Ugrás a tartalomhoz

Felsőgyőr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőgyőr
Közigazgatás
TelepülésMiskolc
Alapítás ideje14. század
Városhoz csatolás1886 (Diósgyőr)
1945 (Miskolchoz, Diósgyőrrel)
Korábbi rangjaDiósgyőr része volt
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Elhelyezkedése
Felsőgyőr (Miskolc)
Felsőgyőr
Felsőgyőr
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 01″, k. h. 20° 40′ 30″48.100278°N 20.675000°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 01″, k. h. 20° 40′ 30″48.100278°N 20.675000°E

Felsőgyőr Miskolc egyik városrésze, pontosabban több terület összefoglaló neve, melyet 2010 óta hivatalosan is használnak Berekalja és Majláth elnevezésére. A város nyugati részén található. 1886 előtt önálló község volt, akkor csatolták Diósgyőrhöz, majd ennek részeként 1945-ben Miskolchoz.[1]

Története[szerkesztés]

Felsőgyőr története a középkorba nyúlik vissza, amikor a helyi szerzetesrendek tevékenységi körzetén belül települések jöttek létre. Az egyik volt Csenik, amely a mai Csanyik-völgyben állt. A pálos szerzetesek vonzáskörzetében, Diósgyőr határában pedig egy másik jött létre, Felsőgyőr. Ez utóbbi település ragadványneve az uradalom birtokosa után Majláth lett, annak két fele után Alsó- és Felső-Majláth. Csenik ebbe már jóval korábban beolvadt. A 19. század végén az önálló község neve már Felsőgyőr volt, ezen a néven csatolták 1886-ban Diósgyőrhöz, ami 1945-től Miskolchoz tartozik. 2010-től a miskolci közgyűlés döntése alapján a területet ismét Felsőgyőrnek nevezik.[1]

Felépítése[szerkesztés]

Felsőgyőr három, jól elkülöníthető részből áll: Majláth, Berekalja, és a Majális-park felé eső részek, az egykori Csenik. Majláth is kétfelé bontható: a jellemzően lakótelepes Alsó-Majláthra, és a város legnyugatabbi lakótelepeként ismert, de családi házakban bővelkedő Felső-Majláthra. Berekalja egészen a Bükk hegység oldalában fekszik, kertvárosias övezet, akárcsak a nyugat felé kinyúló városrész. Fő útvonala a Hegyalja út. A városrészen végigfolyik a Szinva.

Nevezetességek[szerkesztés]

Megközelíthetőség[szerkesztés]

A Zöld Nyíl-projekten belül zajló 2012-es felújításoktól kezdve Felső-Majláth a végállomása az 1-es villamosnak. A belváros felől ezzel, illetve a szintén itt végállomással rendelkező 54-es busszal, valamint a Majális park felé továbbhaladó 1-es és 53-as busszal közelíthető meg. Berekaljára a belváros felől az 1B és 101B járat közlekedik.

Innen indul az 5-ös és 15-ös busz Lillafüred illetve Ómassa felé. Korábban a felső-majláthi megállóból indult Berekaljára a 69-es járat is.

Források[szerkesztés]

  1. a b Nagy Attila: Mesélő miskolci helynevek. In: Szülőföldünk – A B-A-Z. Megyei Honismereti Egyesület periodikája. 38–39. (2020) p. 116