Vénusz-barlang
Vénusz-barlang | |
Hossz | 637 m |
Mélység | 18,4 m |
Magasság | 19,2 m |
Függőleges kiterjedés | 37,6 m |
Tengerszint feletti magasság | 365 m |
Ország | ![]() |
Település | Parasznya |
Földrajzi táj | Bükk-fennsík |
Típus | időszakosan aktív víznyelőbarlang |
Barlangkataszteri szám | 5363-7 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 07′ 38″, k. h. 20° 36′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 38″, k. h. 20° 36′ 34″ |
A Vénusz-barlang fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található.
Tartalomjegyzék
Leírás[szerkesztés]
A Bükk-fennsík Kis-fennsík nevű részén, a Kő-lyuktól körülbelül 500 méterre nyílik. Egy töbör alján, egy napjainkban vizet nem nyelő víznyelőben van a bejárata. A bejárat utáni rész szűk. Tektonikus törésvonalak mentén, triász mészkőben keletkezett. Sok mésztufagát és változatos formájú cseppkőképződmény található a járataiban. Néhány borsókő is kialakult benne. Az ásványgyűjtés miatt nagy mértékben megrongálódtak a cseppkövek.
Időszakosan aktív víznyelőbarlang. Jelenleg már inaktív a főága, de az alsó része aktív és gyakran egy patak, valamint egy időszakos szifontó figyelhető meg ezen a szakaszán. A patakot valószínűleg az Őz-teber víznyelőiből érkező víz hozza létre. A patakkal eltűnő víz lehet, hogy a Forrás-völgy forráscsoportjának az árvízi túlfolyójában kerül ismét felszínre.
A téli nyugalmi időszakban szállást nyújt a denevérek részére. A lezárt barlangba néha nehéz bejutni, mert sokszor előfordul az, hogy nagy mennyiségű hordalék rakódik az ajtajára. A barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszainak a látogatásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és elektromos világítóeszköz szükséges. Barlangjáró alapfelszereléssel járható, csak a bejárati szűkület leküzdése lehet nehéz.
A Vénusz-barlang név először 1964-ben jelent meg az irodalmában (Schőnviszky 1964 és Várszegi, Kositzki 1964, valamint egy névtelen közleményben 1964-ben). Előfordul az irodalmában Vénusz barlang (Tóth 1960) és Vénusz-cseppkőbarlang (Várszegi 1964) néven is. A Vénusz-cseppkőbarlang nevet a cseppkövei miatt kapta.
Kutatástörténet[szerkesztés]
1963. november 19-én a miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tagjai fedezték fel az eltömődött nyelőpont járhatóvá tételével. Ebben az évben Várszegi Sándor szerkesztette meg az alaprajzi barlangtérképét. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi évfolyamában háromszor is beszámoltak a feltárásáról. Ekkor Schőnviszky László az egyik beszámolójában 700 méter hosszúnak, a másikban 720 méter hosszúnak, Várszegi Sándor és Kositzki körülbelül 550 méter és 550 méter hosszúnak írta le. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1964. évi fotópályázatán Várszegi Sándor harmadik díjat nyert „A Szabó-család (részlet a Vénusz-barlangból)” című képével. 1966-ban a csoport egy rövid részt tárt fel benne.
1975-ben sikeres szifonátúszást hajtottak végre benne a Herman Ottó Barlangkutató Csoport barlangkutatói és így 50 méternyi új járatot fedeztek fel. Innentől csak kisebb feltárások és megfigyelések, például vízhozam-mérés és denevérszámlálások történtek a barlangban, amelyeket kéziratok, csoportbeszámolók és egyéni jelentések közöltek, de egyéb jelentős tudományos vizsgálat nem történt. 1976-ban országos jelentőségű barlangnak nyilvánították. Az 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján szerepel. Az MKBT Meghívóban megjelent lista alapján, az 1977. december 31-i állapot szerint a 600 méteres hosszával az országnak a 24. leghosszabb barlangja. Az előző listát figyelembe vevő, a Karszt és Barlang 1977. évfolyamában megjelent összesítés Magyarország 25. leghosszabb barlangjának rangsorolta a 600 méter hosszú Vénusz-barlangot. A Hevesi Attila által szerkesztett és 1977-ben megjelent „Bükk útikalauz” szerint az 550 méter hosszú barlang a Kis-fennsíknak a leghosszabb barlangja. A könyv szerint kétszintes barlang. Az 1979-ben kiadott, „Barlangok a Bükkben” című könyv szerint körülbelül fél kilométer hosszú és a cseppkövei nagyon szépek voltak, de ellopták őket.
Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1982 óta fokozottan védett barlang a kiterjedése és az ásványkiválásai miatt. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv szerint az 1960-as évek jelentős barlangfeltárásai közé tartozik a Vénusz-barlang felfedezése. A felfedezésének az időpontja tévesen, 1964-nek van írva. A könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve. 1984-ben a barlang volt az egyik helyszíne a Kinizsi Kupa nevű országos barlangversenynek. 1998-ban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának kérésére a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület terméskővel kifalazta és rácsos vasajtóval lezárta a bejáratát. A 2003-ban napvilágot látott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyv szerint a hossza 637 méter és a függőleges kiterjedése 38 méter, de ezek a méretadatok részben becslésen alapultak. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amelyben az olvasható, hogy 365 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata, 637 méter hosszú és 38 méter függőleges kiterjedésű. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók.
Érdekesség[szerkesztés]
Az MKBT Miskolci Csoportjának 1959. évi jelentésében írnak egy Vénusz barlang nevű barlang felméréséről és leírásáról, amely a Szinva-völgy mellett található. Azt, hogy melyik ottani barlangról írhattak ezen a néven jelenleg nem lehet megállapítani. Ez a barlang a „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szinva-völgyi Vénusz-barlang néven szerepel.
Irodalom[szerkesztés]
- Adamkó Péter: Kinizsi Kupa '85. Karszt és Barlang, 1985. 1–2. félév. 61. old.
- Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
- Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 15. old.
- Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1970. 64. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
- Dénes György: Hazai karszt- és barlangkutatási események. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 35. old.
- Dénes György: Barlangkutató csoportjaink 1964. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 3–4. füz. 50. old.
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64207. old.
- Ferenczy Gergely: Barlangvédelmi tevékenység. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 600. old.
- Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 199. old.
- Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 61. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.)
- Jamrik Károly: Ünnepi számvetés. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 2. old.
- Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 48, 54. old.
- Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 22. old.
- Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 46. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 22, 276, 289. old.
- Kovács Attila: Vénusz-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 182–183. old. ISBN 963-9358-96-7
- Lénárt László: Barlangok a Bükkben. Miskolc, BAZ Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1979. 45. old.
- Lénárt László: Számvetés a szervezett miskolci barlangkutatók 30 évi munkájáról. Karszt és Barlang, 1982. 1. félév. 27. old.
- Lénárt László: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. MKBT Beszámoló, 1983. 129. old.
- Mészáros Károly: A Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport 1975. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 119. old.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 461. old.
- Pannonhalmi Gimnázium Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi IX. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. Tartalomjegyzék. 14. old.
- Schőnviszky László: Barlangnap 1964. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 4. füz. 73. old.
- Schőnviszky László: Új barlang a Bükk Kisfennsíkján. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 1. füz. 9. old.
- Székely Kinga: Fokozottan védett barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 192. old.
- Szervezők: 58. Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2014. május–június. 3. old.
- Tóth József: Előzetes beszámoló jelentés az MKBT Miskolci Csoportjának 1959. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. március. 109. old.
- Várszegi Sándor – Kositzki József: Beszámoló a Miskolci Bányász Sportkör Természetjáró és Karsztkutató Szakosztálya 1964. I. félévi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 107–109. old.
- Várszegi Sándor – Kositzki József: Beszámoló a Miskolci Bányász Természetjáró és Karsztkutató Szakosztály 1963. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 45. old.
- Várszegi Sándor: Beszámoló jelentés a Miskolci Bányász SK Természetjáró és Karsztkutató Szakosztály 1966. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 29. old.
- Várszegi Sándor: A miskolci barlangkutatás múltja és jelene. Karszt és Barlang, 1974. 1. félév. 5. old.
- –: Címképünk: Nagy Baldachin az 1963-ban felfedezett bükki Vénusz-barlangból (Várszegi Sándor felv.) Karszt és Barlang, 1964. 2. félév. Fénykép a címoldalon és képleírás a címoldali belső borítón.
- –: Fotópályázatunk díjnyertesei. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 58. old.
- –: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1977. november. 22. old.
- –: Társulati élet. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 1. füz. 3. old.
- –: Új tiszteleti tagok. Karszt és Barlang, 2004–2005. 82. old.
További információk[szerkesztés]
- Kovács Attila: Vénusz-barlang
- Országos Barlangnyilvántartás