Lillafüred

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lillafüred
Felső-Hámor és Lillafüred látképe a Szeleta-tetőről
Felső-Hámor és Lillafüred látképe a Szeleta-tetőről
Közigazgatás
Település Miskolc
Alapítás éve 1890-es évek
Városhoz csatolás 1950
Korábbi rangja Hámor része, üdülőtelep
Irányítószám 3517
Népesség
Teljes népesség 1911 fő (2008)[1] +/-
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtáj Bükk-vidék[2]
Földrajzi kistáj Déli-Bükk[2]
Távolság a központtól 11,6 km
Elhelyezkedése
Lillafüred (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Lillafüred
Lillafüred
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 38′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 38′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lillafüred témájú médiaállományokat.

Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban. Miskolc egyik legmagasabban fekvő része, a Bükk-vidéken, a Szinva és a Garadna-patakok összefolyásánál a 2505-ös közút mentén. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő, ez az egyik legjelentősebb turisztikai település a Bükk-vidéken.

Földtani felépítése[szerkesztés]

A Hámori-tó és a Palotaszálló légi fotón
A hámori dolomitba vágott kőkapu a Szinva-völgyben

A kisvasút állomásával szemben, függőleges helyzetbe billenve állnak a hámori dolomit rétegei. Ezek a földtörténet triász időszakában, mintegy 200 millió éve rakódtak le tengeri élőlények mészvázának törmelékeiből. Az üledékek képződését szigetív típusú vulkanizmus szakította meg. Ennek terméke, az andezit az autóbusz-megálló környékén tekinthető meg. Az eredetileg vízszintesen települt rétegeket az alpi hegységképződés erői billentették ki eredeti helyzetükből. A mélyen eltemetett kőzetek ekkor az oldalirányú erők hatására átpalásodtak.

Története[szerkesztés]

A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.

Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt (Lilla Vay Elemérnek, Borsod vármegye akkori főispánjának testvére volt).

Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palota-szállót. 1926–30 között Pávai-Vajna Ferenc geológus kutatott itt meleg vizet, de fúrás 734,5 méter mélyen félbe maradt; helyén ma emlékmű áll. Az építést napjainkig több nagy idegenforgalmi fejlesztés követte.

A Szinva eredetileg a Hámori-tóba torkollott; a lillafüredi vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki. Ma ez Magyarország legmagasabb vízesése.

Korábban, a rendszerváltás előtt egy Sziklának nevezett rejtélyes katonai objektum is működött a Hámori-tó partján. Ez később diszkónak adott helyet, majd turistaszállás volt, jelenleg kihasználatlan. Az állomásépületben egykor postahivatal is működött.

Lillafüred Hámorhoz tartozott 1950-ig, amikor a községet Miskolchoz csatolták.

Látnivalók[szerkesztés]

Palotaszálló[szerkesztés]

A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.

Függőkert[szerkesztés]

A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, és ennek megerősítésére egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert alakítottak ki. Innen nyílik az Anna-mésztufabarlang és több kisebb kőfülke, itt áll József Attila szobra és István főherceg látogatásának emlékoszlopa; a sétányról szépen látszik hazánk legmagasabb szabad esésű 20 méter magas vízesése. A függőkertet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja, tetején a szálló áll, az aljáról kőhídon át Felsőhámor faluba sétálhatunk.

Lillafüredi Állami Erdei Vasút[szerkesztés]

Az erdészet építette 1920-ban kisvasutat (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), elsősorban teherszállítási céllal. A menetrend szerinti személyszállítás igen korán, már 1923-ban megindult, így a Zsuzsi Vasúttal holtversenyben Magyarországon itt indult meg először a személyszállítás az erdei kisvasutak körében. Több szempontból is különleges, hiszen ezen a kisvasúton van Magyarország jelenleg legnagyobb kisvasúti hídja (Mélyvölgyi-híd), a nyitott személykocsi-állomás jelentős (⅔) része idén már 88 éves, továbbá itt közlekedik a világ első keskeny nyomtávtávolságú hibrid mozdonya. Jelenleg turisztikai célokra használják. Indulási állomása Miskolcon a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. Megrendelésre a szárnyvonalon Andó-kút felé is elmegy a vonat. Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon. Az állomásépületben rendezték be a Kelet-bükki erdőgazdálkodás és a LÁEV története kiállítást. Ez május 1. és szeptember 30. között látogatható szerdától vasárnapig és minden hónap második keddjén 9–17 óra között, szezonon kívül külön kérésre.

