Büdös-pest

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Büdös-pest
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz 37 m
Mélység 0 m
Magasság 13 m
Függőleges kiterjedés 13 m
Tengerszint feletti magasság 307 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5363-3
Elhelyezkedése
Büdös-pest (Magyarország)
Büdös-pest
Büdös-pest
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 03″, k. h. 20° 38′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 03″, k. h. 20° 38′ 04″

A Büdös-pest régészeti jelentőségű, 1982 óta fokozottan védett barlang a Bükk-vidéken, Miskolc területén. Az 1951-ben régészeti védelem alá helyezett barlang szabadon látogatható, megtekintéséhez még lámpa sem kell.

Leírása[szerkesztés]

A Szeleta-barlangtól északkeletre, a Forrás-völgy oldalában, a bükk-fennsíki Kis-fennsíkon, a Szeleta-gerinc északi oldalában nyílik 307 méter tengerszint feletti magasságban. A 37 méter hosszú, inaktív forrásbarlang belső része egyre jobban emelkedik, majd a vége, a feltárás közben felszakadt kürtőben végződik. Ez utóbbi megközelítése az omlásveszély miatt életveszélyes. Kutatása 1906-ban kezdődött. Kedvelt kirándulóhely.

Előfordul irodalmában Büdöspest (Kadić 1934), Büdös-pest-barlang (Ringer 2002), Büdöspesti barlang (Kadić 1907), Büdöspestibarlang (Kadić 1907) és Büdöspestoldali barlang néven is.

Régészeti leletei[szerkesztés]

Kutatása 1906-ban kezdődött, de a pleisztocén emlékekre jóval később bukkantak rá. A Szeleta-barlangban végzett eredményes ásatások után, az ősember bükki jelenlétének ismeretében, 1913-ban egy újabb kutatóárkot mélyített Kadić Ottokár, ekkor már a barlang fenekéig. Az eredmény itt sem maradt el, ezért 1916-ban megkezdték a szisztematikus felásást. A leletanyag újraértékelését Mester Zsolt végezte el. Eszerint az első rétegcsoport az utolsó interglaciális időszakából, tehát körülbelül 130–100 ezer évvel ezelőtti időből való. A pleisztocén rétegekben a bábonyi, a tipikus moustéri és a charenti kultúrát lehetett azonosítani. Ringer Árpád szerint a harmadik rétegében a taubachi kultúra is jelen van.

A két felső holocén réteg közül az alsó barna humusz gazdag neolitkori leletanyagot szolgáltatott. A finom kidolgozású, néhol belül is mintázott, a karcolásokban vörös festékkel díszített cserepek a bükki kultúrába tartoztak. Ebből a rétegből került elő az 1913-as ásatás alkalmával egy 45–55 éves korában elhunyt nő majdnem hiánytalan csontváza, melyet a bejárat közelében, hanyatt fekve, széttárt karokkal temettek el. Ennél valamivel beljebb került elő egy férfi, egy gyermek és egy csecsemő csontváza. A legfelső rétegben kevés kőrézkori cserépen kívül a késő bronzkori Kyjatice-kultúra hagyatéka volt jelen nagyobb mennyiségben. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

A régészeti leletek mellett az üledékből barlangi medve, barlangi farkas, borz, barlangi oroszlán, havasi nyúl, óriásszarvas, barlangi hiéna, jávorszarvas, rénszarvas, kőszáli kecske, őstulok, bölény, gyapjas orrszarvú, vadló és mamut csontanyag is felszínre került.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]