Gábori Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gábori Miklós
Született 1925. december 3.
Kapuvár
Elhunyt 1996. augusztus 9. (70 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása régész, antropológus
Díjak Kadić Ottokár-érem

Gábori Miklós (Kapuvár, 1925. december 3.Budapest, 1996. augusztus 9.) magyar régész, antropológus.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait Budapesten végezte, majd néhány évig különböző múzeumokban dolgozott. Ezután a váci Trefort Ágoston Múzeum munkatársa, majd igazgatója lett. Ebben az időszakban a Dunakanyar késő paleolitikus és epipaleolitikus lösztelepeinek ásatásával foglalkozott. 1955-ben a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Osztályára került. A magyarországi késői paleolitikumról írta a doktori értekezését. Mongóliába és később Kínába is eljutott. Magyarországon több helyen végzett jelentős ásatásokat.

Kutatási területe[szerkesztés]

Az ősrégészet, azon belül is a paleolitikum neves képviselője. Elismert szakértője volt Kelet-Európa, a Kaukázuson túli területek és Közép-Ázsia őskorának.

Kutatásainak színhelyei[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Napfényes Mongólia - Táncsics, Budapest, 1964
  • Ősemberek, ásatások - Móra, Budapest, 1964
  • Régészeti kalandozások - Gondolat, Budapest, 1969
  • Az ősember útjain - Táncsics, Budapest, 1974
  • Ala Tau Ararát - Gondolat, Budapest, 1978

Elismerése[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 318. o. ISBN 9638543353
  • Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, (2000)

Külső hivatkozások[szerkesztés]