal osztott és nagyon tagolt a falfelület. Ezek a kis üregek és az Előcsarnok mennyezetének hasadékai a hidegtűrő denevérfajok kedvenc téli búvóhelyei.

Jellege miatt a barlangban (főleg télen) nagyon érvényesülnek a külszíni időjárási hatások. Az Előcsarnokban nem ritka hidegebb teleken a -10 °C körüli hőmérséklet. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett a Bajnai Öreg-lyukban denevér-megfigyeléseket, amelyek során 8 denevérfaj; kis patkósdenevér, vízi denevér, nagyfülű denevér, közönséges denevér, közönséges késeidenevér, szürke hosszúfülű-denevér, nyugati piszedenevér és horgasszőrű denevér jelenlétét állapították meg a csoporttagok. Az észlelési adatok és a néha fellelhető friss ürülék alapján helyi viszonylatban kis-közepes egyedszámú és fajgazdag állandó téli denevérszálláshelynek, kis faj- és egyedszámú alkalmi tavaszi és őszi szálláshelynek, ugyanakkor kis egyedszámú és fajgazdag párzóhelynek tekinthető. A telelési időszakban elsősorban a hidegtűrő közönséges késeidenevér és nyugati piszedenevér előfordulása általános. A barlang szabadon, barlangjáró alapfelszereléssel megtekinthető.

1994-ben volt először Bajnai Öreg-lyuknak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában bajnai Öregkő-barlang (Kordos 1984), Bajnai Öreglyuk (Vigh 1937), bajnai Öreg-lyuk (Kordos 1984), Bajnai öreglyuk (Kadić 1919), Bajnai-Öreg-lyuk (Bertalan, Schőnviszky 1976), Bajnai Őrkő-barlang (Székely 1994), bajnai Őrkő-barlang (Bertalan 1976), Bajnai Őrkő-barlangja (Holényi 1959), Epöli Öreg-lyuk (Kordos 1984), Öreglik barlang (Jaskó 1957), Öreg-lyuk (Kordos 1978), Öreglyuk (Kadić 1919), Őrhegyi-barlang (Bertalan 1976), Őrhegyi barlang (Kadić 1952) és Őrkő-barlang (Jakucs, Kessler 1962) neveken is.

Denevér-megfigyelések[szerkesztés]

