Lillafüred

Lillafüred
Felső-Hámor és Lillafüred látképe a Szeleta-tetőről
Közigazgatás
Település	Miskolc
Alapítás ideje	1890-es évek
Városhoz csatolás	1950
Korábbi rangja	Hámor része, üdülőtelep
Irányítószám	3517
Népesség
Teljes népesség	212 fő (2011. okt. 1.)
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék
Földrajzi kistáj	Déli-Bükk
Tszf. magasság	297 m
Távolság a központtól	11,6 km
Elhelyezkedése
Lillafüred Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 38′48.1, 20.63333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Lillafüred témájú médiaállományokat.

Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban. Miskolc egyik legmagasabban fekvő része, a Bükk-vidéken, a Szinva és a Garadna patak összefolyásánál, a 2505-ös közút mentén. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő, ez az egyik legjelentősebb turisztikai település a Bükk-vidéken.

Földtani felépítése

A kisvasút állomásával szemben, függőleges helyzetbe billenve állnak a hámori dolomit rétegei. Ezek a földtörténet triász időszakában, mintegy 200 millió éve rakódtak le tengeri élőlények mészvázának törmelékeiből. Az üledékek képződését szigetív típusú vulkanizmus szakította meg. Ennek terméke, az andezit az autóbusz-megálló környékén tekinthető meg. Az eredetileg vízszintesen települt rétegeket az alpi hegységképződés erői billentették ki eredeti helyzetükből. A mélyen eltemetett kőzetek ekkor az oldalirányú erők hatására átpalásodtak.

Története

A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.

Gróf Bethlen András mezőgazdasági miniszter az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt (Lilla Vay Elemérnek, Borsod vármegye akkori főispánjának testvére volt).

Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palotaszállót. 1926–1930 között Pávai-Vajna Ferenc geológus kutatott itt meleg vizet, de a fúrás 734,5 méter mélyen félbemaradt; helyén ma emlékmű áll. Az építést napjainkig több nagy idegenforgalmi fejlesztés követte.

A Szinva eredetileg a Hámori-tóba torkollott, a Lillafüredi-vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki. Ma ez Magyarország legmagasabb vízesése.

Korábban, a rendszerváltás előtt egy Sziklának nevezett rejtélyes katonai objektum is működött a Hámori-tó partján. Ez később diszkónak adott helyet, majd turistaszállás volt, jelenleg kihasználatlan. Az állomásépületben egykor postahivatal is működött.

Lillafüred Hámorhoz tartozott 1950-ig, amikor a községet Miskolchoz csatolták.

• 
  Gróf Pejácsevich Tivadarné szül. vajai Vay Erzsébet (Lilla) bárónő
• 
  A Hámori-tó és a Palotaszálló légi fotón
• 
  A hámori dolomitba vágott kőkapu a Szinva-völgyben
• 
  Ajándékbolt
• 
  Madonna és a gyermek Jézus, sziklakápolna a hegyoldalban

Látnivalók

A Palotaszálló

A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.

• 
  A Palotaszálló
• 
  A szálló belső tere
• 
  A Palotaszálló télen
• 
  Éjszakai felvétel

Függőkert

A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, és ennek megerősítésére egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert alakítottak ki. Innen nyílik az Anna-mésztufabarlang és több kisebb kőfülke, itt áll József Attila szobra és István főherceg látogatásának emlékoszlopa; a sétányról szépen látszik hazánk legmagasabb szabad esésű 20 méter magas vízesése. A függőkertet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja, tetején a szálló áll, az aljáról kőhídon át Felsőhámor faluba sétálhatunk.

