Szeleta-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szeleta-zsomboly
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz645 m
Mélység101,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés101,5 m
Tengerszint feletti magasság377 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5363-51
Elhelyezkedése
Szeleta-zsomboly (Magyarország)
Szeleta-zsomboly
Szeleta-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 38″, k. h. 20° 37′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 38″, k. h. 20° 37′ 53″

A Szeleta-zsomboly az egyik fokozottan védett barlang. A Bükk-vidék területén, a Bükki Nemzeti Parkban helyezkedik el. Magyarország nyolcadik legmélyebb barlangja volt.

Leírás[szerkesztés]

A Kis-fennsíkon, a Szeleta-barlang közelében, a Szeleta-barlangtól északra, a Szeleta-tetőn, a piros négyzet jelzésű turistaút mellett nyílik. Egy időszakos, víznyelő töbör alján van a bejárata. Triász mészkőben keletkezett. Fejlődő, aránylag fiatal, időszakosan aktív víznyelőbarlang. A bejárati aknasora csapadékos időben, a vízszintes része időszakonként vezet vizet. A Tavas-teremben egy állandó vizű forrás ered. A szűk járataiban négy szifon található. A vízszintes kiterjedése 125 méter.

A nagyon árvízveszélyes barlang bejárása nehéz. A nagy patkósdenevér kedvelt telelőhelye. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kötéltechnikai eszközök alkalmazásával és elektromos világítóeszköz használatával látogatható. Naponta egy csoport tekintheti meg, amely legfeljebb nyolc személyből állhat. Baleset esetén nem megoldható a barlangból történő kimentés.

Előfordul irodalmában Szeletai aknabarlang (Kordos 1984), Szeletai akna-barlang (Bertalan 1976), Szeletai-zsomboly (Balázs 1960), Szeletai zsomboly (Kadić 1938), Szeleta-tetői viznyelőbarlang (Bertalan 1976), Szeleta-tetői-víznyelőbarlang (Kordos 1984) és Szeleta zsomboly (Schőnviszky 1937) neveken is. A Szeleta-zsomboly név a Kerekes József által írt 1938-ban megjelent tanulmányban lett először publikálva.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1931-ben Sebős Károly vizsgálta. A Barlangvilág 1932. évi évfolyamában említette meg a barlangot Kadić Ottokár, amely az első publikált említése a zsombolynak. 1937-ben hóolvadáskor Kerekes József figyelte meg a víznyelőt működés közben. Kadić Ottokár 1952-ben befejezett kéziratában az olvasható, hogy a barlang kis méretű bejárata egy 43 méter mély és nagyon szűk hasadékba vezet, amelynek alja kis teremben végződik. Az 1955. évi Hidrológiai Közlönyben megjelent tanulmányban Borbély Sándor azt publikálta a Csókási Sajt-barlangról szóló részben, hogy a tanulmányban addig ismertetett feltárásokkor nem találtak aktív vízjáratot a Szeleta-zsomboly kivételével.

1960-ban Balázs Zoltán arról számolt be, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság Zsombolykutató Munkabizottságának tagjai az addig 14 méternek ismert zsombolyt 92 méter mélységig tárták fel. Kordos László 1984-ben azzal egészítette ki ezt az információt, hogy a feltárás 1952-ben kezdődött és 1955-ben érték el a 92 méter mélységet Láner Olivérék. A Karszt- és Barlangkutató 1961. évi évfolyamában megjelent és Buczkó Emmi által összeállított táblázat szerint Magyarország nyolcadik legmélyebb barlangja. 90 méter mély, Felsőhámoron található, a Miskolci Zsombolykutató Csoport mérte fel és középső triász anisusi mészkőben képződött.

1970 végén a 90 m mély barlang Magyarország 12. legmélyebb barlangja. 1975-ben a Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport barlangkutatói háromszor jártak benne, hogy megismerjék és vizsgálták a kutatási lehetőségeket. 1976-ban a csoport tagjai új, 50 m-es szakaszt tártak fel. Mélysége ekkor 110 m-re nőtt. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben, a miskolci Hámoron lévő Szeleta-zsomboly további nevei Szeletai akna-barlang és Szeleta-tetői viznyelőbarlang. A Szeleta-gerinc töbörsorának legkeletibb töbrében, 380 m tszf. magasságban nyílik. A 8 szintből álló szűk aknabarlang 92 m mély. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 irodalmi mű alapján lett írva.