Denevér-megfigyelések (1986–2014)
Dátum Összesen Rhin. hip. Rhin. fer. Myo. dau. Myo. nat. Myo. bech. Myo. myo. Ept. ser. Ple. aus. Ple. aur. Bar. bar. indet sp.
1986. január 27.
13
1
6
3
3
1986. augusztus 3.
1987. március 14.
4
4
1988. január 15.
1989. február 26.
2
2
1989. július 22.
1990. január 27.
7
2
3
2
1990. június 28.
1991. január 21.
1
1
1991. augusztus 23.
1992. március 1.
2
1
1
1992. július 26.
1993. január 30.
1
1
1993. július 18.
1994. január 30.
1
1
1994. július 23.
1995. január 8.
4
3
1
1995. február 5.
1
1
1995. július 2.
1995. október 29.
1996. március 24.
1
1
1996. augusztus 2.
1997. augusztus 16.
1997. december 30.
3
1
2
1998. január 26.
8
1
1
2
3
1
1998. február 28.
2
2
1998. május 30.
1998. december 30.
6
1
3
1
1
1999. február 21.
11
1
1
2
6
1
1999. április 30.
1999. július 30.
1999. december 30.
20
1
2
10
7
2000. február 19.
12
1
4
7
2000. július 2.
2000. augusztus 26.
2000. december 30.
19
1
3
15
2001. január 28.
13
1
1
1
6
4
2001. február 24.
11
1
1
1
4
4
2001. március 24.
7
2
4
1
2001. április 26.
1
1
2001. május 29.
2001. június 23.
2001. július 28.
2001. augusztus 26.
2001. október 3.
2001. október 28.
2
1
1
2001. november 28.
2001. december 30.
5
1
1
3
2002. január 25.
8
1
2
1
4
2002. február 24.
10
1
2
6
1
2002. március 23.
2
1
1
2002. április 27.
2002. május 25.
2002. június 22.
2002. július 27.
2002. augusztus 15.
2002. szeptember 22.
2002. október 27.
2002. november 30.
3
1
2
2002. december 27.
10
1
4
5
2003. január 26.
21
1
2
2
7
9
2003. február 23.
20
4
4
2
2
8
2003. március 29.
3
1
2
2003. április 27.
2003. május 24.
2003. június 29.
2003. július 26.
2003. augusztus 24.
2003. szeptember 27.
2003. október 26.
2003. november 29.
2
1
1
2003. december 27.
5
1
2
1
1
2004. január 24.
10
2
1
1
1
5
2004. február 28.
6
1
1
1
2
1
2004. március 27.
7
1
1
2
2
1
2004. április 25.
1
1
2004. május 25.
2004. június 29.
2004. július 25.
2004. augusztus 22.
2004. szeptember 19.
4
4
2004. október 24.
3
1
2
2004. november 27.
11
4
7
2004. december 28.
10
2
1
2
3
2
2005. január 30.
13
1
1
3
8
2005. március 5.
11
3
3
5
2005. március 27.
11
3
2
6
2005. április 30.
1
1
2005. május 22.
2005. június 19.
2005. július 30.
2005. augusztus 27.
2005. szeptember 24.
1
1
2005. október 30.
3
2
1
2005. november 26.
10
2
2
1
3
2
2005. december 22.
14
1
2
2
9
2006. január 29.
7
1
4
2
2006. február 26.
10
2
1
4
3
2006. március 26.
8
3
1
2
2
2006. április 30.
2
1
1
2006. május 21.
2006. június 25.
2006. július 29.
2006. augusztus 27.
2006. szeptember 30.
2006. október 29.
5
1
1
1
1
1
2006. november 25.
8
1
1
2
4
2006. december 28.
10
6
1
3
2007. december 22.
15
15
2008. január 27.
17
17
2009. január 30.
9
5
1
1
2
2009. február 28.
14
10
1
2
1
2009. március 29.
3
2
1
2009. április 26.
1
1
2009. május 30.
2009. június 23.
2009. július 26.
2009. augusztus 29.
2009. szeptember 26.
2009. október 24.
2009. november 28.
2
2
2009. december 29.
4
3
1
2010. január 31.
8
6
1
1
2010. február 28.
7
6
1
2010. március 28.
3
2
1
2010. április 30.
2010. május 29.
2010. július 17.
2010. augusztus 26.
2010. szeptember 26.
3
3
2010. október 1.
2010. október 29.
2
2
2010. november 27.
3
2
1
2010. december 30.
15
4
1
4
6
2011. január 27.
4
1
2
1
2011. április 28.
5
5
2011. július 26.
2011. szeptember 29.
2011. december 27.
7
1
4
1
1
2012. március 31.
6
4
2
2012. június 29.
2012. október 12.
3
3
2012. december 27.
11
8
3
2013. március 28.
1
1
2013. július 12.
2013. szeptember 25.
1
1
2013. december 27.
6
3
1
1
1
2014. március 29.
2014. június 29.
2014. szeptember 28.
2
2
2014. december 30.
4
3
1

Kutatástörténet[szerkesztés]

1851–2006[szerkesztés]

A jelzett turistaútról leágazó ösvény, amely a Bajnai Öreg-lyukhoz vezet

Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótárában Bajna ismertetésénél meg van említve, hogy az Őr-hegyben tág barlang van.

Az 1908-ban kiadott és Esztergom vármegyét ismertető könyv szerint Esztergom vármegyében barlanglakók nyomait nem találták meg, mert nincsenek olyan barlangok, melyekben arra utaló nyomok lennének, hogy bennük régen ősemberek laktak. Erre a vidékre már fejlettebb igényekkel jöttek az első letelepedők, akik állatcsontokból, szarvasagancsból készített szerszámaik mellett már kőszerszámokat is használtak. Ezért nem voltak rászorulva arra, hogy barlangokban, vagy földbe vájt üregekben lakjanak, hanem készíthettek sátrakat, valamint kunyhókat. Azokat a barlangokat, vagy földbe vájt üregeket, amelyekből erdőkben, vagy félreeső, nehezen hozzáférhető vidékeken most is sok van és emberi kultúra nyomai vannak bennük, nem lehettek ősemberek lakhelyei. Azok főleg a tatárjárás és törökpusztítás idejéből való búvólyukak voltak, mert nem vezethetők vissza az ősidőkre az azokban talált tárgyak.

