Ómassa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ómassa
Régi ómassai parasztház
Régi ómassai parasztház
Közigazgatás
TelepülésMiskolc
Irányítószám3517
Népesség
Teljes népesség165 fő (2011. okt. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájBükk-vidék[2]
Földrajzi kistájBükk-fennsík[2]
Tszf. magasság500 m
Távolság a központtól21 km
Elhelyezkedése
Ómassa (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Ómassa
Ómassa
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
é. sz. 48° 06′ 32″, k. h. 20° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 32″, k. h. 20° 31′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ómassa témájú médiaállományokat.

Ómassa egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei zsáktelepülés a Bükk belsejében, a Garadna-völgy nyugati szegletében. A turizmus nem számottevő, de mivel sok gyalogos turistaút itt fut össze, a kirándulók gyakran érintik a helyet és rendszeresen tartanak megpihennek itt.

Története[szerkesztés]

A település Fazola Henriknek és a Garadna-pataknak köszönheti létrejöttét. Fazola 1771-ben az előző évben talált vasérc feldolgozására építtetett vaskohót itt, ahol fel tudta használni a vízenergiát. A települést először német munkások lakták.

Az olvasztó 1814-ig működött, ekkor áttelepítették Újmassára. A településre ekkor szlovák favágók és üvegfúvók költöztek. A massát lebontották, köveiből épült a település általános iskolája, melynek falán emléktábla őrzi a lebontott massa emlékét. Az Újmassán épült őskohó ma is áll, ipartörténeti műemlék, mellette múzeumot rendeztek be.

Ómassa Hámorhoz tartozott 1950-ig, amikor a községet Miskolchoz csatolták.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település népi lakóházakkal büszkélkedhet. Kis kápolnája 1983 és 1986 között épült.
  • Ómassa a kirándulók kedvelt kiindulóhely a szép természeti környezetének köszönhetően. Közel esik hozzá az újmassai őskohó, Lillafüred, valamint a szentléleki pálos kolostorrom. A turisták Ómassán egy kulcsosházban szállhatnak meg.

Infrastruktúra[szerkesztés]

  • Az elektromosáram-szolgáltatás a Miskolc-Nyugati 120/35/10 KV-os alállomásról történik.
  • A MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. a Garadna-patak itt fakadó forrásából fedezi az ivóvíz szükségleteinek nagy részét.
  • Földgázhálózat nincsen kiépítve. Télen csak fával lehet fűteni. A mély völgyben szmogot okozva gyakran megreked az égéstermék.
  • A házak között aszfaltozott burkolatúak az utcák, amelyek a hegyekben gyalogos ösvényekké keskenyednek.

Megközelítése[szerkesztés]

  • Lillafüredtől 8 kilométer távolságra van aszfaltozott úton.
  • A 15-ös számú autóbusz felső végállomása a központban helyezkedik el. A helyi járattal közvetlenül elérhető az 1-es villamos Felső-Majláthi végállomása.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. május 19.)
  2. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  

További információk[szerkesztés]