1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, miskolci Szeleta-zsomboly. Az 1976-ban megjelent, Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában szerepel a Bükk hegységben lévő, miskolci barlang Szeleta-zsomboly néven a barlangot említő 4 irodalmi mű megjelölésével. Az 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján már nincs rajta. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bükk hegységben lévő és kb. 110 m mély Szeleta-zsomboly az ország 16. legmélyebb barlangja.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 18. legmélyebb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő és 1977-ben kb. 110 m mély, 1976-ban kb. 110 m mély, 1975-ben 92 m mély Szeleta-zsomboly. 1978-ban vízfestést végeztek a zsombolyban és feltérképezték. 1979-ben Lukács László csontokat gyűjtött benne, amelyek holocén korúnak bizonyultak. A Herman Ottó Barlangkutató Csoport 1979-es csoportjelentése szerint 1976-ban, amikor elkezdték feltárni 40 méter mély volt a zsomboly és 1977-ben 75 méter mélységet értek el a barlangban. 1979-ben sikerült egy szűkületet átvésniük és jelentős hosszúságú járatokat fedeztek fel, valamint megfestették a patakos ág vizét fluoreszceinnel, amely három óra múlva a Puskaporosi-forrásokban jelent meg.

1979-ben készült el alaprajz térképe és hossz-szelvény térképe. Az 1979-ben megjelent Barlangok a Bükkben című könyvben arról van szó, hogy az 1950-es évek elején kb. 95 m-ig tárták fel a P jelzésű út mellett, a Szeleta-barlangtól É-ra, egy töbörben lévő fa tövében nyíló Szeleta-zsombolyt. Kürtőrendszere csak barlangkutatóknak járható. A barlang szűk részei többször eltömődtek és emiatt néhányszor újra felfedezték az alsó részeket. Térképe csak 78 m-ig ábrázolja, de már a szintes ágban folyik a kutatás. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 90-es számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése.

1980-ban az Újpalota SE Barlangkutató Szakosztályának tagjai mérték fel a délnyugati ágat, de a térkép nem készült el. 1982-ben az Avas Dél Lakótelepi Sportegyesület Herman Ottó Barlangkutató Szakcsoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel a barlang Szeleta-zsomboly néven Szeletai aknabarlang és Szeleta-tetői-víznyelőbarlang névváltozatokkal, valamint térképen van jelölve helye.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 37. leghosszabb barlangja az 5363/51 barlangkataszteri számú, kb. 500 m hosszú Szeleta-zsomboly és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang nincs benne. A Herman Ottó Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentésében lévő hosszmetszetről van leolvasva, hogy a barlang kb. 500 m hosszú, amelyből 200 m van felmérve. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 35. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5363/51 barlangkataszteri számú és 87 m függőleges kiterjedésű Szeleta-zsomboly. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang kb. 110 m mély. A Herman Ottó Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentésében lévő hosszmetszetről van leolvasva, hogy a barlang 87 m függőleges kiterjedésű. 1990-ben a Herman Ottó Speleo Club SE-nek volt kutatási engedélye a barlang kutatásához.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5363-51 barlangkataszteri számú Szeleta-zsomboly Magyarország 49. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben kb. 500 m hosszú barlang 1987-ben 500 m hosszú volt. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5363-51 barlangkataszteri számú Szeleta-zsomboly Magyarország 36. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 90 m mély barlang 1977-ben kb. 110 m és 1987-ben 87 m mély volt.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Szeleta-zsomboly a Bükk hegységben található barlang. A Kis-fennsíkon, a Szeleta-tetőn, a piros négyzet turistajelzés mellett, 377 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A fiatal víznyelő triász mészkőben keletkezett. Bejárati aknasora csapadékos időben, szintes járata időszakonként vezet vizet. Az 1930-as években Sebős Károly és Schőnviszky László járta be első, 14 m-es részét. Az 1952-ben kezdett és szakaszosan végzett feltárás eredménye a kb. 500 m hosszú és 90 m mély üregrendszer. A nagy patkósdenevér kedvelt telelőhelye téli időszakban. Láner Olivér (Lánder Olivér) szócikkében meg van említve, hogy Láner Olivér részt vett a Szeleta-zsomboly feltárásában.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Szeleta-zsomboly a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Szeleta-zsomboly fokozottan védett barlang. 2005-ben a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület, a Pizolit Barlangkutató Sportegyesület és a Jakucs László Barlangkutató és Természetvédő Egyesület mérték fel a barlangot. 2005–2006-ban a felmérés alapján Szabó R. Zoltán szerkesztett alaprajz térképet, keresztszelvényeket és vetített-kiforgatott hosszmetszet térképet. A felmérés szerint hossza 646,44 m, mélysége 101,54 m és vízszintes kiterjedése 125 m.

A 2006. évi MKBT Tájékoztatóban közölve lett, hogy a Bükk hegységben elhelyezkedő Szeleta-zsomboly fokozottan védett barlang lett. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Szeleta-zsomboly az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Szeleta-zsomboly (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Szeleta-zsomboly (Bükk hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Szeleta-zsomboly (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]