Lillafüred
Lillafüred | |
Felső-Hámor és Lillafüred látképe a Szeleta-tetőről | |
Közigazgatás | |
Település | Miskolc |
Alapítás ideje | 1890-es évek |
Városhoz csatolás | 1950 |
Korábbi rangja | Hámor része, üdülőtelep |
Irányítószám | 3517 |
Népesség | |
Teljes népesség | 212 fő (2011. okt. 1.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[2] |
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[2] |
Földrajzi kistáj | Déli-Bükk[2] |
Tszf. magasság | 297 m |
Távolság a központtól | 11,6 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 38′48.100000°N 20.633333°EKoordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 38′48.100000°N 20.633333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lillafüred témájú médiaállományokat. |
Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban. Miskolc egyik legmagasabban fekvő része, a Bükk-vidéken, a Szinva és a Garadna patak összefolyásánál, a 2505-ös közút mentén. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő, ez az egyik legjelentősebb turisztikai település a Bükk-vidéken.
Földtani felépítése
[szerkesztés]A kisvasút állomásával szemben, függőleges helyzetbe billenve állnak a hámori dolomit rétegei. Ezek a földtörténet triász időszakában, mintegy 200 millió éve rakódtak le tengeri élőlények mészvázának törmelékeiből. Az üledékek képződését szigetív típusú vulkanizmus szakította meg. Ennek terméke, az andezit az autóbusz-megálló környékén tekinthető meg. Az eredetileg vízszintesen települt rétegeket az alpi hegységképződés erői billentették ki eredeti helyzetükből. A mélyen eltemetett kőzetek ekkor az oldalirányú erők hatására átpalásodtak.
Története
[szerkesztés]A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.
Gróf Bethlen András mezőgazdasági miniszter az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt (Lilla Vay Elemérnek, Borsod vármegye akkori főispánjának testvére volt).
Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palotaszállót. 1926–1930 között Pávai-Vajna Ferenc geológus kutatott itt meleg vizet, de a fúrás 734,5 méter mélyen félbemaradt; helyén ma emlékmű áll. Az építést napjainkig több nagy idegenforgalmi fejlesztés követte.
A Szinva eredetileg a Hámori-tóba torkollott, a Lillafüredi-vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki. Ma ez Magyarország legmagasabb vízesése.
Korábban, a rendszerváltás előtt egy Sziklának nevezett rejtélyes katonai objektum is működött a Hámori-tó partján. Ez később diszkónak adott helyet, majd turistaszállás volt, jelenleg kihasználatlan. Az állomásépületben egykor postahivatal is működött.
Lillafüred Hámorhoz tartozott 1950-ig, amikor a községet Miskolchoz csatolták.
-
Gróf Pejácsevich Tivadarné szül. vajai Vay Erzsébet (Lilla) bárónő
-
A Hámori-tó és a Palotaszálló légi fotón
-
A hámori dolomitba vágott kőkapu a Szinva-völgyben
-
Ajándékbolt
Látnivalók
[szerkesztés]A Palotaszálló
[szerkesztés]A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.
-
A Palotaszálló
-
A szálló belső tere
-
A Palotaszálló télen
-
Éjszakai felvétel
Függőkert
[szerkesztés]A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, és ennek megerősítésére egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert alakítottak ki. Innen nyílik az Anna-mésztufabarlang és több kisebb kőfülke, itt áll József Attila szobra és István főherceg látogatásának emlékoszlopa; a sétányról szépen látszik hazánk legmagasabb szabad esésű 20 méter magas vízesése. A függőkertet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja, tetején a szálló áll, az aljáról kőhídon át Felsőhámor faluba sétálhatunk.
