Anna-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anna-barlang
Az Anna-barlang bejárata
Az Anna-barlang bejárata
Hossz 568 m
Mélység 4,5 m
Magasság 9,5 m
Függőleges kiterjedés 14 m
Tengerszint feletti magasság 272 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus szingenetikus
Barlangkataszteri szám 5391-1
Elhelyezkedése
Anna-barlang (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Anna-barlang
Anna-barlang
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 37′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 37′ 29″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna-barlang témájú médiaállományokat.

Az Anna-barlang egy Lillafüreden található mésztufabarlang, közel a vízeséshez. Nagyon különleges barlang, hiszen az egész világon csak hat hozzá hasonló barlang létezik. Ennek az az oka, hogy a mésztufabarlangok általában nem látogathatók, külön engedély kell a belépéshez. Ezért hazánk egyik egyedi természeti értéke. Idegenforgalmi célokra kiépített barlang, melyet 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak.

A barlang leírása[szerkesztés]

272 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlangot 1833-ban fedezték fel Stark András bányász segítségével, amikor a hámori kohók vízellátása érdekében nyitottak egy tárót a mészkőben. Hamar népszerű turistalátványosság lett, Petőfi Sándor is megfordult itt 1847. július 8-án. A század második felére azonban a vashámorok bezárásával egy időben a barlang is feledésbe merült. Először az 1912-ben itt járt Kadić Ottokár adott részletes ismertetést a barlangról 1921-ben. 1912-ben nyitották meg újra, majd 1927-ben, amikor a Palotaszállót építették, újabb üregekre bukkantak. Ekkor vájták ki a mai bejáratot és vezették be a villanyvilágítást. A barlang teljes hossza 568 méter, ebből 200 méter látogatható. A barlangban fakadó források vizét Miskolc vízellátásánál hasznosították.

A barlangban nemcsak szép mészkőalakzatok tekinthetők meg, hanem megkövesedett növények és lenyomataik is. A téli szezon kivételével egész évben látogatható, a turistáknak kiépített 380 méteres szakasz bejárása körülbelül fél óráig tart.

Magyarország idegenforgalmi barlangjai közül, 2011-ben itt készült el az első LED-es fényforrásra épülő világítási rendszer. A kiépítés célja a lámpaflóra terjedésének visszaszorítása volt. Ugyanekkor a barlang más létesítményei is megújultak.

A barlangban 28 ízeltlábú fajt, valamint simaorrú és patkósorrú denevéreket figyeltek meg.

Keletkezése[szerkesztés]

A Szinva patak vize által lerakott mésztufával egy időben keletkezett, egymástól független, 34 nagyobb üreg mesterséges tágításával és összekötésével alakították ki.

Neve[szerkesztés]

Az Anna név eredete vitatott. Egyes állítások szerint ezt a nevet még Fazola Henrik adta a múlt században, mások szerint a helyi erdész feleségéről nevezték el. Vannak, akik a nevet Szent Annáról kapta, de vannak, akik egy hercegnőtől származtatják.

A Magyar Hírlap 1926. augusztus 4-i számában rövid hírt olvashatunk arról, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos a napokban nyitotta meg a barlangot a nyilvánosság számára, amit Pfeiffer Gyulánéról, a barlang első női látogatójáról Anna-barlangnak neveztek el.

Előfordul irodalmában Anna-mésztufabarlang, Csepegő-kő-barlang, Forrás-barlang, Forrás-mésztufabarlang, Hámori barlang, Hámori-barlang, Háromforrás-barlang, Hétforrás-barlang, Négyforrás-barlang, Négyforrás-mésztufabarlang, Petőfi Sándor-barlang, Petőfi Sándor-mésztufabarlang néven is.

Érdekesség[szerkesztés]

  • Az egyik teremben a barlangászok az egyik képződményt Éva almafájának nevezték el, és a bibliai utalásképpen Paradicsomteremnek nevezték el a helyiséget. A gyerekek viszont átkeresztelték Brokkoli teremmé, mivel a benne található képződmények brokkolira hasonlítanak, nem paradicsomra.
  • A tárlatvezetés közben át kell menni egy hármas kapu valamelyik ágán. A választást mindegyik látogató maga hozza meg. Ennek csak a hívő emberekre nézve van jelentősége, mivel vallási értelemben kell választani.

Megközelítés[szerkesztés]

Tömegközlekedéssel[szerkesztés]

  • A 15-ös buszról Palotaszálló megállónál kell leszállni, majd A vízesés felé elindulni. A gyalogút a függőkerten keresztül vezet, a pontos helye táblával van megjelölve.
  • Az 5-ös buszról Palotaszálló megállónál kell leszállni, át kell menni a kisvasúti gyalogos aluljárón, majd a patak irányába a függőkert felé menni. A függőkerten belüli irány táblákkal meg van jelölve.
  • A LÁEV kisvasútról Lillafüred állomáson kell leszállni, át kell menni a kisvasúti gyalogos aluljárón, majd a patak irányába a függőkert felé menni. A függőkerten belüli irány táblákkal meg van jelölve.

Egyéni közlekedéssel[szerkesztés]

  • A legközelebbi parkolóhely Felső-Hámornál van, ahol ott lehet hagyni a gépjárművet. Célszerű a település nyugati végénél (az Ámor-vendégház közelében) parkolni, majd a patak mentén felfelé haladni (A palotaszálló felé, tornya jól látható). A függőkertbe érkezéskor azonnal a bejárat látható.
  • A függőkert akadálymentesen elérhető, de kerékpártároló nincs.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]