Az 1919. évi Barlangkutatásban az van írva, hogy Kadić Ottokár 1918-ban a Jankovich-barlang felmérése után Bajnára ment, hogy az Öreglyukat átvizsgálja. A Bajnai öreglyuk Bajna (Esztergom vármegye) szélén, az Őr-hegy ÉK-i nyúlványának alján, 222 m tszf. magasságban nyílik. A barlang 21ʰ felé 15° alatt dőlő vastag mészkőpadok között kialakult tág, alacsony üreg, amely külső és belső teremből, néhány kőfülkéből és másféle melléküregből áll. Mészkőtörmelékes humusz tölti ki a barlang lejtős fenekét, amelyben néhány helyen prehisztorikus emlőscsontokat és cseréptöredékeket lehet találni. Hillebrand Jenő évekkel ezelőtt a barlangban próbaásatást végzett. Az 1926. évi Esztergom Évlapjaiban megjelent tanulmányban szó van arról, hogy az Epöl és Bajna településeket elválasztó Őr-hegy ÉK-i nyúlványának alján, 222 m tszf. magasságban, a vastag mészkőpadok között van egy nagy barlang, amelyet a bajnaiak Öreglyuknak neveznek. A barlang külső és belső teremből, valamint több melléküregből áll. A barlangban 1916-ban Hillebrand Jenő próbaásatást végzett és azt 1918-ban felkereste Kadić Ottokár is. A felső humuszból prehisztorikus emlősállatok csontjai és cseréptöredékek kerültek elő. Még nincs részletesen feltárva a barlang.

A Bajnai Öreg-lyuk bejáratának előtere

Az 1935. évi Erdészeti Lapokban az olvasható, hogy Bajna határában, a bajnai volt úrbéresek Őrhegy nevű erdejében található az Öreglyuk, amely az Őr-hegy ÉK-i nyúlványának alján, 222 m magasságban nyílik. A barlang Kadić Ottokár szerint alacsony és tág üreg, amely külső és belső teremből, több kőfülkéből és melléküregből áll. Hillebrand Jenő próbaásatásokat már végzett benne és prehisztorikus emlőscsontokat, valamint cseréptöredékeket talált. A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában közölve lett, hogy a Bajnai Öreglyuk Kadić Ottokár szerint a bajnai (Esztergom vármegye) Őr-hegy ÉK-i lejtőjén lévő sziklafal alatt, 222 m tszf. magasságban nyílik. Tág bejáratú alacsony üreg, amelynek külső és belső terme, több kőfülkéje és mellékürege van. Hillebrand Jenő próbaásatással csupán prehisztorikus emlőscsontokat és cseréptöredékeket talált.

Az 1940-ben kiadott, Gerecse és Gete hegység kalauza című útikalauzban az olvasható, hogy a Gerecse hegység vázát alkotó dachsteini mészkőben barlangok keletkeztek. A mészkőhegységekben a barlangok keletkezése rendkívül gyakori jelenség, mert a mészkő többnyire nagyon repedezett kőzet. A hasadékokon át a kőzetbe beszivárog a víz és ott oldja a mészkő anyagát, tágítja, nagyobbítja a hasadékot, míg végül barlang jön létre. A Gerecse hegység barlangjai hasonló módon alakultak ki. A Bajnától DK-re található, 360 m magas Őr-hegy ÉK-i nyúlványának elején, 222 m magasságban van a bajnai Öreglyuk barlang bejárata. Az alacsony üreg vastag mészkőpadok között jött létre. Külső és belső teremből, néhány kőfülkéből és melléküregből áll. A barlang lejtős fenekét mészkőtörmelékes humusz fedi, melyben prehisztorikus emlőscsontok és cseréptöredékek voltak.

