Körös-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Körös-barlang
Kőrös-bérci-barlang.jpg
Hossz42 m
Mélység0 m
Magasság8,6 m
Függőleges kiterjedés8,6 m
Tengerszint feletti magasság932 m
Ország Magyarország
Település Szilvásvárad
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5341-17
Elhelyezkedése
Körös-barlang (Magyarország)
Körös-barlang
Körös-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 09″, k. h. 20° 26′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 09″, k. h. 20° 26′ 55″

A Körös-barlang fokozottan védett barlang. A legnagyobb tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő barlang Magyarországon. A Bükki Nemzeti Parkban található.

Leírás[szerkesztés]

A Virágos-sár-hegy és a Körös-bérc között nyílik a két méter magas és öt méter széles, íves bejárata. A bejárati részén egy nagy méretű felszakadás nyílik az öt méterrel magasabban fekvő felszínre. Középső triász és felső triász mészkőben keletkezett. A felszíntől 2–6 méterre húzódik. Idős, pusztuló, inaktív forrásbarlang. A vízszintes kiterjedése 40 méter. A bejárásához csak lámpa kell. Szabadon látogatható.

Nevét a Körös-bérc névről kapta. Előfordul az irodalmában Köris kürtő barlang (Kordos 1984), Körös-bérci-barlang (Gazdag 1990), Köröskő-barlang (Kordos 1984), Köröskő lyuk (Fényes 1851), Köröskő-lyuk (Sásdi 2003), Körös-lyuk (Sásdi 2003), Kőrös-barlang (Kadić 1933), Kőrös-bérci-barlang (Hevesi 2002), Kőrös-lyuk (Hevesi 2002), Nyáj-barlang (Kordos 1984) és Nyáj-barlangja (Bartalos 1909) néven is. A Körös-barlang név először 1977-ben jelent meg az irodalmában (Hevesi 1977).

Kutatástörténet[szerkesztés]

Először, 1851-ben Fényes Elek írta le röviden Köröskő lyuk néven. A leírás szerint 300 sertés könnyen elfér benne. 1929-ben Kadić Ottokár szerkesztette meg első barlangtérképeit, egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszet barlangtérképet, valamint próbaásatás történt ekkor. 1941 nyarán egy nagyobb ásatást végzett a barlangban. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Bükk egyik nevezetes barlangja, amely Szilvásvárad határában, a Körös-bérc teteje alatt található. Az 1944. évi Barlangkutatásban kiadott, Kadić Ottokár és Mottl Mária által írt publikációban részletesen le van írva a barlang és ismertetve van Kadić Ottokár barlangban végzett kutatása. Az ásatáskor hat réteget különített el, amelyek gazdag középső és felső pleisztocén faunát tartalmaztak. Barlangi medve és barlangi oroszlán csontok is előkerültek kitöltésből. A talált néhány cserépedény töredék és egyéb tárgy újkőkorszaki. Kadić Ottokár ajánlotta Pallavicini Alfonznak, a terület tulajdonosának az itt észlelt guanó kitermelését és ez végre is lett hajtva. 1944-ben védett természeti értékké nyilvánították.

Az 1977-ben kiadott, Hevesi Attila által szerkesztett könyv Dénes György által írt részében az olvasható, hogy valószínűleg a hegység legidősebb barlangja. Az 1979-ben napvilágot látott Barlangok a Bükkben című könyv szerint 38 méter hosszú. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel neve és három névváltozata, valamint egy térképen van helye feltüntetve. 1987-ben Juhász Márton készített egy új alaprajzi barlangtérképet és egy új hossz-szelvény barlangtérképet. 1988-ban történt a második rétegazonosító ásatás az üregben, amelyet Hír János vezetett. Ekkor sok fajból álló kisemlősfauna került elő belőle és ismertté vált addig előkerült leleteinek kora, valamint a rétegsor alján halfogak is voltak. 1989-ben Hír János újabb őslénytani ásatást végzett.

1990-ben Hír Jánosnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1991-ben a MÁFI Barlangkutató Csoport tagjai mérték fel és szerkesztettek egy alaprajzi barlangtérképet, egy kiterített hosszmetszeti barlangtérképet, valamint keresztszelvényeket. 1991–1993-ban Sásdi László kutatta földtani szempontból. Megállapította, hogy a Körös-barlang egy inaktív forrásbarlang, amely a pliocénben volt aktív. 1993 óta fokozottan védett barlang elhelyezkedése, földtani és őslénytani értéke miatt. A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben az olvasható, hogy 42 méter hosszú, nyolc méter magas, nyolc méter függőleges kiterjedésű és 40 méter vízszintes kiterjedésű. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyv szerint 42 méter hosszú és szabadon látogatható. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]