Anna-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anna-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz568 m
Mélység4,5 m
Magasság9,5 m
Függőleges kiterjedés14 m
Tengerszint feletti magasság272 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus szingenetikus
Barlangkataszteri szám 5391-1
Elhelyezkedése
Anna-barlang (Magyarország)
Anna-barlang
Anna-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 37′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 37′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna-barlang témájú médiaállományokat.

Az Anna-barlang Lillafüreden, közel a vízeséshez található mésztufabarlang. Nagyon különleges barlang, hiszen az egész világon csak hat, hozzá hasonló barlang létezik. Ennek az oka, hogy a mésztufabarlangok általában nem látogathatók, külön engedély kell a belépéshez. Ezért hazánk egyik egyedi, természeti értéke. Idegenforgalomra kiépített barlang, melyet 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak.

Megközelítés[szerkesztés]

Tömegközlekedéssel[szerkesztés]

A 15-ös buszról Palotaszálló megállónál kell leszállni, majd A vízesés felé elindulni. A gyalogút a függőkerten keresztül vezet, a pontos helye táblával van megjelölve. Az 5-ös buszról Palotaszálló megállónál kell leszállni, át kell menni a kisvasúti gyalogos aluljárón, majd a patak irányába a függőkert felé menni. A függőkerten belüli irány táblákkal meg van jelölve. A LÁEV kisvasútról Lillafüred állomáson kell leszállni, át kell menni a kisvasúti gyalogos aluljárón, majd a patak irányába a függőkert felé menni. A függőkerten belüli irány táblákkal meg van jelölve.

Egyéni közlekedéssel[szerkesztés]

A legközelebbi parkolóhely Felső-Hámornál van, ahol ott lehet hagyni a gépjárművet. Célszerű a település nyugati végénél, az Ámor-vendégház közelében parkolni, majd a patak mentén felfelé haladni a palotaszálló felé, amelynek a tornya jól látható. A függőkertbe érkezéskor azonnal a bejárat látható. A függőkert akadálymentesen elérhető, de kerékpártároló nincs.

Leírás[szerkesztés]

272 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlang teljes hossza 568 méter, ebből 200 méter látogatható. A barlangban fakadó források vizét Miskolc vízellátásánál hasznosították.

A barlangban nemcsak szép mészkőalakzatok tekinthetők meg, hanem megkövesedett növények és a növények lenyomatai is. A téli szezon kivételével egész évben látogatható, a turistáknak kiépített, 380 méteres szakasz bejárása körülbelül fél óráig tart.

Magyarország idegenforgalmi barlangjai közül itt készült el az első, olyan világítási rendszer, amely LED-es fényforrásra épül. A kiépítés célja a lámpaflóra terjedésének visszaszorítása volt. Ekkor a barlang más létesítményei is megújultak.

A Szinva patak vize által lerakott mésztufával egy időben keletkezett, egymástól független, 34 nagyobb üregnek a mesterséges tágításával és összekötésével alakították ki. A barlangban 28 ízeltlábú fajt, valamint simaorrú denevéreket és patkósdenevéreket figyeltek meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogathatók a barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai.

Név[szerkesztés]

A barlang régi bejárata 1910-ben

Az Anna név eredete vitatott. Egyes állítások szerint ezt a nevet még Fazola Henrik adta a múlt században, mások szerint a helyi erdész feleségéről nevezték el. Vannak, akik szerint Szent Anna nevéről lett elnevezve és vannak, akik szerint egy hercegnő miatt kapta ezt a nevet.

A Magyar Hírlap 1926. augusztus 4-i számában rövid hír olvasható arról, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos a napokban nyitotta meg a barlangot a nyilvánosság számára, amelyet Pfeiffer Gyulánéról, a barlang első női látogatójáról Anna-barlangnak neveztek el.