A Bajnai Öreg-lyuk bejárata belülről

Kadić Ottokár 1952-ben befejezett kézirata szerint a bajnai Őrhegyi barlang másik neve Öreglyuk. A barlangot már Fényes Elek is említette 1851-ben megjelent földrajzi szótárában. Nemrég Hillebrand Jenő végzett benne próbaásatást, de eredménytelenül. 1918-ban Kadić Ottokár is felkereste, átkutatta és felmérte a barlangot, amely Bajna (Esztergom vármegye) szélén, az Őr-hegy ÉK-i nyúlványának alján, 222 m tszf. magasságban helyezkedik el. A barlang 21ʰ felé 15° alatt dőlő vastag mészkőpadok között keletkezett. Tág és alacsony üreg, amely külső és belső üregből, néhány kőfülkéből és másféle üregből áll. A barlang lejtős fenekét mészkőtörmelékes humusz tölti ki, ebben néhány helyen történelemelőtti cserépedény-töredékeket és emlőscsontokat lehet találni.

Az 1955. évi Földrajzi Értesítőben szó van arról, hogy a Zsámbék és Bajna közötti dombvidék egyetlen ismert barlangja a bajnai Őr-hegy K-i oldalán található forrásbarlang. A barlang nagyon vastagpados (1,5 m) és É–ÉNy dőlésű dachsteini mészkőben vájódott ki. A bajnai Öreglyuk az Őr-hegy ÉK-i nyúlványán lévő 21ʰ15° dőlésű és 1–1,5 m vastag dachsteini mészkőpadok között, 222 m tszf. magasságban K felé nyílik. Tág és alacsony üreg, amely külső és belső teremből, néhány kőfülkéből és melléküregből áll. Fenekén mészkőtörmelékes barlangi humusz van. Nincs felmérve. A Magyar Állami Földtani Intézet 1957. évi évkönyvében kiadott és Jaskó Sándor által írt tanulmányban, a tanulmányhoz kapcsolódó 5. számú térképmellékleten látható az Öreglik barlang földrajzi elhelyezkedése.

A Bajnai Öreg-lyuk hátulsó része

Az 1959-ben kiadott Gerecse útikalauzban az van írva, hogy a Bajnai Őrkő-barlangja (Öreglyuk) Bajnától kb. 45 percre, az Epölre vezető műút közelében, az Őr-kő K-i lábánál, 222 m tszf. magasságban található. Az Őr-hegy K-i nyúlványának alján van a barlang. A kb. 30 m hosszú, kb. 10 m széles és kb. 1,5 m magas rétegbarlang pados, réteges mészkőben keletkezett. Van több kőfülkéje, mellékürege, mennyezete pedig majdnem egészen sík a mészkő réteges elválásának megfelelően. Még hiányos felmérése és kutatása. A Hillebrand Jenő által végzett próbaásatás során csak történelem előtti emlőscsontok és cseréptöredékek kerültek elő belőle. Az Őr-hegy K-i, erdőborította nyúlványa alatt emelkedve a szekérút bevezet az erdőbe. Innen alig 50 lépésre, a hegyoldalban, jobb oldalon van a Bajnai Öreg-lyuk.

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1962. január–februári számában meg van említve, hogy 1961-ben a Kadić Ottokár Karszt- és Barlangkutató Szakosztály egész évben kutatta a barlangot. A jobb oldali ágban található hatalmas gömbfülke alján haladtak tovább a mélység felé a csoporttagok. Csak robbantással tudtak előrejutni a keskeny járat miatt. A márciusi számban az olvasható, hogy a szakosztály bajnai 5 fős munkacsoportja 1961-ben egész évben az Öreglyuk folytatásának keresésén dolgozott. A barlang jobb oldali ágának végén, hatalmas gömbfülke alján lévő mélybevezető kürtő megtisztításával kezdődött a munka. A kb. 15° dőlésű keskeny, hasadékszerű járat fekete humusszal kevert kultúrtörmelékkel volt kitöltve. A törmelékben cserép- és csontmaradványok voltak, amelyeket a dorogi Tájmúzeumba szállítottak a kutatók.

