Vénusz-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vénusz-barlang
Hossz637 m
Mélység18,4 m
Magasság19,2 m
Függőleges kiterjedés37,6 m
Tengerszint feletti magasság365 m
Ország Magyarország
Település Parasznya
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5363-7
Elhelyezkedése
Vénusz-barlang (Magyarország)
Vénusz-barlang
Vénusz-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 38″, k. h. 20° 36′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 38″, k. h. 20° 36′ 34″

A Vénusz-barlang egy fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található.

Leírása[szerkesztés]

A Bükk-fennsík Kis-fennsík nevű részén, a Kő-lyuktól körülbelül 500 méterre nyílik. Egy töbör alján, egy napjainkban vizet nem nyelő víznyelőben van a bejárata. A bejárat utáni rész szűk. Tektonikus törésvonalak mentén, triász mészkőben keletkezett. Sok mésztufagát és változatos formájú cseppkőképződmény található a járataiban. Néhány borsókő is kialakult benne. Az ásványgyűjtés miatt nagy mértékben megrongálódtak a cseppkövek.

Időszakosan aktív víznyelőbarlang. Jelenleg már inaktív a főága, de az alsó része aktív és gyakran egy patak, valamint egy időszakos szifontó figyelhető meg ezen a szakaszán. A patakot valószínűleg az Őz-teber víznyelőiből érkező víz hozza létre. A patakkal eltűnő víz lehet, hogy a Forrás-völgy forráscsoportjának az árvízi túlfolyójában kerül ismét felszínre.

A téli nyugalmi időszakban szállást nyújt a denevérek részére. A lezárt barlangba néha nehéz bejutni, mert sokszor előfordul az, hogy nagy mennyiségű hordalék rakódik az ajtajára. A barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszainak a látogatásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és elektromos világítóeszköz szükséges. Barlangjáró alapfelszereléssel járható, csak a bejárati szűkület leküzdése lehet nehéz.

A Vénusz-barlang név először 1964-ben jelent meg az irodalmában (Schőnviszky 1964 és Várszegi, Kositzki 1964, valamint egy névtelen közleményben 1964-ben). Előfordul az irodalmában Vénusz barlang (Tóth 1960) és Vénusz-cseppkőbarlang (Várszegi 1964) néven is. A Vénusz-cseppkőbarlang nevet a cseppkövei miatt kapta.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1963. november 19-én a miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tagjai fedezték fel az eltömődött nyelőpont járhatóvá tételével. Ebben az évben Várszegi Sándor szerkesztette meg az alaprajzi barlangtérképét. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi évfolyamában háromszor is beszámoltak a feltárásáról. Ekkor Schőnviszky László az egyik beszámolójában 700 méter hosszúnak, a másikban 720 méter hosszúnak, Várszegi Sándor és Kositzki körülbelül 550 méter és 550 méter hosszúnak írta le. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1964. évi fotópályázatán Várszegi Sándor harmadik díjat nyert „A Szabó-család (részlet a Vénusz-barlangból)” című képével. 1966-ban a csoport egy rövid részt tárt fel benne.

1975-ben sikeres szifonátúszást hajtottak végre benne a Herman Ottó Barlangkutató Csoport barlangkutatói és így 50 méternyi új járatot fedeztek fel. Innentől csak kisebb feltárások és megfigyelések, például vízhozam-mérés és denevérszámlálások történtek a barlangban, amelyeket kéziratok, csoportbeszámolók és egyéni jelentések közöltek, de egyéb jelentős tudományos vizsgálat nem történt. 1976-ban országos jelentőségű barlangnak nyilvánították. Az 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján szerepel. Az MKBT Meghívóban megjelent lista alapján, az 1977. december 31-i állapot szerint a 600 méteres hosszával az országnak a 24. leghosszabb barlangja. Az előző listát figyelembe vevő, a Karszt és Barlang 1977. évfolyamában megjelent összesítés Magyarország 25. leghosszabb barlangjának rangsorolta a 600 méter hosszú Vénusz-barlangot. A Hevesi Attila által szerkesztett és 1977-ben megjelent „Bükk útikalauz” szerint az 550 méter hosszú barlang a Kis-fennsíknak a leghosszabb barlangja. A könyv szerint kétszintes barlang. Az 1979-ben kiadott, „Barlangok a Bükkben” című könyv szerint körülbelül fél kilométer hosszú és a cseppkövei nagyon szépek voltak, de ellopták őket.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1982 óta fokozottan védett barlang a kiterjedése és az ásványkiválásai miatt. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv szerint az 1960-as évek jelentős barlangfeltárásai közé tartozik a Vénusz-barlang felfedezése. A felfedezésének az időpontja tévesen, 1964-nek van írva. A könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve. 1984-ben a barlang volt az egyik helyszíne a Kinizsi Kupa nevű országos barlangversenynek. 1998-ban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának kérésére a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület terméskővel kifalazta és rácsos vasajtóval lezárta a bejáratát. A 2003-ban napvilágot látott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyv szerint a hossza 637 méter és a függőleges kiterjedése 38 méter, de ezek a méretadatok részben becslésen alapultak. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amelyben az olvasható, hogy 365 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata, 637 méter hosszú és 38 méter függőleges kiterjedésű. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók.

Érdekesség[szerkesztés]

Az MKBT Miskolci Csoportjának 1959. évi jelentésében írnak egy Vénusz barlang nevű barlang felméréséről és leírásáról, amely a Szinva-völgy mellett található. Azt, hogy melyik ottani barlangról írhattak ezen a néven jelenleg nem lehet megállapítani. Ez a barlang a „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szinva-völgyi Vénusz-barlang néven szerepel.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]