Gyurkó-lápai-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyurkó-lápai-barlang
Hossz 181,2 m
Mélység 39,31 m
Magasság 5,7 m
Függőleges kiterjedés 45,01 m
Tengerszint feletti magasság 610 m
Ország Magyarország
Település Varbó
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5361-42
Elhelyezkedése
Gyurkó-lápai-barlang (Magyarország)
Gyurkó-lápai-barlang
Gyurkó-lápai-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 09″, k. h. 20° 33′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 09″, k. h. 20° 33′ 03″

A Gyurkó-lápai-barlang egy fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Varbó két fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik a Szamentu-barlang.

Leírása[szerkesztés]

A Kis-fennsík északi peremén, a Barátság-kerttől északra, körülbelül egy kilométerre, a meredek hegyoldalban, egy sziklafal tövében nyílik. A bejáratát egy kar vastagságú gyökér felezi. Felső triász mészkőben alakult ki. Egy északnyugat–délkeleti irányban megnyúlt teremből áll, amelyből egy nagy keresztmetszetű, 10 méter magas kürtő indul a bejárat szintje fölé. Valószínűleg egy hidrológiailag már nem aktív víznyelőbarlang, de ez nehezen állapítható meg jelenleg, mert a teteje majdnem teljesen beomlott és az eredeti morfológiai jegyei alig felismerhetők. Azt, hogy egykor aktív víznyelő volt, a lejtése és a mélysége, valamint a fennsíkperemi helyzete támasztja alá. Nem karsztos kőzetanyagú patakhordalék került a tetejét alkotó, cseppköves törmelékbe.

Különböző cseppkőképződményekben gazdag. Találhatók benne cseppkőkérgek, cseppkövesedett, a felszínről lenyúló hajszálgyökerek, fűrészfogas cseppkőzászlók, fodros szélű cseppkőzászlók és heliktitek. Nagy felületeket borít hófehér cseppkőkéreg. Különleges, két-három centiméter hosszú, nagyon karcsú borsókő képződmények is keletkeztek a kürtő alatti falon. Fentről lehullott, nagy méretű kőtömbökből áll a járószint és a kőtömbökön sárgásbarna, valamint fehér cseppkőlefolyások és állócseppkövek alakultak ki. Ez utóbbiak a másfél métert is elérik. Fejletlenek a függőcseppkövei a többi, magyarországi barlangban található függőcseppkőhöz mérve.

A gyökérképződményeinek a bázisnövénye a hegyi juhar. A korábbi leírások és fényképek alapján megállapítható, hogy régebben fészekszerű, alacsony gyökérsztalagmitok és hajszálgyökerekből álló, sűrű gyökérhálózatok is voltak a barlang kalcitsztalagmit-képződményeinek a felszínén. Egész évben szállása a denevéreknek, melyet az elkülönülten található guanófoltok bizonyítanak. Megfigyelték rendszerében a nyugati piszedenevért, a közönséges denevért, a hegyesorrú denevért, a kis patkósdenevért, a nagy patkósdenevért és a kereknyergű patkósdenevért. A jelentős mennyiségű denevérürüléke miatt gazdag a rovarfaunája, azonban ezt még részletesen nem vizsgálták.

A látogatása csak engedéllyel történhet. A téli álmukat alvó denevérek nyugalmának a biztosítása miatt télen nem megtekinthető. Alapfelszereléssel járható, mert csak a kijelölt útvonalon szabad közlekedni benne a képződményeinek a védelme érdekében.