A Bajnai Öreg-lyuk bejárata belülről

A kultúrtörmelék kb. 5 m mélységig tartott, majd a járat nagyjából függőlegesen, kanyarogva, kis és nagy gömbfülkéken keresztül vezetett. Itt már laza, gipszes, mállott mészkőtörmelék töltötte ki a járatot. Ebben víztiszta baritkristály halmazok és mállott fehér gipsz volt. 15 m mélységig jutottak a kutatással, ahol a járat kb. 10 cm széles és 0,6 m hosszú, függőleges hasadékká szűkült. Az epöli kőbánya segítségével robbantással sikerült ezt a hasadékot tágítani. Ezután a hasadék 1 m mélységig gömbfülkévé szélesedik, majd vízszintes lesz és kb. 20 cm átmérőjű keskeny járattal folytatódik. Aragonitképződmény alakította ki a szűkületet. A robbantásnál sem lett elérve a szálkőzet. Itt még robbantani kell, hogy át lehessen jutni a szűkületen. Mivel még nem készült a barlangról térkép, ezért felmérték a barlangot és tervezték, hogy a felmérés alapján elkészítik a térképet.

Az 1962-ben napvilágot látott A barlangok világa című könyv szerint a bajnai Őrkő-barlang (Öreglyuk) Bajnától K-re 2 km-re az Őr-kő ÉK-i lábánál, kb. 230 m Af. magasságban nyílik. Kb. 30 m hosszú. Vízszintes folyosókból és több kisebb melléküregből áll. Ásatásokat végzett benne Hillebrand Jenő. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Gerecse hegységben lévő barlang Bajnai-Öreg-lyuk néven. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 3 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Gerecse hegységben lévő Őr-hegyen, Bajnán található Bajnai Öreglyuk további nevei Őrhegyi-barlang és bajnai Őrkő-barlang. Bajnától DK-re, az Őr-hegy ÉK-i nyúlványának elején helyezkedik el. Sziklafal alatt, 300 m tszf. magasságban van K felé néző és tág bejárata. A barlang 30 m hosszú, 10 m széles és 15 m mély. Alacsony üreg, amelynek van két mellékürege és gömbös kalcit-, gipsz- és baritkristályai. Érdemes feltáró kutatást végezni benne. A kéziratnak a barlangot ismertető része 4 irodalmi mű alapján lett írva.

A Bajnai Öreg-lyuk belseje

Az 1978. évi MKBT Beszámolóban közölve lett, hogy Epöl mellett T. Dobosi Viola (Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztály) egy kis üreg kitöltését (Epöl, Öreg-lyuk) ásta meg 1978-ban. A kitöltés az eredeti ásatási rétegjelzések szerint az alábbi csontmaradványokat tartalmazta: C DNy-i fele, 30–35 cm: Aves, Chiroptera, Talpa europaea és Glis glis. C 20–40 cm, 78–7–11: Myotis. C 20–40 cm: Mollusca, Pisces, Rana, Bufo, Ophidia, Aves, Rhinolophus euryale, Myotis, Chiroptera, Glis glis, Cricetus cricetus és Sus scrofa. C 40 cm, cserépfészek: Aves, Myotis blythi oxygnathus és Eptesicus serotinus. C É-i fele, 40–50 cm: Gastropoda, Rana, Pelobates fuscus, Aves, Lacerta, Rhinolophus euryale, Myotis dasycneme, Miniopterus schreibersii, Chiroptera, Glis glis, Microtus arvalis, Apodemus és Cricetus cricetus. C É-i, 40–50 cm, 1978. július 12.: Rana, Aves, Chiroptera és Rodentia. C ÉK-i cserépfészek: 50–60 cm, 78–7–13: Rana, Bufo, Pelobates fuscus, Myotis myotis, Myotis dasycneme, Miniopterus schreibersii, Chiroptera, Sciurus vulgaris, Apodemus sylvaticus, Myodes glareolus, Pitymys subterraneus, Lepus europaeus, Felis, Bos és Ovis seu Capra.

C a barlangi mennyezettől 170–180 cm-re, 78–7–13: Mollusca, Anura, Aves, Rhinolophus euryale, Myotis dasycneme, Miniopterus schreibersii, Chiroptera, Glis glis, Apodemus sylvaticus, Microtus arvalis és Vulpes vulpes. Az Öreg-lyuknak az 1978. évi ásatásakor előkerült, nem iszapolt, kézzel válogatott szórványos csontmaradványai lényeges eltérést nem mutatnak az egyes mintákban, ezért együttesen értékelhetők. A leletek között pleisztocén, vagy hideg-hűvöskedvelő faj nem volt. Az összes állat ma is él a területen. Minden lelet a maival azonos erdős-bokros, kismértékben nyílt területet valószínűsít. A Rhinolophus euryale jelenlétéből a maihoz hasonló, vagy annál melegebb hőmérséklet feltételezhető. Tipikus a leletek felhalmozódása. A lelőhely azokhoz a kisméretű üregekhez, kőfülkékhez hasonló, ahol a bagolyköpet anyag (kisemlős), behúzódó állatok maradványai (békák, kígyók és denevérek) ugyanúgy megtalálhatók, mint a ragadozók zsákmányai (marha, juh és sertés). A holocén gerinces leletek egyaránt sorolhatók a Bükk-Kőhát-Alföld faunaszakaszokba, ami klimatológiailag a szubboreális és szubatlanti szakasznak felel meg.

