Odvas-kői-barlang (Bakonyszücs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Odvas-kői-barlang
Hossz28,5 m
Mélység3 m
Magasság4,2 m
Függőleges kiterjedés7,2 m
Tengerszint feletti magasság346 m
Ország Magyarország
Település Bakonyszücs
Földrajzi táj Bakony
Típus keveredési korróziós
Barlangkataszteri szám 4413-1
Lelőhely-azonosító 7283
Elhelyezkedése
Odvas-kői-barlang (Magyarország)
Odvas-kői-barlang
Odvas-kői-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 20″, k. h. 17° 42′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 20″, k. h. 17° 42′ 58″

Az Odvas-kői-barlang fokozottan védett barlang, amely a Bakonyban található. Régészeti leletek kerültek elő belőle. Turista útikalauzokban is szerepel.

Leírás[szerkesztés]

A Bakony egyik népszerű turistalátványossága. A barlang az elhelyezkedése miatt nagyon ismert. A Gerence-völgyből induló és a Kőris-hegyen található Vajda Péter-kilátóhoz vezető piros sáv turistajelzést követve érhető el egy ösvény, ami a barlanghoz vezet. A másik lehetőség a Szarvad-árok alján haladó piros barlang jelzésű (Ω), közvetlenül a barlanghoz vezető út, de ennek utolsó, néhány 100 m-es része nagyon meredek. A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet természeti értékeit bemutató Boroszlán tanösvénynek mindkét út része.

A barlang nagy, 3,5 m magas és 7 m széles bejárattal, az Odvas-kő sziklája alatt nyílik. Szabadon látogatható. Triász kori dolomitban keletkezett keveredési korrózióval az egykor zárt üreg. Denevérek téli szálláshelyként használják belső fülkéjét.

1976-ban volt először Odvas-kői-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Bakonybéli-zsiványbarlang (Kordos 1984), Bakonybéli zsiványbarlang (Bertalan 1976), Bakonybél-zsiványbarlang (Futó 2003), Betyárbarlang (Gál 1935), Betyár-barlang (Pápa 1943), Betyár barlang (Darnay-Dornyay 1957), Gerence-barlang (Bertalan 1938), Gerence barlang (Darnay-Dornyay 1957), Gerencebarlang (Kordos 1984), Odvaskő (Gál 1935), Odvaskő-barlang (Bertalan, Szokolszky 1935), Odvaskő barlang (Bertalan 1938), Odvas-kő-barlang (Eszterhás 1984), Odvaskőbarlang (Dornyay 1955), Odvaskői-barlang (Kadić 1939), Odvaskői barlang (Kadić 1941) és Odvas-kői sziklaüreg (Eszterhás 1984) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Régen ismert barlang. Egy 1037-ben I. István magyar király által kiadott adománylevélben fel van tüntetve az Oduaskw név, amely az első, barlangra utaló földrajzi név írott dokumentuma Magyarországon.

1914-ben Laczkó Dezső végzett ásatást a barlangban. Az ásatást félbehagyta. Ez az első ásatás néhány cserépdarabot, csontszilánkokat és tüzelésnyomokat tárt fel. Eredménytelen próbaásatást végzett itt 1916-ban Hillebrand Jenő. 1926-ban Kadić Ottokár és Hatzky E. vizsgálták és barlangi medve fogat találtak. A Turisták Lapja 1935. évi évfolyamában napvilágot látott Gál László publikációban az olvasható, hogy az Odvas-kő völgyének egyik hegyoldalában van egy olyan barlang, amelyben védelmet találhatott az időjárás viszontagságai ellen az ősember. A barlang újabban Betyárbarlang néven van emlegetve, de Odvaskő az igazi neve. Így nevezi a nép és I. István magyar király 1037-ből származó alapító oklevelében is ezen a néven van említve. Az Odvaskő az akkor alapított bakonybéli apátság birtokainak egyik határpontja volt.