Lillafüredi vízesés[szerkesztés]

A Palotaszálló építése előtti beszámolók már említést tesznek a Szinva patak eredeti vízeséséről, ami a Palotaszálló építése, illetve a tereprendezési munkálatok elvégzése előtt a Garadna patakkal együtt ömlött a Hámori-tóba. A 20 m magas vízesés létrejötte nem természetes, a Palotaszálló építése miatt el kellett terelni a Szinvát. A sétányról, ami nagyjából a vízesés felénél éri el a vízesést, a korlát mellett egy ösvényen biztonságosan le lehet jutni a vízesés alá. Mivel a vízművek a Szinva vizének jelentős részét elvezeti a szárazabb hónapokban a patakmederben csak nagyon kevés víz folyik, ezért, ha a túlzottan száraz időjárás úgy kívánja, a tóból emelnek át ide annyi vizet, hogy a vízesés látványa megmaradjon.

Lillafüredi tanösvény[szerkesztés]

A Szinva völgyében a patak jobb partján, illetve helyenként a hegyoldalban vezető tanösvény a Palotaszálló alól, az Anna-barlangtól indul. A Szent István-barlanggal átellenben a hegyoldalba felkapaszkodva érinti a Patrona Hungariae szoborfülkét, majd a Limpiászi keresztet, és úgy ereszkedik vissza a patak völgyébe.

Anna-mésztufabarlang[szerkesztés]

Ez egy világritkaságnak számító barlang, az egész világon mindössze 6 hozzá hasonlólétezik, ezért Magyarország egyik különleges természeti értékének számít. Magyarországon van még egy hozzá hasonló barlang Pécsett. A barlangot 951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak.

Nyitva tartás a Bükki Nemzeti Park honlapján

Szent István-barlang[szerkesztés]

A Szent István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. A barlang idegenforgalmi célokra kiépített, 1991-óta gyógybarlanggá nyilvánított, fokozottan védett természeti érték.

Nyitva tartás a Bükki Nemzeti Park honlapján

Szeleta-barlang (ősemberbarlang)[szerkesztés]

A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadić Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el. Lakottsága az utolsó interglaciális elejétől több mint 100 ezer éven keresztül kimutatható.

A barlang szabadon látogatható, ám megközelítése csak gyalogosan lehetséges. A gyalogút nagy emelkedésű turistaösvény.

Hámori-tó[szerkesztés]

A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastóként. A jelenlegi méretű tavat 1810-ben hozta létre a kohászat állandó vízellátása érdekében Fazola Frigyes. A gyár vízgazdálkodásában a tó igen fontos szerepet játszott: vízállását naponta mérték, a zsilipek nyitását gondosan följegyezték.

A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján vezet a Bánkútra vezető autóút, a másik oldalon festői sétány található. A völgyzáró gáttól nem messze, a völgy déli oldalában fakad az Eszperantó-forrás vize, ami az erdei vasút alatti átereszen átfolyva jut a tóba.

Molnár-szikla[szerkesztés]

A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.

Fehérkőlápa[szerkesztés]

A Lillafüredet rejtő völgy délkeleti oldalán található terület elnevezése, mely nevét egy nagyszerű kilátást biztosító szikláról (Fehérkő) és az alatta fekvő, meredek esésű, a fennsíkra vezető, völgyszerű hegyoldalról (lápa) kapta. A fennsíkon a Fehérkőlápai turistaház is található, sok kikapcsolódási lehetőséggel, továbbá Bükkszentkereszt felé hatalmas tisztás terül el, ami kedvelt kirándulóhely.

Pisztrángtelep[szerkesztés]

Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. Hasonló telep működik a Szalajka-völgyben, ám ez abban különbözik tőle, hogy maga is árulja a néhány órája kifogott halakat.

Őskohó[szerkesztés]

A pisztrángtelep és Lillafüred között lévő idén már 203 éves őskohó Magyarország egyik kiemelt ipartörténet műemléke. Fazola Henrik már 1765-től telepített kohászati üzemeket a Garadna és a Szinva patakok völgyében. Mária Teréziától alapítólevelet kapott, ami alapján 1772-ben vasolvasztót épített Felsőhámorban (ma Ómassa), és az üzem beindításához stájer és felvidéki, vasgyártásban jártas szakembereket telepített le. A telepen kovács- és szegverő üzem is létesült, a kohó azonban 1820-ban beszüntette működését.
Fazola Frigyes, a Selmecbányán végzett, kiváló képességű kohómérnök lépett apja nyomdokaiba, 1813-ban Újmassán új kohót épített, s a kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez víztározót épített, ez a mai Hámori-tó. Az üzemeket 1847-ben meglátogatta István nádor, de járt itt Petőfi Sándor is, aki hangulatos írásban számolt be a látottakról.