-
Herman Ottó szobra
-
A „labirintus”
-
Innen lehet megnézni a vízesést
-
Függőkertrészlet
Lillafüredi Állami Erdei Vasút
[szerkesztés]Az erdészet építette 1920-ban kisvasutat (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), elsősorban teherszállítási céllal. A menetrend szerinti személyszállítás igen korán, már 1923-ban megindult, így a Zsuzsi Vasúttal holtversenyben Magyarországon itt indult meg először a személyszállítás az erdei kisvasutak körében. Több szempontból is különleges, hiszen ezen a kisvasúton van Magyarország jelenleg legnagyobb kisvasúti hídja (Mélyvölgyi-híd), a nyitott személykocsi-állomás jelentős (⅔) része idén már 96 éves, továbbá itt közlekedik a világ első keskeny nyomtávtávolságú hibrid mozdonya. Jelenleg turisztikai célokra használják. Indulási állomása Miskolcon a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. Megrendelésre a szárnyvonalon Andó-kút felé is elmegy a vonat. Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon. Az állomásépületben rendezték be a Kelet-bükki erdőgazdálkodás és a LÁEV története kiállítást. Ez május 1. és szeptember 30. között látogatható szerdától vasárnapig és minden hónap második keddjén 9–17 óra között, szezonon kívül külön kérésre.
-
A görbe híd
-
Garadna végállomás
-
Lillafüred télen
-
Szerelvény a Puskaporosnál
Lillafüredi-vízesés
[szerkesztés]A Palotaszálló építése előtti beszámolók már említést tesznek a Szinva patak eredeti vízeséséről, ami a Palotaszálló építése, illetve a tereprendezési munkálatok elvégzése előtt a Garadna patakkal együtt ömlött a Hámori-tóba. A 20 m magas vízesés létrejötte nem természetes, a Palotaszálló építése miatt el kellett terelni a Szinvát. A sétányról, ami nagyjából a vízesés felénél éri el a vízesést, a korlát mellett egy ösvényen biztonságosan le lehet jutni a vízesés alá. Mivel a vízművek a Szinva vizének jelentős részét elvezeti a szárazabb hónapokban a patakmederben csak nagyon kevés víz folyik, ezért, ha a túlzottan száraz időjárás úgy kívánja, a tóból emelnek át ide annyi vizet, hogy a vízesés látványa megmaradjon.
-
Nagy vízhozam idején
-
Nagy vízhozam idején
-
Kis vízhozam idején
-
Télen
Hámori-tó
[szerkesztés]A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastóként. A jelenlegi méretű tavat 1810-ben hozta létre a kohászat állandó vízellátása érdekében Fazola Frigyes. A gyár vízgazdálkodásában a tó igen fontos szerepet játszott: vízállását naponta mérték, a zsilipek nyitását gondosan följegyezték.
A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján vezet a Bánkútra vezető autóút, a másik oldalon festői sétány található. A völgyzáró gáttól nem messze, a völgy déli oldalában fakad az Eszperantó-forrás vize, ami az erdei vasút alatti átereszen átfolyva jut a tóba.
Anna-mésztufabarlang
[szerkesztés]Ez egy világritkaságnak számító barlang, az egész világon mindössze 6 hozzá hasonló létezik, ezért Magyarország egyik különleges természeti értékének számít. Magyarországon van még egy hozzá hasonló barlang Pécsett. A barlangot 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. Nyitvatartás a Bükki Nemzeti Park honlapján
-
Belső tér
-
A vízesés alatt
-
Jól láthatók a növények megkövesedett maradványai
Szent István-barlang
[szerkesztés]A Szent István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. A barlang idegenforgalmi célokra kiépített, 1991-óta gyógybarlanggá nyilvánított, fokozottan védett természeti érték. Nyitvatartás a Bükki Nemzeti Park honlapján
A „szikla”
[szerkesztés]A szikla nem elsősorban turistalátványosság. az 1990-es évekig szigorúan titkos objektumot a helybeliek csak „Szikla” néven emlegetik. A Palotaszálló építésével egyidőben, annak munkálatai fedésében hozták létre[3] a légvédelmi célokat ellátó katonai objektumot. A légvédelmi üteg talán azért volt szükség, mert közvetlenül előtte áll a Hámori-tó duzzasztógátja, amely 0,4 millió m³ vizet tárol, és ezt akarták megvédeni. A rendszerváltást követően a szigorúan titkos minősítést feloldották. A Miskolc, Európa kulturális fővárosa projekt kapcsán ide tervezték – később ROCK! névre keresztelve – a végül meg nem valósult magyar rockmúzeumot. A ROCK! név játékosan utal egyrészt a rockzenére, másrészt a szikla angol nevére.
-
„A Sziklát” rejtő erdő
-
„A Szikla” építményei
-
A Hámori-tó „a Sziklával”.
