Szinva
| Szinva | |
 | |
| A Lillafüredi-vízesés | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 18,5 km |
| Vízhozam | 0,733 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 159,4 km² |
| Forrás | Szinva-völgy, Bükk-vidék |
| Torkolat | Sajó |
 é. sz. 48° 06′ 11″, k. h. 20° 49′ 39″48.103056°N 20.827500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szinva témájú médiaállományokat. | |
A Szinva Észak-Magyarország egyik vízfolyása, mely a Bükk-vidék keleti hegyvidékén ered és a Sajó–Hernád-síkra érkezve, a Sajó folyóba torkollik. A Garadna-patakkal együtt több mint 30 km hosszú, ebből 20 km Miskolc belterületén nyugat–keleti irányban a város teljes hosszán átfolyik. Emiatt több mint hetven híd található rajta, illetve a belvárosban több száz méteren teljesen lefedték.
Leírása
[szerkesztés]Forrásai Lillafüred végében, a Hollóstető felé vezető úton vannak, ahová sokan járnak forrásvízért, bár a források egy részének vizét a vízművállalat elvezette, például a Szinva-forrásét is.
Lillafüreden, a Szinva-patakon látható Magyarország legmagasabb vízesése, a 20 méter magas, mesterségesen kialakított Lillafüredi-vízesés. A Garadna-patak (12,8 km, 49,8 km², 0,108 m³/s) vizének felduzzasztásából jött létre Lillafüred másik völgyében a Hámori-tó, amelyből kilépve a Garadna a vízesés után kb. 100 méterrel egyesül a Szinvával. Mivel a Szinva bővizű forrásait bekapcsolták Miskolc város ivóvízellátó rendszerébe, a patak összefolyás feletti szakasza csapadékszegény időszakokban kiszárad, ilyenkor a tóból szivattyúzzák a vízeséshez a vizet, illetve ekkor Miskolc területén, a Szinva medrében gyakorlatilag a Garadna vize folyik.
Mivel a Szinva a város szinte teljes hosszán áthalad, számos helyi nevezetesség a partján vagy annak közelében található. Ilyen például Lillafüreden a libegő, a Palotaszálló, a vízesés és az Anna-barlang, Diósgyőrben a Diósgyőri Papírgyár, a II. János Pál pápa tér, a Belvárosban az Erzsébet tér, a Szinva terasz, a Szinvapark bevásárlóközpont, valamint a város keleti részén, a Sajóba torkollása előtt a Tiszai pályaudvar.
Vízrajzi adatok
[szerkesztés]A patak teljes hossza 18,5 km. Vízgyűjtő területe 159,4 km² (más adatközlő szerint 162 km²). Átlagos vízhozama a torkolatánál 1,4 m³/s; a sokévi átlagos vízhozam (1971–2000): 0,733 m³/s). A legkisebb vízhozama 0,08 m³/s, a legnagyobb 70 m³/s.[1] A Bükk-vidék egyik legbővebb vizű patakja.
Főbb mellékvizei, a Garadna-patak, a Csanyik-patak, a Köpüs-patak, a Szent György-patak, a Tatár-árok, a Pereces-patak, a Lyukó-patak és a Pece-patak.
Története
[szerkesztés]A patakot már 1377-ben említi Nagy Lajos egy oklevele, Synwapataka néven. Neve szláv eredetű, pontos jelentése vitatott, talán „kék, szürke”.[2] A Szinván álltak Miskolc egykori vízimalmai, valamint a valamikori zsidó fürdő. A 19. században több nagy áradás volt, közülük a legnagyobb az 1878-as miskolci árvíz, amely jelentős szerepet játszott a vízimalmok felszámolásában. 1970-ben rendkívül megnőtt a vízszint és az alacsonyabban fekvő területeket elöntötte.
A rendszerváltás előtti évtizedekben, amikor Miskolc ipari központ volt, a patak vize elsősorban a Diósgyőri Papírgyár miatt rendkívüli mértékben szennyezett volt. Mára jelentősen tisztább lett, horgászni is lehet benne. 2010 májusában a rendkívüli esőzés okozott áradást.
Az 1965 és 1990 közt használatos városcímer négy hullámvonalából az egyik a Szinvát jelképezi.
A Szinváról elnevezett helyek
[szerkesztés]A Belvárosban a partján található többek közt a Szinva terasz nevű tér és a Szinvapark bevásárlóközpont. Nevét viseli még a Szinvavölgyi Táncegyüttes.
Miskolcon a Szinva, Alsószinva és Felsőszinva utcát nevezték el róla, ezeken kívül Budapest VII. kerületében és Érden található Szinva utca – utóbbi kettőben a Sajó utcába torkollik.
Képgaléria
[szerkesztés]-
A Szinva a miskolci Réz utcai hídról Lillafüred felé nézve -
Ugyanonnét, kicsit másként -
Az előbbi hídról a belváros felé nézve -
A Szinva medre Miskolc belvárosában