Részlet a Bajnai Öreg-lyukból

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Gerecse hegység barlangjai között a barlang bajnai Öreg-lyuk néven Őrhegyi-barlang, bajnai Öregkő-barlang és Epöli Öreg-lyuk névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1994-ben Horváth Károly, Juhász Márton, Keresztes Ferenc és Vendégh Árpád mérték fel a barlangot. A felmérés alapján megszerkesztette Juhász Márton a barlang alaprajz térképét, a főjárat hosszmetszet térképét és a mellékjárat hosszmetszet térképét. Az 1986. évi Karszt és Barlangban lévő és Fényes Eleknek a Magyarország geográfiai szótárát (Pest, 1851; reprint 1984) ismertető összeállításból megtudható, hogy a szótárban, Bajna bemutatásánál (1. köt. 71. old.) meg van említve az, hogy az Őr-hegyen tág barlang található.

Az 1994. évi Limesben közölt, Székely Kinga által írt dolgozatban az van írva, hogy sajnos Fényes Elek legismertebb, 1851-ben megjelent művében csak négy barlang található. Ezek közül egyik a Bajna ismertetésénél szereplő Öreg-lyuk. A 4663/1 barlangkataszteri számú Bajnai Öreg-lyuk további nevei Bajnai Őrkő-barlang, Őrhegyi-barlang és Epöli Öreg-lyuk. Bertalan Károly barlangleltárában a 4-es számú cédulán van rajta. A Barlangtani Intézetben nincs kataszteri törzslapja, térképe és fényképe a barlangnak. Kutatási törzslap és irodalmi törzslap van a barlangról.

Az 1994. évi Limesben lévő, Takácsné Bolner Katalin által írt publikáció szerint Láng Sándor 1956-os geomorfológiai tanulmányában nem zárja ki a hévizes kialakulásmódot a Bajnai Öreg-lyuk esetében. Bajnán, az Őr-hegy É-i oldalában, kb. 220 m tszf. magasságban nyílik a dachsteini mészkőben keletkezett barlang. Termálkarsztos jellemvonásokat (is) mutat a rétegdőlést követő fő üregrészéhez kapcsolódó, felnyúló gömbfülkéivel, baritos-borsóköves ásványegyüttesével. Közelében egy másik, berobbantott bejáratú, formagazdag barlang van. Felismerhetők a barlangban kupolában végződő üregekből álló üregrészek.

Az 1994. évi Limesben publikált, Kordos László által írt összeállítás szerint a Bajnai Öreg-lyukban (Epöl, Öreg-lyuk) T. Dobosi Viola (Magyar Nemzeti Múzeum) 1978-ban ásott egy kis üreget, amiből az eredeti rétegjelzéseket követve a következő csontmaradványok kerültek elő: C DNy-i fele, 30–35 cm: Aves, Chiroptera, Talpa europaea és Glis glis. C 20–40 cm, 78–7–11: Myotis. C 20–40 cm: Pisces, Rana, Bufo, Ophidia, Aves, Rhinolophus euryale, Myotis, Chiroptera, Glis glis, Cricetus cricetus és Sus scrofa. C 40 cm, cserépfészek: Aves, Myotis blythi oxygnathus és Eptesicus serotinus. C É-i fele, 40–50 cm: Rana, Pelobates fuscus, Aves, Lacerta, Rhinolophus euryale, Myotis dasycneme, Miniopterus schreibersii, Chiroptera, Glis glis, Microtus arvalis, Apodemus és Cricetus cricetus.