Előfordul irodalmában Csepegő-kő-barlang (Kordos 1984), Forrás-mésztufabarlang (Kordos 1977), Hámor-barlang (Stach 1929), Hámori-barlang (Kordos 1984), Háromforrás-barlang (Kordos 1984), Hétforrás-barlang (Kordos 1984), Négyforrás-barlang (Kordos 1984), Petőfi-barlang (Varga 2013) és Petőfi Sándor-barlang (Kordos 1984) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Jól láthatók a növények megkövesedett maradványai

A barlangot 1833-ban fedezték fel Stark András bányász segítségével, amikor a hámori kohók vízellátása érdekében nyitottak egy tárót a mészkőben. Hamar népszerű turistalátványosság lett, Petőfi Sándor is megfordult itt 1847. július 8-án. A század második felére azonban a vashámorok bezárásával egy időben a barlang is feledésbe merült. Először az 1912-ben itt járt Kadić Ottokár adott részletes ismertetést a barlangról 1921-ben. 1912-ben nyitották meg újra, majd 1927-ben, amikor a Palotaszállót építették, újabb üregekre bukkantak. Ekkor vájták ki a mai bejáratot és vezették be a villanyvilágítást.

Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy Lillafüreden található, cseppköves és a Bükk egyik nagy hírű, nevezetes barlangja. A Baradla-barlang, az Anna-barlang és a Szent István-barlang a cseppköves barlangtípus legérdekesebb fajtái. Ebben a három barlangban az érintetlen, gondosan őrzött cseppkövek szivárvány színeiben pompázó sorozatai lógnak a magas barlangtermek sötétségbe vesző boltozatairól és a mindig nedves falakról. A három barlangban villanyvilágítás van, amelynek segítségével színes lámpák és nagy erejű fényszórók alkalmazásával nemcsak nagyszerű színhatásokat és fényhatásokat lehet elérni, hanem láthatóvá válik a titokzatos magasságokba vesző barlangtermek boltozata is. A cikkben látható egy fénykép, amely a barlangban készült.

Részlet a barlang belsejéből

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben lévő, miskolci Forrás-mésztufa barlang további nevei Anna-barlang, Petőfi Sándor-barlang, Hámori-barlang, Forrás-barlang, Háromforrás-barlang, Négyforrás-barlang és Hétforrás-barlang. A Palotaszálló függőkertje alatt, 264 m tszf. magasságban, a nagy vízesés mellett mesterséges táróval nyílik. A kb. 500 m hosszú barlang tárókkal összekötött mésztufa fülkékből áll. Hasznosítása: forrásfoglalás és idegenforgalom. Különleges szingenetikus keletkezése miatt különösen védeni kell. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bükk hegységben lévő barlang Forrás-barlang néven Anna-barlang és Hámori-barlang névváltozatokkal a barlangot említő 48 irodalmi mű megjelölésével. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bükk hegységben lévő és 380 m hosszú Forrás-mésztufabarlang az ország 34. leghosszabb barlangja.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 36. leghosszabb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő és 1977-ben 380 m hosszú, 1976-ban kb. 200 m hosszú, 1975-ben kb. 500 m hosszú Forrás-mésztufabarlang. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Anna-barlangnak 5391/1. a barlangkataszteri száma. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Bükk hegységben lévő Anna-barlang fokozottan védett barlang.

Az Anna-barlang belsejének részlete

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Forrás-mésztufabarlang néven Csepegő-kő-barlang, Anna-barlang, Petőfi Sándor-barlang, Hámori-barlang, Háromforrás-barlang, Négyforrás-barlang és Hétforrás-barlang névváltozatokkal, valamint térképen van helye jelölve. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Anna-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 4 foglalkozik a barlanggal. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 33. leghosszabb barlangja az 5391/1 barlangkataszteri számú, 600 m hosszú Anna-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang 380 m hosszú. A barlang az 1987-es listában nem kapott sorszámot, mert mesterséges tárókkal vált összefüggő üregrendszerré.

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bükk hegységben lévő Anna-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével látogathatók. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Anna-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

Az Anna-barlang Lillafüredi-vízesés alatti része. A képződmény kialakulásában nagy szerepet kapott a lecsöpögő víz

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Anna-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai a felügyelőség engedélyével látogathatók. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Anna-barlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Anna-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével tekinthetők meg.

2011-ben felújították világítását. A 2013-ban publikált és Varga Gábor által írt tanulmányban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Miskolcon elhelyezkedő és 5391-1 barlangkataszteri számú Anna-barlang, másik nevén Petőfi-barlang a feltételezett barlangi régészeti lelőhelyek közé van sorolva, azaz az olyan lelőhelyek közé, ahonnan leletek nem kerültek elő, vagy a leletek korhatározása nem történt meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Anna-barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Anna-barlang fokozottan védett barlang.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]