• 
  Herman Ottó szobra
• 
  A „labirintus”
• 
  Innen lehet megnézni a vízesést
• 
  Függőkertrészlet

Lillafüredi Állami Erdei Vasút

Az erdészet építette 1920-ban kisvasutat (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), elsősorban teherszállítási céllal. A menetrend szerinti személyszállítás igen korán, már 1923-ban megindult, így a Zsuzsi Vasúttal holtversenyben Magyarországon itt indult meg először a személyszállítás az erdei kisvasutak körében. Több szempontból is különleges, hiszen ezen a kisvasúton van Magyarország jelenleg legnagyobb kisvasúti hídja (Mélyvölgyi-híd), a nyitott személykocsi-állomás jelentős (⅔) része idén már 96 éves, továbbá itt közlekedik a világ első keskeny nyomtávtávolságú hibrid mozdonya. Jelenleg turisztikai célokra használják. Indulási állomása Miskolcon a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. Megrendelésre a szárnyvonalon Andó-kút felé is elmegy a vonat. Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon. Az állomásépületben rendezték be a Kelet-bükki erdőgazdálkodás és a LÁEV története kiállítást. Ez május 1. és szeptember 30. között látogatható szerdától vasárnapig és minden hónap második keddjén 9–17 óra között, szezonon kívül külön kérésre.

• 
  A görbe híd
• 
  Garadna végállomás
• 
  Lillafüred télen
• Szerelvény a Puskaporosnál

Lillafüredi-vízesés

A Palotaszálló építése előtti beszámolók már említést tesznek a Szinva patak eredeti vízeséséről, ami a Palotaszálló építése, illetve a tereprendezési munkálatok elvégzése előtt a Garadna patakkal együtt ömlött a Hámori-tóba. A 20 m magas vízesés létrejötte nem természetes, a Palotaszálló építése miatt el kellett terelni a Szinvát. A sétányról, ami nagyjából a vízesés felénél éri el a vízesést, a korlát mellett egy ösvényen biztonságosan le lehet jutni a vízesés alá. Mivel a vízművek a Szinva vizének jelentős részét elvezeti a szárazabb hónapokban a patakmederben csak nagyon kevés víz folyik, ezért, ha a túlzottan száraz időjárás úgy kívánja, a tóból emelnek át ide annyi vizet, hogy a vízesés látványa megmaradjon.

• 
  Nagy vízhozam idején
• 
  Nagy vízhozam idején
• 
  Kis vízhozam idején
• 
  Télen

Hámori-tó

A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastóként. A jelenlegi méretű tavat 1810-ben hozta létre a kohászat állandó vízellátása érdekében Fazola Frigyes. A gyár vízgazdálkodásában a tó igen fontos szerepet játszott: vízállását naponta mérték, a zsilipek nyitását gondosan följegyezték.

A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján vezet a Bánkútra vezető autóút, a másik oldalon festői sétány található. A völgyzáró gáttól nem messze, a völgy déli oldalában fakad az Eszperantó-forrás vize, ami az erdei vasút alatti átereszen átfolyva jut a tóba.

• 
• 
• 

Anna-mésztufabarlang

Ez egy világritkaságnak számító barlang, az egész világon mindössze 6 hozzá hasonló létezik, ezért Magyarország egyik különleges természeti értékének számít. Magyarországon van még egy hozzá hasonló barlang Pécsett. A barlangot 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. Nyitvatartás a Bükki Nemzeti Park honlapján

• 
  Belső tér
• 
  A vízesés alatt
• 
  Jól láthatók a növények megkövesedett maradványai

Szent István-barlang

A Szent István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. A barlang idegenforgalmi célokra kiépített, 1991-óta gyógybarlanggá nyilvánított, fokozottan védett természeti érték. Nyitvatartás a Bükki Nemzeti Park honlapján

• 
• 
• 

A „szikla”

A szikla nem elsősorban turistalátványosság. az 1990-es évekig szigorúan titkos objektumot a helybeliek csak „Szikla” néven emlegetik. A Palotaszálló építésével egyidőben, annak munkálatai fedésében hozták létre a légvédelmi célokat ellátó katonai objektumot. A légvédelmi üteg talán azért volt szükség, mert közvetlenül előtte áll a Hámori-tó duzzasztógátja, amely 0,4 millió m³ vizet tárol, és ezt akarták megvédeni. A rendszerváltást követően a szigorúan titkos minősítést feloldották. A Miskolc, Európa kulturális fővárosa projekt kapcsán ide tervezték – később ROCK! névre keresztelve – a végül meg nem valósult magyar rockmúzeumot. A ROCK! név játékosan utal egyrészt a rockzenére, másrészt a szikla angol nevére.

