Heteméri-rókalyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Heteméri-rókalyuk
Hossz39,5 m
Mélység3 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés3 m
Tengerszint feletti magasság666 m
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus valószínűleg forrásbarlang, inaktív
Barlangkataszteri szám 5362-8

A Heteméri-rókalyuk megkülönböztetetten védett barlang, amely a Bükki Nemzeti Parkban helyezkedik el.

Leírás[szerkesztés]

Miskolcon, a bükk-fennsíki Kis-fennsíkon, fokozottan védett területen, 666 méter tengerszint feletti magasságban van a két, egymástól körülbelül öt méterre lévő bejárata. A szentléleki turistaháztól az Ómassára vezető, kék kereszt jelzésű turistaúton dél felé indulva közelíthető meg. A Látó-kőtől körülbelül 150 méterre, az út jobb oldalán található sziklatömb délnyugati, vagyis völgy felőli oldalában vannak a bejáratok. A felső bejárata hegyoldalban, sziklafal tövében, erdőben van és egy méter széles, fél méter magas, vízszintes tengelyirányú, természetes jellegű, valamint szabálytalan alakú. Az alsó bejárata hegyoldalban, egy nyugat felé néző sziklafal tövében, erdőben van, egy méter széles, 1,1 méter magas, vízszintes tengelyirányú, természetes jellegű, valamint négyzet alakú.

A barlang alsó triász mészkőben, tektonikus törésvonalak mentén, valószínűleg kifolyó víz hatására jött létre. Jelenleg inaktív. Elágazó és egyszerű térformájú. A jellemző szelvénytípusa az alagút szelvénytípus és a háromszög szelvénytípus. Cseppkőbekérgezés, cseppkőlefolyás és montmilch figyelhető meg benne. Denevérek is előfordulnak a barlangban. A vízszintes kiterjedése 18 méter.

A Heteméri-rókalyuk név 1976-ban bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában Heteméri barlang (Kadić 1907), Heteméri rókalyuk (Schőnviszky 1937), Heteméri-róka-lyuk (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Látó-kői Remete-barlang (Borzsák, Egri 2007), látó-kői Remete-barlang (Kordos 1984), Remete-barlang (Lénárt 1979), Szentléleki-barlang (Bertalan 1976), Szentléleki barlang (Borzsák, Egri 2007) és Szentléleki rókalyuk (Barbie 1942) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Kadić Ottokár 1906-ban járt benne először. Schőnviszky Lászlónak az 1937. évi Turisták Lapjában megjelent publikációjában az van írva, hogy Ómassa határában, a Hetemér sziklás, déli oldalában nyílik. Szűk, alacsony, vízszintes barlang, amely még nincs feltárva. Az 1938-ban napvilágot látott tanulmányban példaként van felhozva a barlang, mint a rókalyuk barlangtípus egyik jellegzetes képviselője. 1942-ben Kadić Ottokár tárta fel egy részét. Vasárnaponként egy munkás segítségével a barlangban felhalmozódott agyagot és kőtörmeléket eltávolíttatta. 1943. szeptember első napjaiban folytatódott ez a munka, majd az üreg előtti térség lett rendezve. Az 1943. évi Barlangvilágban az olvasható, hogy Kadić Ottokár 1942-ben átkutatta és felmérte a barlangot.

Az 1952-ben befejezett kéziratban az van írva, hogy úgy közelíthető meg, hogy a szentléleki menedékházból a Látó-kő nevű sziklák aljáig kell menni és itt egy kis építmény jelzi a barlangbejáratot. A barlangnak az építmény mellett, egy kis teraszon van az 1,2 méter széles és alig egy méter magas bejárata. Északkeleti irányban befelé menve, a bejárat után, rögtön az elején, bal oldalon egy mesterséges, szűk, hat méter hosszú hasadék kezdődik. A barlang 20 méter hosszú. Hasadékok mentén, korrózió hatására keletkezett. A hasadékok kívül, a sziklákon is láthatók. Nem találtak Kadić Ottokárék a feltáráskor csontot, vagy régészeti leletet. A kis építményt, amely egy kápolna, egy vallásos úrinő építette. Saját kezével, vésővel és kalapáccsal bontotta ki az említett oldalhasadékot, azért, hogy megtalálja a pálos kolostor templomi szentélyének az elzáró kulcsát.

Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kézirat szerint Miskolcon, Ómassán, közel a szentléleki turistaházhoz helyezkedik el a 20 méter hosszú, szűk, rókalyukszerű és vízszintes barlang. A kéziratban egy irodalmi hivatkozás alapján lett feldolgozva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfiában meg van említve egy névváltozata öt irodalmi hivatkozással. Az 1977-ben kiadott, „Bükk útikalauz” című könyv szerint az Örvény-kői-kőfülkétől két kilométerre, délre, Ómassa felett található. Az 1979-ben megjelent, „Barlangok a Bükkben” című kiadványban az van írva, hogy a kék kereszt jelzésű turistaút jobb oldalán emelkedő sziklafalban van a Heteméri-rókalyuk kis ürege. A másik oldalon, a Látó-kő aljában található meg a szintén kicsi Remete-barlang.

1982-ben Kárpát József rajzolta meg az alaprajzi barlangtérképét hét keresztmetszettel, amelyet 1:100 méretarányban szerkesztett. Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a barlang, de két külön barlangként, Heteméri-rókalyuk néven, amelynek a Szentléleki-barlang a névváltozata és látó-kői Remete-barlang néven, valamint egy térképen van a két barlang helye feltüntetve. 2007-ben Egri Csaba készítette el a fénykép-dokumentációját és ekkor az 1982-es barlangtérképen be lettek jelölve a fényképek készítésének a helyei, valamint a fényképezés iránya. A 2007-ben készült, állapotfelvételi kéziratban az olvasható, hogy a 39,5 méter hosszú, 18 méter vízszintes kiterjedésű, három méter függőleges kiterjedésű és három méter mély barlang Miskolcon található.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bánkuti Gábor: A bükki ősember nyomában. Friss Újság, 1943. december 19.
  • Böcker Tivadar: A Királykút és Felsőforrás vízművek védőidoma. Kézirat. ALUTERV-FKI, 1981. Melléklet: A Kis-fennsík barlangjai.
  • –: Az ősember nyomainak kutatása a Bükkben. Pesti Hírlap, 1943. szeptember 29.

További információk[szerkesztés]