Körös-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Körös-barlang
Kőrös-bérci-barlang.jpg
Hossz42 m
Mélység0 m
Magasság8,6 m
Függőleges kiterjedés8,6 m
Tengerszint feletti magasság932 m
Ország Magyarország
Település Szilvásvárad
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5341-17
Elhelyezkedése
Körös-barlang (Magyarország)
Körös-barlang
Körös-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 09″, k. h. 20° 26′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 09″, k. h. 20° 26′ 55″

A Körös-barlang fokozottan védett barlang. A legnagyobb tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő barlang Magyarországon. A Bükki Nemzeti Parkban található.

Leírás[szerkesztés]

A Virágos-sár-hegy és a Körös-bérc között nyílik a két méter magas és öt méter széles, íves bejárata. A bejárati részén egy nagy méretű felszakadás nyílik az öt méterrel magasabban fekvő felszínre. Középső triász és felső triász mészkőben keletkezett. A felszíntől 2–6 méterre húzódik. Idős, pusztuló, inaktív forrásbarlang. A vízszintes kiterjedése 40 méter. A bejárásához csak lámpa kell. Szabadon látogatható.

Nevét a Körös-bérc névről kapta. Előfordul az irodalmában Köris kürtő barlang (Kordos 1984), Körös-bérci-barlang (Gazdag 1990), Köröskő-barlang (Kordos 1984), Köröskő lyuk (Fényes 1851), Köröskő-lyuk (Sásdi 2003), Körös-lyuk (Sásdi 2003), Kőrös-barlang (Kadić 1933), Kőrös-bérci-barlang (Hevesi 2002), Kőrös-lyuk (Hevesi 2002), Nyáj-barlang (Kordos 1984) és Nyáj-barlangja (Bartalos 1909) néven is. A Körös-barlang név először 1977-ben jelent meg az irodalmában (Hevesi 1977).

Kutatástörténet[szerkesztés]

Először, 1851-ben Fényes Elek írta le röviden Köröskő lyuk néven. A leírás szerint 300 sertés könnyen elfér benne. 1929-ben Kadić Ottokár szerkesztette meg az első barlangtérképeit, egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszet barlangtérképet, valamint próbaásatás történt ekkor. 1941 nyarán egy nagyobb ásatást végzett a barlangban. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Bükk egyik nevezetes barlangja, amely Szilvásvárad határában, a Körös-bérc teteje alatt található. Az 1944. évi Barlangkutatásban kiadott, Kadić Ottokár és Mottl Mária által írt publikációban részletesen le van írva a barlang és ismertetve van Kadić Ottokárnak a barlangban végzett kutatása. Az ásatáskor hat réteget különített el, amelyek gazdag, középső és felső pleisztocén faunát tartalmaztak. Barlangi medve és barlangi oroszlán csontok is előkerültek a kitöltésből. A talált, néhány cserépedény töredék és egyéb tárgy újkőkorszaki volt. Kadić Ottokár ajánlotta Pallavicini Alfonznak, a terület tulajdonosának az itt észlelt guanó kitermelését és ez végre is lett hajtva. 1944-ben védett természeti értékké nyilvánították.

Az 1977-ben kiadott, Hevesi Attila által szerkesztett könyv Dénes György által írt részében az olvasható, hogy valószínűleg a hegység legidősebb barlangja. Az 1979-ben napvilágot látott, „Barlangok a Bükkben” című könyv szerint 38 méter hosszú. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és három névváltozata, valamint egy térképen van a helye feltüntetve. 1987-ben Juhász Márton készített egy új, alaprajzi barlangtérképet és egy új, hossz-szelvény barlangtérképet. 1988-ban történt a második, rétegazonosító ásatás az üregben, amelyet Hír János vezetett. Ekkor sok fajból álló kisemlősfauna került elő belőle és ismertté vált az addig előkerült leleteinek kora, valamint a rétegsor alján halfogak is voltak. 1989-ben Hír János újabb, őslénytani ásatást végzett.

1990-ben Hír Jánosnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1991-ben a MÁFI Barlangkutató Csoport tagjai mérték fel és szerkesztettek egy alaprajzi barlangtérképet, egy kiterített hosszmetszeti barlangtérképet, valamint keresztszelvényeket. 1991–1993-ban Sásdi László kutatta földtani szempontból. Megállapította, hogy a Körös-barlang egy inaktív forrásbarlang, amely a pliocénben volt aktív. 1993 óta fokozottan védett barlang az elhelyezkedése, a földtani és az őslénytani értéke miatt. A 2003-ban kiadott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben az olvasható, hogy 42 méter hosszú, nyolc méter magas, nyolc méter függőleges kiterjedésű és 40 méter vízszintes kiterjedésű. A 2005-ben megjelent, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyv szerint 42 méter hosszú és szabadon látogatható. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]