Ómassa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ómassa
Régi ómassai parasztház
Régi ómassai parasztház
Közigazgatás
Település Miskolc
Irányítószám 3517
Népesség
Teljes népesség 165 fő (2011. okt. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájBükk-vidék[2]
Földrajzi kistájBükk-fennsík[2]
Tszf. magasság500 m
Távolság a központtól21 km
Elhelyezkedése
Ómassa (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ómassa
Ómassa
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48° 06′ 32″, k. h. 20° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 32″, k. h. 20° 31′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ómassa témájú médiaállományokat.

Ómassa egy kistelepülés a Bükk belsejében, a Garadna-völgy nyugati szegletében. A turizmus nem számottevő, de mivel sok gyalogos turistaút itt fut össze, a túrázók gyakran érintik a helyet, itt tartanak pihenőt.

Története[szerkesztés]

A település Fazola Henriknek és a Garadna-pataknak köszönheti létrejöttét. Fazola 1771-ben az előző évben talált vasérc feldolgozására építtetett vaskohót itt, ahol fel tudta használni a vízenergiát. A települést először német munkások lakták.

Az olvasztó 1814-ig működött, ekkor áttelepítették Újmassára. A településre ekkor szlovák favágók és üvegfúvók költöztek. A massát lebontották, köveiből épült a település általános iskolája, melynek falán emléktábla őrzi a lebontott massa emlékét. Az Újmassán épült őskohó ma is áll, ipartörténeti műemlék, mellette múzeumot rendeztek be.

Ómassa Hámorhoz tartozott 1950-ig, amikor a községet Miskolchoz csatolták.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település népi lakóházakkal büszkélkedhet. Kis kápolnája 1983 és 1986 között épült.
  • Ómassa turistautak kedvelt kiindulóhelye szép természeti környezetének köszönhetően. Nincs messze tőle az Újmassai őskohó, Lillafüred valamint a szentléleki pálos kolostorrom. A turisták Ómassán egy kulcsosházban szállhatnak meg.

Infrastruktúra[szerkesztés]

  • Elektromos áram szolgáltatás. A település ellátása a Miskolc-Nyugati 120/35/10 KV-os alállomásról történik.
  • Ivóvízhálótat van, hiszen a Miskolci vízművek az itt lévő Garadna-patak forrásból fedezi vízszükségleteinek nagy részét.
  • Vezetékes gáz nincs, télen csak fával lehet fűteni. Éppen ezért az elszigetelt medencében megreked az égéstermék.
  • A házak mentén aszfaltozott út van, melyek később gyalogos ösvényekké szűkülnek.
  • A 15-ös számú helyi járatú autóbusznak ez a végállomása, mellyel közvetlenül elérhető az 1-es villamos.

Megközelítése[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. május 19.)
  2. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 

További információk[szerkesztés]