Massa Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Massa Múzeum
MassaMuseum01.jpg
A múzeum adatai
Elhelyezkedés MiskolcÚjmassa
Magyarország
Cím 3517 MiskolcÚjmassa, Vásárhelyi István sétány
Alapítva 1963
Elhelyezkedése
Massa Múzeum (Magyarország)
Massa Múzeum
Massa Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 48″, k. h. 20° 35′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 48″, k. h. 20° 35′ 18″
A Massa Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Massa Múzeum témájú médiaállományokat.

A Massa Múzeum Újmassán, Lillafüred közelében, az őskohó szomszédságában helyezkedik el. A lillafüredi kisvasútnak megállója van mellette, de a 15-ös autóbusszal is megközelíthető. Gépkocsival a Hámori-tó partján, a Bánkút felé haladó útra kell rátérni.

Története[szerkesztés]

A Massa Múzeum egyszerű, stílusos kőépülete az őskohó mellett, a Garadna patak partján áll. Falán az őskohó építtetőjének, Fazola Frigyesnek az emléktábláját helyezték el. A múzeumot 1963-ban alapították, célja és feladata a Diósgyőr-hámori Vasmű történetének, évszázados működésének bemutatása „A diósgyőr-hámori vasmű története (1770–1870)” című állandó kiállítás keretén belül. A magyar vaskohászat történetét bemutató teljes kiállítás Miskolc-Felsőhámorban tekinthető meg, az 1960-ban, még Diósgyőr-Vasgyárban alapított Kohászati Múzeumban.

A múzeum első termében Fazola Henrik 1772-ben, Felső-Hámorban épített vasolvasztójának a makettjét, kohóprofilját lehet megtekinteni, de természetesen bemutatják Fazola Frigyes kohójának, az őskohónak a dokumentumait, írásokat, pecséteket is. Látható az is, hogy milyen nyersvasat használtak és milyen salak képződött a kohóban. A következő teremben öntöttvas termékeket mutatnak be, itt látható például az az öntött üst, amit a lillafüredi tó gátjának építésén dolgozó katonák konyhája számára készítettek, de Fazola Henrik második feleségének, Tecla asszonynak az öntött sírtábláját is bemutatják. Az öntészeti emlékek mellett a vasverő műhely makettje és berendezési tárgyai is megtekinthetők. A következő teremben ismét öntöttvas dísz- és használati tárgyakat helyeztek el, míg a negyedikben a kovácsolás történetét, kéziszerszámokat és ezek kovácsolási technológiáját mutatják be.

Az épület mellett tekinthető meg a rekonstruált, eredetileg faszénnel fűtött, kétlépcsős csonkagúla formájú őskohó. 1979-ben, korabeli dokumentumok alapján felépítettek egy vasverő (kovács-) üzemet, amelyben az eredetileg vízkerékkel hajtott farkaskalapács és más kiegészítő berendezések láthatók. A kalapácsot ma már természetesen elektromos motor hajtja, és a turisták és a látogatók kedvéért alkalmanként beindítják.

A Garadna patak, illetve az út túlsó oldalán egy műszaki skanzen tekinthető meg, ahol valódi, egykor működő, illetve használatban volt kohászati és bányászati gépeket, eszközöket helyeztek el.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]