• 
  „A Sziklát” rejtő erdő
• 
  „A Szikla” építményei
• 
  A Hámori-tó „a Sziklával”.

Lillafüredi Sport- és Kalandpark

A 2015 őszén megnyílt Lillafüredi Sport- és Kalandpark Magyarország egyik legszebb természeti környezetében, festői szépségű tájon, a Bükk hegységben található Szinva-völgyben, a Szinva-patak és a Garadna-patak összefolyásánál található. Érintetlen természetben, több mint kéthektáros területen, a Bükki Nemzeti Park területén fekszik. Az Erzsébet sétány két oldalán elhelyezkedő parkban kültéri és beltéri lasertag arénát, épületbe integrált magaslati kötélpályát, terep segway (elektromos kétkerekű) pályát, téli-nyári korcsolya és görkorcsolya pályát, tematikus játszóteret, streetball pályát, poolball pályát, valamint aktív pihenésre alkalmas piknikrétet alakítottak. Egyedülálló az a futball témájú PanIQszoba, amely 90 perces speciális logikai és ügyességi játékelemeket tartalmaz egy többtermes pályarendszerben. Az igazán bátrak kipróbálhatják az ejtőgépet és a zipline lecsúszót, a kicsik pedig kedvükre szórakozhatnak, játszhatnak a légvárban és az Aranymosónál.

• 
  Segway túrák
• 
  Drótkötélpályás felvonó
• 
  Focisuli
• 
  Drótkötélpálya gyerekeknek és felnőtteknek

Lillafüredi libegő

A lillafüredi libegő Lillafüred és Jávorhegy között működő drótkötélpályás felvonó. Kiinduló állomása Lillafüreden az Erzsébet sétányon található, ahonnan 1080 méter hosszan, 263 méteres szintkülönbségen szállítja az utasokat a 606 méter magas Jávorhegyre, a menetidő 11–12 perc. Mellette rollerösvényt és egy Oxigén nevű túraútvonalat is kialakítottak.

• 
  A libegő

Zsófia-kilátó

A Zsófia-kilátó a „szikla” fölött, a Dolka-hegy déli oldalán épült, eredetileg 1900 júliusában avatták fel, és Teleki Zsófiáról, az akkori főispán, Vay Elemér édesanyjáról nevezték el. Tervezője Szűcs Sándor volt. Az 1950-es években azonban zavarta a légvédelmi központhoz tartozó antenna működését, ezért lebontották. 2021–2022-ben felépítették a kilátó élethű másolatát, átadó ünnepsége 2022. augusztus 23-án volt. 2022-ben az Aktív Magyarország pályázatán az év kilátója lett.

Lillafüredi tanösvény

A Szinva völgyében a patak jobb partján, illetve helyenként a hegyoldalban vezető tanösvény a Palotaszálló alól, az Anna-barlangtól indul. A Szent István-barlanggal átellenben a hegyoldalba felkapaszkodva érinti a Patrona Hungariae szoborfülkét, majd a Limpiászi keresztet, és úgy ereszkedik vissza a patak völgyébe.

Szeleta-barlang (ősemberbarlang)

A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadić Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el. Lakottsága az utolsó interglaciális elejétől több mint 100 ezer éven keresztül kimutatható.

A barlang szabadon látogatható, ám megközelítése csak gyalogosan lehetséges. A gyalogút nagy emelkedésű turistaösvény.

• 
• 
• 
  Herman Ottó emléktáblája

Molnár-szikla

A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.

Fehérkőlápa

A Lillafüredet rejtő völgy délkeleti oldalán található terület elnevezése, mely nevét egy nagyszerű kilátást biztosító szikláról (Fehérkő) és az alatta fekvő, meredek esésű, a fennsíkra vezető, völgyszerű hegyoldalról (lápa) kapta. A fennsíkon a Fehérkőlápai turistaház is található, sok kikapcsolódási lehetőséggel, továbbá Bükkszentkereszt felé hatalmas tisztás terül el, ami kedvelt kirándulóhely.

Pisztrángtelep

Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. Hasonló telep működik a Szalajka-völgyben, ám ez abban különbözik tőle, hogy maga is árulja a néhány órája kifogott halakat.

• 
  A telep építése (1932)
• 
  A keltetőtavak egy része
• 
  A főépület napjainkban

Őskohó

A pisztrángtelep és Lillafüred között lévő, idén már 211 éves őskohó Magyarország egyik kiemelt ipartörténet műemléke. Fazola Henrik már 1765-től telepített kohászati üzemeket a Garadna és a Szinva patakok völgyében. Mária Teréziától alapítólevelet kapott, ami alapján 1772-ben vasolvasztót épített Felsőhámorban (ma Ómassa), és az üzem beindításához stájer és felvidéki, vasgyártásban jártas szakembereket telepített le. A telepen kovács- és szegverő üzem is létesült, a kohó azonban 1820-ban beszüntette működését.

Fazola Frigyes, a Selmecbányán végzett, kiváló képességű kohómérnök lépett apja nyomdokaiba, 1813-ban Újmassán új kohót épített, s a kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez víztározót épített, ez a mai Hámori-tó. Az üzemeket 1847-ben meglátogatta István nádor, de járt itt Petőfi Sándor is, aki hangulatos írásban számolt be a látottakról.

A kohót 1951–1954 között rekonstruálták, így ma szinte eredeti állapotában áll, és ahonnan az évente megrendezett Fazola-napok keretében látványcsapolást hajtanak végre.

• 
• 
• 

Hámori-szikla

Lillafüred előtt, Miskolc felé egy kilométerrel a völgy szurdokká keskenyedik. Ennek mindkét oldalán sziklamászók által kedvelt, természetes fal található. Január végén itt rendszeresen jégmászó versenyt rendeznek.

Múzeumok

• Kohászati Múzeum
• Massa Múzeum
• Herman Ottó Emlékház

Közlekedés

• Legfőképpen az 5-ös járattal lehet eljutni, de esetenként a 15-ös buszjárattal is, amikor Lillafüredet érinti.
• A Bükkszentkeresztre menő távolsági (Volán) járatnak is megállóhelye.
• Diósgyőrből indul a LÁEV erdei kisvasút, amely a Bükk legszebb tájain halad át Lillafüred felé.
• Megépült a lillafüredi libegő, amely a településről a Jávor-hegyre viszi fel az utasokat.

Képgaléria

• 
  Vonat Lillafüred állomáson
• 
  A kisvasút hibrid mozdonya
• 
  A kisvasút egyik alagútja (118 m hosszú)
• 
  Kilátás a kisvasútból a Mélyvölgyi-hídról
• 
  Függőkert
• 
  Hámori-tó
• 
  Az egyik sziklafal. A másik is ilyen nagy
• 
  Függőkert és a vízesés
• 
  József Attila szobra a vízesés közelében
• 
  Herman Ottó emlékház
• 
  Személyvonat 1928-ban.
• 
  Felsőhámor, a Szinva (bal) és Garadna (jobb) torkolata

További információk

• Office official site
• Lillafüred.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Lillafüred Alapítvány oldala (információk a településről)
• Lillafüred áttekintő térképe
• HelloMiskolc.hu – Miskolc és környéke hivatalos turisztikai portálja
• A hámori nyaralótelep elnevezése
• Miskolc-Diósgyőr honlapja
• Diósgyőri vashámorok
• A Palotaszálló hivatalos oldala Archiválva 2008. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Kastély.hu cikke a Palotaszállóról
• A Lillafüredi-vízesés
• A Herman Ottó Emlékház honlapja
• A Hámori-tó
• A Hámori-tó története és legendája
• A Lillafüredi Kisvasút weboldala
• A Lillafüredi Sport- és Kalandpark weblapja
• A Miskolci Mosolyprogram honlapja
• Miskolc turisztikai portálja gyerekeknek
• Miskolc Pass Turisztikai Kártya
• Titkos bunkerek – A magyarországi óvóhelyek története 1917–2022. Mihályi Balázs, Szabó Balázs (szerk.). Budapest: Erdélyi Szalon Kft. 2023. ISBN 9786156016874