A kohót 1951–1954 között rekonstruálták, így ma szinte eredeti állapotában áll. A kohót majdnem minden évben ünnepélyesen befűtik.

Hámori-szikla[szerkesztés]

Lillafüred előtt, Miskolc felé egy kilométerrel a völgy szurdokká keskenyedik. Ennek mindkét oldalán sziklamászók által kedvelt, természetes fal található. Január végén itt rendszeresen jégmászó versenyt rendeznek.

„A szikla”[szerkesztés]

A szikla nem elsősorban turistalátványosság. A miskolciak már kialakításától kezdve találgatják a Palotaszállóval szemben kialakított katonai létesítmény létrejöttét, kialakulását és működését. A szigorúan titkos objektumot a helybeliek csak „Szikla” néven emlegették. A Palotaszálló program indulásakor számos homályos részlettel lehet találkozni, ettől csak a „Szikla” létrejötte tisztázatlanabb – mind a mai napig. A Palotaszálló közelében, a vele szemben lévő sziklában a két világháború között alakították ki a létesítményt, amiről az is elterjedt, hogy óvóhelynek épült, valójában légvédelmi célokat ellátó katonai objektum volt. A légvédelmi üteg talán azért volt szükség, mert közvetlenül előtte áll a Hámori-tó duzzasztógátja, amely 0,4 millió m³ vizet tárol, és ezt akarták megvédeni. A rendszerváltást követően a szigorúan titkos minősítést feloldották, ám ma sem derültek ki a pontos részeltek. A Miskolc, Európa kulturális fővárosa projekt kapcsán ide tervezték – később ROCK! névre keresztelve – a magyar rockmúzeumot. A ROCK! név játékosan utal egyrészt a rockzenére, másrészt a szikla angol nevére. A pályázat sikertelensége miatt az ígéretes ötlet meghiúsult, de más helyszínre tervezve még napirenden tartják.

Lillafüredi Sport- és Kalandpark[szerkesztés]

A 2015 őszén megnyílt Lillafüredi Sport- és Kalandpark Magyarország egyik legszebb természeti környezetében, festői szépségű tájon, a Bükk hegységben található Szinva-völgyben, a Szinva-patak és a Garadna-patak összefolyásánál található. Érintetlen természetben, több mint kéthektáros területen, a Bükki Nemzeti Park területén fekszik. Az Erzsébet sétány két oldalán elhelyezkedő parkban kültéri és beltéri lasertag arénát, épületbe integrált magaslati kötélpályát, terep segway (elektromos kétkerekű) pályát, téli-nyári korcsolya és görkorcsolya pályát, tematikus játszóteret, streetball pályát, poolball pályát, valamint aktív pihenésre alkalmas piknikrétet alakítottak. Egyedülálló az a futball témájú PanIQszoba, amely 90 perces speciális logikai és ügyességi játékelemeket tartalmaz egy többtermes pályarendszerben. Az igazán bátrak kipróbálhatják az ejtőgépet és a zipline lecsúszót, a kicsik pedig kedvükre szórakozhatnak, játszhatnak a légvárban és az Aranymosónál.

Lillafüredi libegő[szerkesztés]

A lillafüredi libegő Lillafüred és Jávorhegy között működő drótkötélpályás felvonó.[3] Kiinduló állomása Lillafüreden az Erzsébet sétányon található, ahonnan körülbelül egy kilométer hosszan, 263 méteres szintkülönbségen szállítja az utasokat a 606 méter magas Jávorhegyre, a menetidő 11–12 perc. Mellette rollerösvényt és egy Oxigén nevű túraútvonalat is kialakítottak.

Múzeumok[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Integrált városfejlesztési stratégia I. kötet: Helyzetelemzés. 2008. május 29. (PDF)
  2. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  3. Átadták a lillafüredi libegőt, de libegőzni még nem lehet rajta (Index, 2015. november 30.)

További információk[szerkesztés]

Lillafüred nevezetességeiről: