Vénusz-barlang

Vénusz-barlang
Hossz	637 m
Mélység	18,4 m
Magasság	19,2 m
Függőleges kiterjedés	37,6 m
Tengerszint feletti magasság	365 m
Ország	Magyarország
Település	Parasznya
Földrajzi táj	Bükk-fennsík
Típus	időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5363-7
Elhelyezkedése
Vénusz-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 38″, k. h. 20° 36′ 34″48.1272, 20.609516666667

A Vénusz-barlang fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Turista útikalauzokban is szerepel.

Leírás

A Bükk-fennsík Kis-fennsík nevű részén, a Kő-lyuktól körülbelül 500 méterre nyílik. Egy töbör alján, egy napjainkban vizet nem nyelő víznyelőben van a bejárata. A bejárat utáni rész szűk. Tektonikus törésvonalak mentén, triász mészkőben keletkezett. Sok mésztufagát és változatos formájú cseppkőképződmény található a járataiban. Néhány borsókő is kialakult benne. Az ásványgyűjtés miatt nagy mértékben megrongálódtak a cseppkövek.

Időszakosan aktív víznyelőbarlang. Jelenleg már inaktív a főága, de az alsó része aktív és gyakran egy patak, valamint egy időszakos szifontó figyelhető meg ezen a szakaszán. A patakot valószínűleg az Őz-teber víznyelőiből érkező víz hozza létre. A patakkal eltűnő víz lehet, hogy a Forrás-völgy forráscsoportjának az árvízi túlfolyójában kerül ismét felszínre.

A téli nyugalmi időszakban szállást nyújt a denevérek részére. A lezárt barlangba néha nehéz bejutni, mert sokszor előfordul az, hogy nagy mennyiségű hordalék rakódik az ajtajára. A barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszainak a látogatásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és elektromos világítóeszköz szükséges. Barlangjáró alapfelszereléssel járható, csak a bejárati szűkület leküzdése lehet nehéz.

A Vénusz-barlang név először 1964-ben jelent meg irodalmában (Schőnviszky 1964 és Várszegi, Kositzki 1964, valamint egy névtelen közleményben 1964-ben). Előfordul irodalmában Vénusz barlang (Tóth 1960) és Vénusz-cseppkőbarlang (Várszegi 1964) neveken is. A Vénusz-cseppkőbarlang nevet cseppkövei miatt kapta.

Kutatástörténet

1963. november 19-én a miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tagjai fedezték fel az eltömődött nyelőpont járhatóvá tételével. Ebben az évben Várszegi Sándor szerkesztette meg alaprajzi barlangtérképét. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi évfolyamában háromszor is beszámoltak feltárásáról. Ekkor Schőnviszky László egyik beszámolójában 700 méter hosszúnak, másikban 720 méter hosszúnak, Várszegi Sándor és Kositzki körülbelül 550 méter és 550 méter hosszúnak írta le. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1964. évi fotópályázatán Várszegi Sándor harmadik díjat nyert A Szabó-család (részlet a Vénusz-barlangból) című képével. 1966-ban a csoport egy rövid részt tárt fel benne.

1975-ben sikeres szifonátúszást hajtottak végre benne a Herman Ottó Barlangkutató Csoport barlangkutatói és így 50 méternyi új járatot fedeztek fel. Innentől csak kisebb feltárások és megfigyelések, például vízhozam-mérés és denevérszámlálások történtek a barlangban, amelyeket kéziratok, csoportbeszámolók és egyéni jelentések közöltek, de egyéb jelentős tudományos vizsgálat nem történt. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, varbói barlang. Az 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján szerepel. Az MKBT Meghívóban megjelent lista alapján az 1977. december 31-i állapot szerint 600 méteres hosszával az ország 24. leghosszabb barlangja. Az előző listát figyelembe vevő és a Karszt és Barlang 1977. évfolyamában megjelent összesítés Magyarország 25. leghosszabb barlangjának rangsorolta a 600 méter hosszú Vénusz-barlangot.

A Hevesi Attila által szerkesztett és 1977-ben megjelent Bükk útikalauz szerint az 550 méter hosszú barlang a Kis-fennsík leghosszabb barlangja. A könyv szerint kétszintes barlang. Az 1979-ben kiadott Barlangok a Bükkben című könyv szerint körülbelül fél kilométer hosszú és cseppkövei nagyon szépek voltak, de ellopták őket. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű barlangnak 5363/7. a barlangkataszteri száma.

1982 óta fokozottan védett barlang kiterjedése és ásványkiválásai miatt. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv szerint az 1960-as évek jelentős barlangfeltárásai közé tartozik a Vénusz-barlang felfedezése. Felfedezésének időpontja tévesen 1964-nek van írva. A könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Vénusz-barlang néven és térképen van helye feltüntetve. 1984-ben a barlang volt az egyik helyszíne a Kinizsi Kupa nevű országos barlangversenynek.

1998-ban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kérésére a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület terméskővel kifalazta és rácsos vasajtóval lezárta bejáratát. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bükk hegységben lévő Vénusz-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Vénusz-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban napvilágot látott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv szerint hossza 637 méter és függőleges kiterjedése 38 méter, de ezek a méretadatok részben becslésen alapultak. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Vénusz-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai a felügyelőség engedélyével látogathatók. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Vénusz-barlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amelyben az olvasható, hogy 365 méter tengerszint feletti magasságban van bejárata, 637 méter hosszú és 38 méter függőleges kiterjedésű. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Vénusz-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével tekinthetők meg.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Vénusz-barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Vénusz-barlang fokozottan védett barlang.

Érdekesség

Az MKBT Miskolci Csoportjának 1959. évi jelentésében írnak egy Vénusz barlang nevű barlang felméréséről és leírásáról, amely a Szinva-völgy mellett található. Azt, hogy melyik ottani barlangról írhattak ezen a néven jelenleg nem lehet megállapítani. Ez a barlang a Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szinva-völgyi Vénusz-barlang néven szerepel.

Irodalom

• Adamkó Péter: Kinizsi Kupa '85. Karszt és Barlang, 1985. 1–2. félév. 61. old.
• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
• Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 15. old.
• Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1970. 64. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Dénes György: Hazai karszt- és barlangkutatási események. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 35. old.
• Dénes György: Barlangkutató csoportjaink 1964. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 3–4. füz. 50. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64207. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20921. old.
• Ferenczy Gergely: Barlangvédelmi tevékenység. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 600. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
• Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 199. old.
• Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 61. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Jamrik Károly: Ünnepi számvetés. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 2. old.
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 48., 54. old.
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 22. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 46. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 22., 276., 289. old.
• Kovács Attila: Vénusz-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 182–183. old. ISBN 963-9358-96-7
• Lénárt László: Barlangok a Bükkben. Miskolc, BAZ Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1979. 45. old.
• Lénárt László: Számvetés a szervezett miskolci barlangkutatók 30 évi munkájáról. Karszt és Barlang, 1982. 1. félév. 27. old.
• Lénárt László: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. MKBT Beszámoló, 1983. 129. old.
• Mészáros Károly: A Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport 1975. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 119. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 461. old.
• Pannonhalmi Gimnázium Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi IX. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. Tartalomjegyzék. 14. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
• Schőnviszky László: Barlangnap 1964. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 4. füz. 73. old.
• Schőnviszky László: Új barlang a Bükk Kisfennsíkján. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 1. füz. 9. old.
• Székely Kinga: Fokozottan védett barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 192. old.
• Szervezők: 58. Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2014. május–június. 3. old.
• Tóth József: Előzetes beszámoló jelentés az MKBT Miskolci Csoportjának 1959. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. március. 109. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
• Várszegi Sándor – Kositzki József: Beszámoló a Miskolci Bányász Sportkör Természetjáró és Karsztkutató Szakosztálya 1964. I. félévi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 107–109. old.
• Várszegi Sándor – Kositzki József: Beszámoló a Miskolci Bányász Természetjáró és Karsztkutató Szakosztály 1963. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 45. old.
• Várszegi Sándor: Beszámoló jelentés a Miskolci Bányász SK Természetjáró és Karsztkutató Szakosztály 1966. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 29. old.
• Várszegi Sándor: A miskolci barlangkutatás múltja és jelene. Karszt és Barlang, 1974. 1. félév. 5. old.
• –: Címképünk: Nagy Baldachin az 1963-ban felfedezett bükki Vénusz-barlangból (Várszegi Sándor felv.) Karszt és Barlang, 1964. 2. félév. Fénykép a címoldalon és képleírás a címoldali belső borítón.
• –: Fotópályázatunk díjnyertesei. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 58. old.
• –: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1977. november. 22. old.
• –: Társulati élet. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 1. füz. 3. old.
• –: Új tiszteleti tagok. Karszt és Barlang, 2004–2005. 82. old.

További információk

• Kovács Attila: Vénusz-barlang
• Országos Barlangnyilvántartás