Lillafüredi Sport- és Kalandpark
[szerkesztés]A 2015 őszén megnyílt Lillafüredi Sport- és Kalandpark Magyarország egyik legszebb természeti környezetében, festői szépségű tájon, a Bükk hegységben található Szinva-völgyben, a Szinva-patak és a Garadna-patak összefolyásánál található. Érintetlen természetben, több mint kéthektáros területen, a Bükki Nemzeti Park területén fekszik. Az Erzsébet sétány két oldalán elhelyezkedő parkban kültéri és beltéri lasertag arénát, épületbe integrált magaslati kötélpályát, terep segway (elektromos kétkerekű) pályát, téli-nyári korcsolya és görkorcsolya pályát, tematikus játszóteret, streetball pályát, poolball pályát, valamint aktív pihenésre alkalmas piknikrétet alakítottak. Egyedülálló az a futball témájú PanIQszoba, amely 90 perces speciális logikai és ügyességi játékelemeket tartalmaz egy többtermes pályarendszerben. Az igazán bátrak kipróbálhatják az ejtőgépet és a zipline lecsúszót, a kicsik pedig kedvükre szórakozhatnak, játszhatnak a légvárban és az Aranymosónál.
-
Segway túrák
-
Focisuli
-
Drótkötélpálya gyerekeknek és felnőtteknek
Lillafüredi libegő
[szerkesztés]A lillafüredi libegő Lillafüred és Jávorhegy között működő drótkötélpályás felvonó.[4] Kiinduló állomása Lillafüreden az Erzsébet sétányon található, ahonnan 1080 méter hosszan, 263 méteres szintkülönbségen szállítja az utasokat a 606 méter magas Jávorhegyre, a menetidő 11–12 perc. Mellette rollerösvényt és egy Oxigén nevű túraútvonalat is kialakítottak.
-
A libegő
Zsófia-kilátó
[szerkesztés]A Zsófia-kilátó a „szikla” fölött, a Dolka-hegy déli oldalán épült, eredetileg 1900 júliusában avatták fel, és Teleki Zsófiáról, az akkori főispán, Vay Elemér édesanyjáról nevezték el. Tervezője Szűcs Sándor volt. Az 1950-es években azonban zavarta a légvédelmi központhoz tartozó antenna működését, ezért lebontották. 2021–2022-ben felépítették a kilátó élethű másolatát, átadó ünnepsége 2022. augusztus 23-án volt.[5] 2022-ben az Aktív Magyarország pályázatán az év kilátója lett.[6]
Lillafüredi tanösvény
[szerkesztés]A Szinva völgyében a patak jobb partján, illetve helyenként a hegyoldalban vezető tanösvény a Palotaszálló alól, az Anna-barlangtól indul. A Szent István-barlanggal átellenben a hegyoldalba felkapaszkodva érinti a Patrona Hungariae szoborfülkét, majd a Limpiászi keresztet, és úgy ereszkedik vissza a patak völgyébe.
Szeleta-barlang (ősemberbarlang)
[szerkesztés]A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadić Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el. Lakottsága az utolsó interglaciális elejétől több mint 100 ezer éven keresztül kimutatható.
A barlang szabadon látogatható, ám megközelítése csak gyalogosan lehetséges. A gyalogút nagy emelkedésű turistaösvény.
-
Herman Ottó emléktáblája
Molnár-szikla
[szerkesztés]A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.
Fehérkőlápa
[szerkesztés]A Lillafüredet rejtő völgy délkeleti oldalán található terület elnevezése, mely nevét egy nagyszerű kilátást biztosító szikláról (Fehérkő) és az alatta fekvő, meredek esésű, a fennsíkra vezető, völgyszerű hegyoldalról (lápa) kapta. A fennsíkon a Fehérkőlápai turistaház is található, sok kikapcsolódási lehetőséggel, továbbá Bükkszentkereszt felé hatalmas tisztás terül el, ami kedvelt kirándulóhely.
Pisztrángtelep
[szerkesztés]Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. Hasonló telep működik a Szalajka-völgyben, ám ez abban különbözik tőle, hogy maga is árulja a néhány órája kifogott halakat.
