Vénusz-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vénusz-barlang
Hossz637 m
Mélység18,4 m
Magasság19,2 m
Függőleges kiterjedés37,6 m
Tengerszint feletti magasság365 m
Ország Magyarország
Település Parasznya
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5363-7
Elhelyezkedése
Vénusz-barlang (Magyarország)
Vénusz-barlang
Vénusz-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 38″, k. h. 20° 36′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 38″, k. h. 20° 36′ 34″

A Vénusz-barlang fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Turista útikalauzokban is szerepel.

Leírás[szerkesztés]

A Bükk-fennsík Kis-fennsík nevű részén, a Kő-lyuktól körülbelül 500 méterre nyílik. Egy töbör alján, egy napjainkban vizet nem nyelő víznyelőben van a bejárata. A bejárat utáni rész szűk. Tektonikus törésvonalak mentén, triász mészkőben keletkezett. Sok mésztufagát és változatos formájú cseppkőképződmény található a járataiban. Néhány borsókő is kialakult benne. Az ásványgyűjtés miatt nagy mértékben megrongálódtak a cseppkövek.

Időszakosan aktív víznyelőbarlang. Jelenleg már inaktív a főága, de az alsó része aktív és gyakran egy patak, valamint egy időszakos szifontó figyelhető meg ezen a szakaszán. A patakot valószínűleg az Őz-teber víznyelőiből érkező víz hozza létre. A patakkal eltűnő víz lehet, hogy a Forrás-völgy forráscsoportjának az árvízi túlfolyójában kerül ismét felszínre.

A téli nyugalmi időszakban szállást nyújt a denevérek részére. A lezárt barlangba néha nehéz bejutni, mert sokszor előfordul az, hogy nagy mennyiségű hordalék rakódik az ajtajára. A barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszainak a látogatásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és elektromos világítóeszköz szükséges. Barlangjáró alapfelszereléssel járható, csak a bejárati szűkület leküzdése lehet nehéz.

A Vénusz-barlang név először 1964-ben jelent meg irodalmában (Schőnviszky 1964 és Várszegi, Kositzki 1964, valamint egy névtelen közleményben 1964-ben). Előfordul irodalmában Vénusz barlang (Tóth 1960) és Vénusz-cseppkőbarlang (Várszegi 1964) neveken is. A Vénusz-cseppkőbarlang nevet cseppkövei miatt kapta.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1963. november 19-én a miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tagjai fedezték fel az eltömődött nyelőpont járhatóvá tételével. Ebben az évben Várszegi Sándor szerkesztette meg alaprajzi barlangtérképét. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi évfolyamában háromszor is beszámoltak feltárásáról. Ekkor Schőnviszky László egyik beszámolójában 700 méter hosszúnak, másikban 720 méter hosszúnak, Várszegi Sándor és Kositzki körülbelül 550 méter és 550 méter hosszúnak írta le. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1964. évi fotópályázatán Várszegi Sándor harmadik díjat nyert A Szabó-család (részlet a Vénusz-barlangból) című képével. 1966-ban a csoport egy rövid részt tárt fel benne.

1975-ben sikeres szifonátúszást hajtottak végre benne a Herman Ottó Barlangkutató Csoport barlangkutatói és így 50 méternyi új járatot fedeztek fel. Innentől csak kisebb feltárások és megfigyelések, például vízhozam-mérés és denevérszámlálások történtek a barlangban, amelyeket kéziratok, csoportbeszámolók és egyéni jelentések közöltek, de egyéb jelentős tudományos vizsgálat nem történt. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, varbói barlang. Az 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján szerepel. Az MKBT Meghívóban megjelent lista alapján az 1977. december 31-i állapot szerint 600 méteres hosszával az ország 24. leghosszabb barlangja. Az előző listát figyelembe vevő és a Karszt és Barlang 1977. évfolyamában megjelent összesítés Magyarország 25. leghosszabb barlangjának rangsorolta a 600 méter hosszú Vénusz-barlangot.

A Hevesi Attila által szerkesztett és 1977-ben megjelent Bükk útikalauz szerint az 550 méter hosszú barlang a Kis-fennsík leghosszabb barlangja. A könyv szerint kétszintes barlang. Az 1979-ben kiadott Barlangok a Bükkben című könyv szerint körülbelül fél kilométer hosszú és cseppkövei nagyon szépek voltak, de ellopták őket. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű barlangnak 5363/7. a barlangkataszteri száma.

1982 óta fokozottan védett barlang kiterjedése és ásványkiválásai miatt. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv szerint az 1960-as évek jelentős barlangfeltárásai közé tartozik a Vénusz-barlang felfedezése. Felfedezésének időpontja tévesen 1964-nek van írva. A könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Vénusz-barlang néven és térképen van helye feltüntetve. 1984-ben a barlang volt az egyik helyszíne a Kinizsi Kupa nevű országos barlangversenynek.

1998-ban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kérésére a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület terméskővel kifalazta és rácsos vasajtóval lezárta bejáratát. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bükk hegységben lévő Vénusz-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Vénusz-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban napvilágot látott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv szerint hossza 637 méter és függőleges kiterjedése 38 méter, de ezek a méretadatok részben becslésen alapultak. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Vénusz-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai a felügyelőség engedélyével látogathatók. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Vénusz-barlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amelyben az olvasható, hogy 365 méter tengerszint feletti magasságban van bejárata, 637 méter hosszú és 38 méter függőleges kiterjedésű. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Vénusz-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével tekinthetők meg.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Vénusz-barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Vénusz-barlang fokozottan védett barlang.

Érdekesség[szerkesztés]

Az MKBT Miskolci Csoportjának 1959. évi jelentésében írnak egy Vénusz barlang nevű barlang felméréséről és leírásáról, amely a Szinva-völgy mellett található. Azt, hogy melyik ottani barlangról írhattak ezen a néven jelenleg nem lehet megállapítani. Ez a barlang a Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szinva-völgyi Vénusz-barlang néven szerepel.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]