A barlangot nehéz volt megtalálni még a publikáció írása előtt néhány évvel is, mert nem a hegy lábánál és nem a hegy gerincének közelében helyezkedik el, hanem hegyoldalban, kb. kétharmad magasságnyira, valamint bejáratát eltakarja az előtte lévő kiemelkedés. Mostanában már jól látható ösvényen lehet eljutni a bejáratához. A barlang teteje kövirózsákkal és páfrányokkal borított hatalmas szikla, ahonnan a láthatárig gyönyörű a kilátás a mindent elborító, hatalmas erdőre. A turisták látogassák meg a barlangot, mert felejthetetlen élményben lesz részük. 1940-ben Bertalan Károly egyik kutatási célpontja volt. Pár jégkorszaki emlőscsont előkerülését eredményezte Mottl Mária 1941. júliusi ásatása. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Kőris-hegy közelében található. A legnagyobb bakonyi barlang dolomitba vágódott, nagyon tág és magas üreg. Nem messze van a Kőris-hegyi-ördöglik.

1951-ben Gábori Miklós próbaásatást végzett benne. 1951 óta régészeti védelem alatt áll. Az 1955-ben megjelent Bakony útikalauz című könyvben részletesen le van írva és térképen van helye jelölve. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4400-as (Bakony) barlangkataszteri területen lévő, bakonyszücsi barlang. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bakonyban lévő barlang Odvas-kői-barlang néven a barlangot említő 17 irodalmi mű megjelölésével.

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt Magyarország barlangleltára kéziratban az olvasható, hogy a Bakony ÉNy-i részén lévő, bakonyszücsi Odvaskő-barlang további nevei Bakonybéli zsiványbarlang, Betyárbarlang és Gerence-barlang. Bakonybéltől ÉÉNy-ra 4,2 km-re, Gerence-pusztától 800 m-re KÉK-re helyezkedik el. A Szarvad-árok kanyarjának jobb oldalán, 80 m magasan, 352 m tszf. magasságban van a tág bejárata. A barlang 31 m hosszú, 5 m magas és 10 m széles. Csarnokszerű sziklaüreg, amely fődolomitban jött létre. A kézirat barlangra vonatkozó része 7 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Odvas-kői-barlangnak 4413/1. a barlangkataszteri száma.

1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Bakony hegységben lévő Odvas-kői-barlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang tudománytörténeti értéke miatt lett. Kárpát József, a Barlangtani Osztály munkatársa 1983-ban részletes, 1:100 méretarányú barlangtérképet szerkesztett. Az 1984-ben publikált Lista a Bakony barlangjairól című felsorolásban az Öreg-Bakonyban, a 4413-as barlangkataszteri területen, Bakonyszücsön elhelyezkedő Odvas-kői-barlang további nevei Odvas-kő-barlang, Betyár-barlang és Gerence-barlang. 4413/1 a barlangkataszteri száma. A karsztos barlang 31 m hosszú és 3 m magas. Az Odvas-kői-barlanggal egy rendszert alkot a régen külön barlangként leírt Odvas-kői sziklaüreg. 9 kiemelt jelentőségű, fokozottan védett barlang van a Bakonyban, amelyek közül egyik az Odvas-kői-barlang.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Odvas-kő-barlang néven Betyárbarlang, Gerencebarlang és Bakonybéli-zsiványbarlang névváltozatokkal, valamint térképen van helye feltüntetve. 1999-ben történt átfogó természeti állapotfelvétele, amelyet Futó János készített. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bakony hegység területén lévő Odvas-kői-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv szerint hossza 28,5 m és függőleges kiterjedése 7,2 m. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Odvas-kői-barlang fokozottan védett barlang. A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban található egy szócikk a barlangról, amely szerint majdnem 30 m hosszú és szabadon látogatható. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Veszprém megyei, bakonyszücsi, 4413-1 barlangkataszteri számú és 7283 lelőhely-azonosítójú Odvas-kői-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Odvas-kői-barlang fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Barta Zoltán – Futó János – Galambos István – Moór Gyula: Magas-Bakony TK, Boroszlán tanösvény. Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság, Veszprém, 1994. 23 old.

További információk[szerkesztés]