A Harica-völgy mellékvölgyéről lett elnevezve, amelynek a neve Gyurkó-lápa, a másik neve pedig Örvény-lápa. A Gyurkó-lápai-barlang név először a Lénárt László által szerkesztett, 1984-ben megjelent könyvben szerepelt. Előfordul az irodalmában Gyurkólápai I-barlang (Lénárt 1977), Gyurkó-lápai 1. sz. barlang (Kordos 1984), Gyurkólápai-barlang (Láner 1959), Lengyel-barlang (Lénárt 1975), Sövénykúti-barlang (Lénárt 1979), Sövény-kúti-barlang (Ferenczy 2003) és Sövény-lápai-barlang (Kordos 1984) néven is. A Lengyel-barlang név használata megtévesztő lehet, mert van a Gerecsében is egy Lengyel-barlang.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1958. július 27-én tárta fel, rövid ideig tartó bontással Balogh Tamás, a Magyar Hidrológiai Társaság Nagymiskolci Csoport Zsombolykutató Szakosztályának a kutatója, aki a Gyurkó-lápai-üreget akarta meglátogatni. A Gyurkó-lápai-barlang a feltárásának az idején, 30 méter hosszan és 10 méter mélyen volt bejárható és találtak egy cseppkőszálakból álló fészekszerű képződményt is, Lénárt László ezt cseppkőkosárnak nevezi 1979-ben, amelyhez hasonlót nem ismertek az országban még. Sejtették, hogy további, feltárható járatai vannak, de robbantási engedély hiányában abbahagyták a kutatását. 1975-ben fotódokumentáció készült róla a készülő országos barlangkataszter számára, amelyet a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport végzett. 1976-ban a térképkészítéshez geodéziai méréseket végzett benne ugyanaz a csoport. Az alaprajzi térképe 1977-ben készült el, melyhez a barlangot Majoros Zsuzsanna, Danyluk Erika és Hajdu Mária mérte fel 1976-ban és amelyet Majoros Zsuzsanna szerkesztett. A térkép az 1977-es MKBT Beszámoló című kiadványban nyomtatásban is megjelent. Az 1979-ben megjelent, Lénárt László által írt könyvben megjelent a rövid leírása Lengyel-barlang néven, de említ egy kis üreget is Sövénykúti-barlangként, névtelen irodalmi adatokra hivatkozva.

Kordos Lászlónak az 1984-ben kiadott könyve megemlíti, de a különböző elnevezései miatt, három külön barlangként szerepel benne, Gyurkó-lápai 1. sz. barlang, Lengyel-barlang és Sövény-lápai-barlang, valamint egy térképen van megjelölve a helye. Az 1986–1987 telén Kováts Nóra által tett denevérmeghatározás és denevérszámlálás meghatározó a barlang történetében. Ez a hazai viszonylatban nem nagy méretű barlang, 1988 óta fokozottan védett barlang az ásványkiválásai miatt és mert jelentős denevérszálláshely. 1993 márciusában Dobrosi Dénes végzett denevérmegfigyelést benne. 1997-ben zárták le a képződményei és az élővilága miatt, a denevérek védelmét segítő külföldi szervezetek támogatásával.

2000-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály készített alaprajzi és keresztszelvény térképeket. 2002-ben Kárpát József és Szin András hossz-szelvényt szerkesztett. Eszterhás István 2002-ben vizsgálta meg a helyszínen a gyökérképződményeit és jelölte be azokat a Majoros Zsuzsanna által szerkesztett térképen. A 2003-ban kiadott „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben az olvasható, hogy a hosszúsága 38 méter, a függőleges kiterjedése 15 méter és a vízszintes kiterjedése 32 méter. 2003–2004-ben több mint kétszeresére növelte a hosszát és a mélységét a szakosztály. Az új feltárás miatt szükségessé vált, hogy újra fel legyen térképezve, aminek az egyik eredménye a 2004-ben elkészült, a szakosztály által létrehozott hossz-szelvény térkép. A 2005-ben megjelent „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” szerint 38 méter hosszú. A legújabb, alaprajzi és vetített hosszmetszet térképeit keresztszelvényekkel az Acheron Barlangkutató Szakosztály készítette el 2006-ban, Kárpát József vezetésével.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Czenthe Huba: A Bükk-hegység barlangjai. Kézirat, szakdolgozat a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon, Budapesten. Eger, 1965. 98. old.

További információk[szerkesztés]