Részlet a Bajnai Öreg-lyukból

C É-i, 40–50 cm, 1978. július 12.: Rana, Aves, Chiroptera és Rodentia. C ÉK-i cserépfészek: 50–60 cm, 78–7–13: Rana, Bufo, Pelobates fuscus, Myotis myotis, Myotis dasycneme, Miniopterus schreibersii, Chiroptera, Sciurus vulgaris, Apodemus sylvaticus, Myodes glareolus, Pitymys subterraneus, Lepus europaeus, Felis, Bos és Ovis seu Capra. C a barlangi mennyezettől 170–180 cm-re, 78–7–13: Salientia, Aves, Rhinolophus euryale, Myotis dasycneme, Miniopterus schreibersii, Chiroptera, Glis glis, Apodemus sylvaticus, Microtus arvalis és Vulpes vulpes. Minden lelet a holocén középső vagy fiatal időszakába sorolható és a maival azonos erdős-bokros, kismértékben nyílt területet valószínűsít.

Az 1994. évi Limesben kiadott, Juhász Márton által írt összefoglalásban az olvasható, hogy a barlangban a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályától 1978-ban T. Dobosi Viola régészeti ásatást végzett. A gerinces maradványokat Kordos László dolgozta fel (1978), aki az anyagból az alábbi 6 denevérfaj maradványait határozta meg: Rhinolophus euryale, Myotis myotis, Myotis blythii, Myotis dasycneme, Eptesicus serotinus és Miniopterus schreibersii. A gyűjtésben figyelemre méltó a Rhinolophus euryale jelenléte. Az 1986 és 1994 között végzett 11 téli és 6 nyári ellenőrzés közül 8 téli volt pozitív. A regisztrált fajok: Rhinolophus hipposideros, Myotis mystacinus, Myotis nattereri, Myotis emarginatus, Myotis myotis, Eptesicus serotinus, Pipistrellus pipistrellus, Barbastella barbastellus és Miniopterus schreibersii. Az állandó téli szálláshelynek minősíthető barlangban a legmagasabb egyedszámot, 13 példányt az 1986. január 27-i számláláskor észlelték, a többi számláláskor az egyedszám csak 1–4 volt. Érdekes a magas fajszám, valamint az, hogy egyik denevérfajnak sem állandó tanyahelye a barlang.

Részlet a Bajnai Öreg-lyukból (mennyezet)

A 2002. évi Karsztfejlődésben szó van arról, hogy egy 1340. évi latin nyelvű oklevél szövegének elemzése alapján Dénes György terepbejárásokat végzett és ezek során megállapította, hogy az oklevélben lévő mons Kwpesth, azaz Kőpest-hegy a bajnai Őr-heggyel, maga a Kőpest pedig a hegy Öreg-lyuk nevű tág barlangjával azonos. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gerecse hegységben elhelyezkedő és 4663/1 kataszteri számú Bajnai Öreg-lyuk.

2007-től[szerkesztés]

Juhász Márton 2007. évi tanulmányában közölve lett, hogy a Bajnán (Komárom-Esztergom megye) lévő Bajnai Öreg-lyuk egyéb elnevezései Bajnai Őrkő-barlang, Epöli Öreg-lyuk és Őrhegyi-barlang. Közhiteles barlangnyilvántartási száma 4663-1, UTM-kódja CT27A1. 70,5 m hosszú, 14,1 m függőleges kiterjedésű, 2,5 m magas és 11,6 m mély. A barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1986 és 2006 között 36 téli, 22 tavaszi, 31 nyári és 19 őszi (összesen 108) denevér-megfigyelést végzett, amelyek közül 34 téli, 13 tavaszi és 11 őszi (összesen 58) volt eredményes. Jelzett turistaúthoz nagyon közel nyílik a szabadon látogatható barlang. Sok kiránduló felkeresi, de ez önmagában nem jár lényeges zavarással, de a barlangbejáratban és az előcsarnokban rendszeresen észlelhető tűzgyújtások füstje nagyon veszélyezteti a bent lévő denevéreket. Jó lenne egy ismeretterjesztő (tiltó, figyelemfelhívó) tábla kihelyezése.

