Tükör-forrási-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tükör-forrási-barlang
Hossz30 m
Mélység24 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés24 m
Tengerszint feletti magasság128 m
Ország Magyarország
Település Tata
Földrajzi táj Győr–Tatai-teraszvidék
Típus korróziós és eróziós eredetű
Barlangkataszteri szám 4630-40

A Tükör-forrási-barlang fokozottan védett barlang, amely Tata-Tóvárosban, az Angolkertben, a vízmű területén található.

Leírás[szerkesztés]

Majdnem 30 méter mély, csaknem függőleges, változó szelvényű, kürtő jellegű barlang. A befoglaló kőzeteinek rendkívül változatos a rétegsora és a barlangban egy természetes, geológiai feltárás figyelhető meg. A feltörő víz a korróziós és az eróziós hatást a kőzetminőség függvényében tudta kifejteni. A járatszelvény néhány helyen szűkebb és néhány helyen tágabb emiatt. A vázlatos rétegsora alulról felfelé: cementált kavics, sárga agyag, vékony barnakőszéntelep, szürke, márgás homok, agyagos homok, tarka agyag, cementált kavics, forrásmészkő, konglomerátum, majd egy körülbelül két méter vastag, édesvízi mészkőréteg.

A lazább rétegekben a forrás által, nagy energiával felhozott keményebb szemcsék eróziós úton három nagyobb termet hoztak létre. A kutatók találtak néhány visszaoldott cseppkőképződményt is, ami arra enged következtetni, hogy Tata térségében a karsztvíznívó bizonyos változásokat mutatott, de sajnos ennek időbeli viszonyait még nem ismerjük. A barlang egyik 1986-os bejárásakor a szennyezett vizű Cseke-tó közelségéből adódható, beszivárgási nyomokat észleltek, ami több más, már említett, intő jel mellett további figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az immár inaktív, tatai, termális karsztrendszer-járatok nagyon komoly, potenciális szennyeződés-nyelők, és hosszú távon a mélykarszt antropogén elszennyeződését eredményezhetik. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

1981-ben volt először Tükör-forrási-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Pokol (Bertalan 1976), Tatai Kék-forrás forráskürtő-barlang, Tatatóvárosi üregek (Bertalan 1976), Tükör 1. sz. kút, Tükör-forrási barlang (Maróthy 1988) és Tükör forráskürtő neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A szabadtéri színpad alsó részéhez közel, 136 méter Adria feletti magasságban fakadt a forrás, amelynek vízhozama, bár két kutat is fúrtak közelében, 1975-re veszélybe került. Ekkor vetődött fel, hogy a már részben ismert forrásbarlangot a víztermelés szolgálatába lehetne állítani. A Komárom Megyei Vízművek felkérésére ezt a munkát a tatabányai szénbányák barlangkutató csoportjának a tagjai végezték, akiket Sashegyi László vezetett. 1975-ben még az alján, 24 méter mélységben szabad karsztvízszintet sikerült elérni, később a barlang már a talpszintig kiszáradt.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Gerecse hegységben, Tatán elhelyezkedő Tatatóvárosi üregek másik neve Pokol. A tatai Öreg-tó partján lévő üregek és hasadékok édesvízi mészkőben vannak. A kézirat üregekre vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Tükör-forrási-barlangnak 4630/40. a barlangkataszteri száma.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a 4630/40 barlangkataszteri számú barlang Tükör-forrási-barlang néven és térképen van helye feltüntetve. 1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének értelmében a Gerecse hegységben lévő Tükör-forrási barlang fokozottan védett barlang. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Gerecse hegységben lévő Tükör-forrási-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Gerecse hegység területén lévő Tükör-forrási-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Gerecse hegységben lévő Tükör-forrási-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Gerecse hegységben lévő Tükör-forrási-barlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint a Népparkban, 128 méter tengerszint feletti magasságban van bejárata és a 24 méter mély barlang pleisztocén forrásmészkővel borított, pannon kori vegyes kavicsanyagú konglomerátumban és homokkőben alakult ki, valamint a víz szintje megint emelkedik. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Gerecse hegységben elhelyezkedő Tükör-forrási-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Gerecse hegységben lévő Tükör-forrási-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Gerecse hegységben lévő Tükör-forrási-barlang fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]