Odvas-kői-barlang (Bakonyszücs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Odvas-kői-barlang
Hossz 28,5 m
Mélység 3 m
Magasság 4,2 m
Függőleges kiterjedés 7,2 m
Tengerszint feletti magasság 346 m
Ország Magyarország
Település Bakonyszücs
Földrajzi táj Bakony
Típus keveredési korróziós
Barlangkataszteri szám 4413-1
Elhelyezkedése
Odvas-kői-barlang (Magyarország)
Odvas-kői-barlang
Odvas-kői-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 20″, k. h. 17° 42′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 20″, k. h. 17° 42′ 58″

Az Odvas-kői-barlang egy fokozottan védett barlang, amely a Bakonyban található.

Leírása[szerkesztés]

A Bakonynak az egyik népszerű turista látványossága. A barlang az elhelyezkedése miatt nagyon ismert. A Gerence-völgyből induló és a Kőris-hegyen található Vajda Péter-kilátóhoz vezető piros sáv turistajelzésen haladva érhető el egy ösvény, ami a barlanghoz vezet. A másik lehetőség a Szarvad-árok alján haladó piros barlang jelzésű (Ω), közvetlenül a barlanghoz vezető út, de ennek utolsó, néhány száz méteres része nagyon meredek. A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet természeti értékeit bemutató Boroszlán tanösvénynek mindkét út a része.

A barlang nagy, 3,5 méter magas és 7 méter széles bejárattal, az Odvas-kő sziklája alatt nyílik. Szabadon látogatható. Triász kori dolomitban keletkezett keveredési korrózióval az egykor zárt üreg. A denevérek téli szálláshelyként használják a belső fülkéjét.

Előfordul az irodalmában Bakonybéli-zsiványbarlang (Kordos 1984), Betyárbarlang (Gál 1935), Betyár-barlang (Pápa 1943), Betyár barlang (Darnay-Dornyay 1957), Gerence-barlang (Bertalan 1938), Gerence barlang (Darnay-Dornyay 1957), Gerencebarlang (Kordos 1984), Odvaskő (Gál 1935), Odvaskő-barlang (Bertalan, Szokolszky 1935), Odvaskő barlang (Bertalan 1938), Odvas-kő-barlang (Eszterhás 1984), Odvaskőbarlang (Dornyay 1955), Odvaskői-barlang (Kadić 1939) és Odvaskői barlang (Kadić 1941) néven is.

Története[szerkesztés]

Régen ismert barlang. Egy 1037-ben I. István magyar király által kiadott adománylevélben fel van tüntetve az Oduaskw név, ami az első, barlangra utaló földrajzi név írásos dokumentuma Magyarországon.

1914-ben Laczkó Dezső végzett ásatást a barlangban, amit azonban félbehagyott. Ez az első ásatás néhány cserépdarabot, csontszilánkokat és tüzelésnyomokat tárt fel. Szintén eredménytelen próbaásatást végzett itt 1916-ban Hillebrand Jenő. 1926-ban Kadić Ottokár és Hatzky E. vizsgálta és egy barlangi medve fogat találtak. 1940-ben Bertalan Károly egyik kutatási célpontja volt. Pár jégkorszaki emlőscsont előkerülését eredményezte Mottl Mária 1941. júliusi ásatása. Gábori Miklós 1951-ben próbaásatást végzett benne. 1951 óta régészeti védelem alatt áll. Az 1955-ben megjelent „Bakony útikalauz”ban részletesen le van írva és egy térképen van a helye megjelölve.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 1982-ben pedig fokozottan védett barlang lett a tudománytörténeti értékei miatt. Többször is feltérképezték. Kárpát József, mint a Barlangtani Osztály munkatársa 1983-ban részletes, 1:100-as méretarányú térképet szerkesztett róla. 1999-ben történt az átfogó természeti állapotfelvétele, amelyet Futó János készített. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Barta Zoltán – Futó János – Galambos István – Moór Gyula: Magas-Bakony TK, Boroszlán tanösvény. Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság, Veszprém, 1994. 23 old.

További információk[szerkesztés]