-
A telep építése (1932)
-
A keltetőtavak egy része
-
A főépület napjainkban
Őskohó
[szerkesztés]A pisztrángtelep és Lillafüred között lévő, idén már 211 éves őskohó Magyarország egyik kiemelt ipartörténet műemléke. Fazola Henrik már 1765-től telepített kohászati üzemeket a Garadna és a Szinva patakok völgyében. Mária Teréziától alapítólevelet kapott, ami alapján 1772-ben vasolvasztót épített Felsőhámorban (ma Ómassa), és az üzem beindításához stájer és felvidéki, vasgyártásban jártas szakembereket telepített le. A telepen kovács- és szegverő üzem is létesült, a kohó azonban 1820-ban beszüntette működését.
Fazola Frigyes, a Selmecbányán végzett, kiváló képességű kohómérnök lépett apja nyomdokaiba, 1813-ban Újmassán új kohót épített, s a kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez víztározót épített, ez a mai Hámori-tó. Az üzemeket 1847-ben meglátogatta István nádor, de járt itt Petőfi Sándor is, aki hangulatos írásban számolt be a látottakról.
A kohót 1951–1954 között rekonstruálták, így ma szinte eredeti állapotában áll, és ahonnan az évente megrendezett Fazola-napok keretében látványcsapolást hajtanak végre.
Hámori-szikla
[szerkesztés]Lillafüred előtt, Miskolc felé egy kilométerrel a völgy szurdokká keskenyedik. Ennek mindkét oldalán sziklamászók által kedvelt, természetes fal található. Január végén itt rendszeresen jégmászó versenyt rendeznek.
Múzeumok
[szerkesztés]- Kohászati Múzeum
- Massa Múzeum
- Herman Ottó Emlékház
Közlekedés
[szerkesztés]- Legfőképpen az 5-ös járattal lehet eljutni, de esetenként a 15-ös buszjárattal is, amikor Lillafüredet érinti.
- A Bükkszentkeresztre menő távolsági (Volán) járatnak is megállóhelye.
- Diósgyőrből indul a LÁEV erdei kisvasút, amely a Bükk legszebb tájain halad át Lillafüred felé.
- Megépült a lillafüredi libegő, amely a településről a Jávor-hegyre viszi fel az utasokat.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Vonat Lillafüred állomáson
-
A kisvasút hibrid mozdonya
-
A kisvasút egyik alagútja (118 m hosszú)
-
Kilátás a kisvasútból a Mélyvölgyi-hídról
-
Függőkert
-
Az egyik sziklafal. A másik is ilyen nagy
-
Függőkert és a vízesés
-
József Attila szobra a vízesés közelében
-
Herman Ottó emlékház
-
Személyvonat 1928-ban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. május 19.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ http://www.muepitesz.hu/hirek/a-szikla-orzi-a-titkat-miskolci-kalendarium-2006. [2018. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
- ↑ Átadták a lillafüredi libegőt, de libegőzni még nem lehet rajta (Index, 2015. november 30.)
- ↑ Kujan István: A királynő visszatért, és pompásabb, mint valaha. – Minap.hu
- ↑ Kettős miskolci siker: Lillafüred lett az aktív turizmus fővárosa. minap.hu. Miskolc: MIKOM (2022. október 7.) (Hozzáférés: 2022. november 6.)
További információk
[szerkesztés]- Office official site[halott link]
- Lillafüred.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Lillafüred Alapítvány oldala (információk a településről)
- Lillafüred áttekintő térképe
- HelloMiskolc.hu – Miskolc és környéke hivatalos turisztikai portálja
- A hámori nyaralótelep elnevezése
- Miskolc-Diósgyőr honlapja
- Diósgyőri vashámorok
- A Palotaszálló hivatalos oldala Archiválva 2008. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Kastély.hu cikke a Palotaszállóról
- A Lillafüredi-vízesés
- A Herman Ottó Emlékház honlapja
- A Hámori-tó
- A Hámori-tó története és legendája
- A Lillafüredi Kisvasút weboldala
- A Lillafüredi Sport- és Kalandpark weblapja
- A Miskolci Mosolyprogram honlapja
- Miskolc turisztikai portálja gyerekeknek[halott link]
- Miskolc Pass Turisztikai Kártya
- Titkos bunkerek – A magyarországi óvóhelyek története 1917–2022. Mihályi Balázs, Szabó Balázs (szerk.). Budapest: Erdélyi Szalon Kft. 2023. ISBN 9786156016874