A teljes megfigyelési adatsor:

Dátum Összesen Rhin. hip. Myo. dau. Myo. natt. Myo. bech. Myo. myo. Ept. ser. Ple. aus. Bar. bar. indet sp.
1986. január 27.
13
1
6
3
3
1986. augusztus 3.
1987. március 14.
4
4
1988. január 15.
1989. február 26.
2
2
1989. július 22.
1990. január 27.
7
2
3
2
1990. június 28.
1991. január 21.
1
1
1991. augusztus 23.
1992. március 1.
2
1
1
1992. július 26.
1993. január 30.
1
1
1993. július 18.
1994. január 30.
1
1
1994. július 23.
1995. január 8.
4
3
1
1995. február 5.
1
1
1995. július 2.
1995. október 29.
1996. március 24.
1
1
1996. augusztus 2.
1997. augusztus 16.
1997. december 30.
3
1
2
1998. január 26.
8
1
1
2
3
1
1998. február 28.
2
2
1998. május 30.
1998. december 30.
6
1
3
1
1
1999. február 21.
11
1
1
2
6
1
1999. április 30.
1999. július 30.
1999. december 30.
20
1
2
10
7
2000. február 19.
12
1
4
7
2000. július 2.
2000. augusztus 26.
2000. december 30.
19
1
3
15
2001. január 28.
13
1
1
1
6
4
2001. február 24.
11
1
1
1
4
4
2001. március 24.
7
2
4
1
2001. április 26.
1
1
2001. május 29.
2001. június 23.
2001. július 28.
2001. augusztus 26.
2001. október 3.
2001. október 28.
2
1
1
2001. november 28.
2001. december 30.
5
1
1
3
2002. január 25.
8
1
2
1
4
2002. február 24.
10
1
2
6
1
2002. március 23.
2
1
1
2002. április 27.
2002. május 25.
2002. június 22.
2002. július 27.
2002. augusztus 15.
2002. szeptember 22.
2002. október 27.
2002. november 30.
3
1
2
2002. december 27.
10
1
4
5
2003. január 26.
21
1
2
2
7
9
2003. február 23.
20
4
4
2
2
8
2003. március 29.
3
1
2
2003. április 27.
2003. május 24.
2003. június 29.
2003. július 26.
2003. augusztus 24.
2003. szeptember 27.
2003. október 26.
2003. november 29.
2
1
1
2003. december 27.
5
1
2
1
1
2004. január 24.
10
2
1
1
1
5
2004. február 28.
6
1
1
1
2
1
2004. március 27.
7
1
1
2
2
1
2004. április 25.
1
1
2004. május 25.
2004. június 29.
2004. július 25.
2004. augusztus 22.
2004. szeptember 19.
4
4
2004. október 24.
3
1
2
2004. november 27.
11
4
7
2004. december 28.
10
2
1
2
3
2
2005. január 30.
13
1
1
3
8
2005. március 5.
11
3
3
5
2005. március 27.
11
3
2
6
2005. április 30.
1
1
2005. május 22.
2005. június 19.
2005. július 30.
2005. augusztus 27.
2005. szeptember 24.
1
1
2005. október 30.
3
2
1
2005. november 26.
10
2
2
1
3
2
2005. december 22.
14
1
2
2
9
2006. január 29.
7
1
4
2
2006. február 26.
10
2
1
4
3
2006. március 26.
8
3
1
2
2
2006. április 30.
2
1
1
2006. május 21.
2006. június 25.
2006. július 29.
2006. augusztus 27.
2006. szeptember 30.
2006. október 29.
5
1
1
1
1
1
2006. november 25.
8
1
1
2
4
2006. december 28.
10
6
1
3

2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4663-1 kataszteri számú Bajnai Öreg-lyuk. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Komárom-Esztergom megyei, bajnai, 4663-1 barlangkataszteri számú és 1909 lelőhely-azonosítójú Bajnai Öreg-lyuk régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Dénes György: Erwähnung von Höhlen in mittelalterlichen ungarischen Urkunden. Acta Carsologica, 1997. (26. köt.) 2. sz. 35–39. old.
  • Dénes György: Középkori Kőpest-hegy és barlangja a Gerecsében. Barlangkutatók Szakmai Találkozója, 1999. nov. 5–7. Tatabánya. Összefoglalások. Tatabánya, 1999. 2–3. old.

További információk[szerkesztés]