Anna-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Anna-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz568 m
Mélység4,5 m
Magasság9,5 m
Függőleges kiterjedés14 m
Tengerszint feletti magasság272 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus szingenetikus
Barlangkataszteri szám 5391-1
Elhelyezkedése
Anna-barlang (Magyarország)
Anna-barlang
Anna-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 37′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 37′ 29″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna-barlang témájú médiaállományokat.

Az Anna-barlang egy Lillafüreden található mésztufabarlang, közel a vízeséshez. Nagyon különleges barlang, hiszen az egész világon csak hat, hozzá hasonló barlang létezik. Ennek az oka, hogy a mésztufabarlangok általában nem látogathatók, külön engedély kell a belépéshez. Ezért hazánk egyik egyedi, természeti értéke. Idegenforgalomra kiépített barlang, melyet 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak.

Leírása[szerkesztés]

272 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlang teljes hossza 568 méter, ebből 200 méter látogatható. A barlangban fakadó források vizét Miskolc vízellátásánál hasznosították.

A barlangban nemcsak szép mészkőalakzatok tekinthetők meg, hanem megkövesedett növények és a növények lenyomatai is. A téli szezon kivételével egész évben látogatható, a turistáknak kiépített, 380 méteres szakasz bejárása körülbelül fél óráig tart.

Magyarország idegenforgalmi barlangjai közül itt készült el az első, olyan világítási rendszer, amely LED-es fényforrásra épül. A kiépítés célja a lámpaflóra terjedésének visszaszorítása volt. Ekkor a barlang más létesítményei is megújultak.

A Szinva patak vize által lerakott mésztufával egy időben keletkezett, egymástól független, 34 nagyobb üregnek a mesterséges tágításával és összekötésével alakították ki. A barlangban 28 ízeltlábú fajt, valamint simaorrú denevéreket és patkósdenevéreket figyeltek meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogathatók a barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai.

Neve[szerkesztés]

Az Anna név eredete vitatott. Egyes állítások szerint ezt a nevet még Fazola Henrik adta a múlt században, mások szerint a helyi erdész feleségéről nevezték el. Vannak, akik szerint Szent Anna nevéről lett elnevezve és vannak, akik szerint egy hercegnő miatt kapta ezt a nevet.

A Magyar Hírlap 1926. augusztus 4-i számában rövid hír olvasható arról, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos a napokban nyitotta meg a barlangot a nyilvánosság számára, amelyet Pfeiffer Gyulánéról, a barlang első, női látogatójáról Anna-barlangnak neveztek el.

Előfordul az irodalmában Anna-mésztufabarlang, Csepegő-kő-barlang (Kordos 1984), Forrás-barlang, Forrás-mésztufabarlang (Kordos 1984), Hámor-barlang (Stach 1929), Hámori barlang, Hámori-barlang (Kordos 1984), Háromforrás-barlang (Kordos 1984), Hétforrás-barlang (Kordos 1984), Négyforrás-barlang (Kordos 1984), Négyforrás-mésztufabarlang, Petőfi Sándor-barlang (Kordos 1984), Petőfi Sándor-mésztufabarlang néven is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

A barlangot 1833-ban fedezték fel Stark András bányász segítségével, amikor a hámori kohók vízellátása érdekében nyitottak egy tárót a mészkőben. Hamar népszerű turistalátványosság lett, Petőfi Sándor is megfordult itt 1847. július 8-án. A század második felére azonban a vashámorok bezárásával egy időben a barlang is feledésbe merült. Először az 1912-ben itt járt Kadić Ottokár adott részletes ismertetést a barlangról 1921-ben. 1912-ben nyitották meg újra, majd 1927-ben, amikor a Palotaszállót építették, újabb üregekre bukkantak. Ekkor vájták ki a mai bejáratot és vezették be a villanyvilágítást. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy Lillafüreden található, cseppköves és a Bükk egyik nagy hírű, nevezetes barlangja. A Baradla-barlang, az Anna-barlang és a Szent István-barlang a cseppköves barlangtípusnak a legérdekesebb fajtái. Ebben a három barlangban az érintetlen, gondosan őrzött cseppköveknek a szivárvány színeiben pompázó sorozatai lógnak a magas barlangtermek sötétségbe vesző boltozatairól és a mindig nedves falakról. A három barlangban villanyvilágítás van, amelynek a segítségével, színes lámpák és nagy erejű fényszórók alkalmazásával nemcsak nagyszerű színhatásokat és fényhatásokat lehet elérni, hanem láthatóvá válik a titokzatos magasságokba vesző barlangtermek boltozata is. A cikkben látható egy fénykép, amely a barlangban készült. 2011-ben felújították a világítást. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók.

Régi hasznosítása[szerkesztés]

Régen templomként is üzemelt a barlang és miséket tartottak benne. Ez a funkció akkor szűnt meg, amikor a közelben felépült a hámori templom. Ma még mindig lehet esküvőket tartani, de előtte a Nemzeti Parktól engedélyt kell kérni. A háborúk idején óvóhelyként szolgált. Ekkor néhány, itt található cseppkövet megrongáltak, letörtek, hogy többen beférjenek.

Érdekességek[szerkesztés]

Az egyik teremben a barlangászok az egyik képződményt Éva almafájának nevezték el és a teremnek Paradicsom-terem lett a neve. A gyerekek viszont átkeresztelték Brokkoli-teremmé, mivel a benne található képződmények brokkolira hasonlítanak, nem paradicsomra. A tárlatvezetés közben át kell menni egy hármas kapu valamelyik ágán. A választást mindegyik látogató maga hozza meg. Ennek csak a hívő emberekre nézve van jelentősége, mivel vallási értelemben kell választani.

Megközelítés[szerkesztés]

Tömegközlekedéssel[szerkesztés]

A 15-ös buszról Palotaszálló megállónál kell leszállni, majd A vízesés felé elindulni. A gyalogút a függőkerten keresztül vezet, a pontos helye táblával van megjelölve. Az 5-ös buszról Palotaszálló megállónál kell leszállni, át kell menni a kisvasúti gyalogos aluljárón, majd a patak irányába a függőkert felé menni. A függőkerten belüli irány táblákkal meg van jelölve. A LÁEV kisvasútról Lillafüred állomáson kell leszállni, át kell menni a kisvasúti gyalogos aluljárón, majd a patak irányába a függőkert felé menni. A függőkerten belüli irány táblákkal meg van jelölve.

Egyéni közlekedéssel[szerkesztés]

A legközelebbi parkolóhely Felső-Hámornál van, ahol ott lehet hagyni a gépjárművet. Célszerű a település nyugati végénél, az Ámor-vendégház közelében parkolni, majd a patak mentén felfelé haladni a palotaszálló felé, amelynek a tornya jól látható. A függőkertbe érkezéskor azonnal a bejárat látható. A függőkert akadálymentesen elérhető, de kerékpártároló nincs.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]