Szopláki-ördöglyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szopláki-ördöglyuk
A barlang korláttal elkerített bejárata
A barlang korláttal elkerített bejárata
Hossz430 m
Mélység111 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés111 m
Tengerszint feletti magasság486 m
Ország Magyarország
Település Pilisszentkereszt
Földrajzi táj Pilis
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 4840-4
Elhelyezkedése
Szopláki-ördöglyuk (Magyarország)
Szopláki-ördöglyuk
Szopláki-ördöglyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 29″, k. h. 18° 52′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 29″, k. h. 18° 52′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szopláki-ördöglyuk témájú médiaállományokat.

A Szopláki-ördöglyuk fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilisben található. Pilisszentkereszt közigazgatási területén van. A feljegyzések szerint az első látogatása 1883-ban történt. Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület kutatja. Magyarország 70. leghosszabb és 24. legmélyebb, a Pilis hatodik leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja.

Leírás[szerkesztés]

A legkönnyebben a Pilisszentkereszt központjától a Két-bükkfa-nyereg felé tartó, zöld sáv jelzésű turistaúton közelíthető meg. Pilisszentkereszt központjától körülbelül három kilométer távolságra található. A település központjától haladva, a bal oldalon, közvetlenül az út mellett van a vaskorláttal védett bejárata. Az úttal párhuzamos sziklafal aljában nyílik. A függőleges bejáratát a turistatérképek is jelölik Ördög-lyuk néven.

A Kis-Szoplák délkeleti oldalán, a Hármas-forrás völgyében, 486 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlangot a triász időszaki mészkőben meleg vizek alakították ki, majd később víznyelővé vált, de jelenleg inaktív. A hossza 430 méter és a mélysége 111 méter. A barlang elágazó, aknákkal tagolt. A falakon szép, oldott formák jöttek létre. Néhány helyen cseppkövek is megfigyelhetők a járataiban. Sok denevér telel benne, a Belső-terem nevű kiöblösödés alját vastag guanóréteg borítja. A Budai-hegység és a Pilis hegység egyik legfontosabb denevértanyahelye.

A barlang a biológiai értékei miatt fokozottan védett, ezért a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, szezonálisan, a denevérek telelési időszakának kivételével látogatható. Le van zárva, a bejárásához kötéltechnikai eszközök használata kell. A jelenlegi neve először Kordos László könyvében jelent meg nyomtatásban.

További nevei:

  • Ördög-barlang (Pápa 1943)
  • Ördög-lyuk (Cartographia 2011)
  • Ördöglyuk (Thirring 1900)
  • Ördöglyuk-barlang (Papp-Váry 1959)
  • Pilisi Ördöglyuk (Kordos 1984)
  • Szoplaki-barlang (Gonda 1982)
  • Szoplaki-ördöglyuk (Mezei 1967)
  • Szoplaki Ördöglyuk (Dudich 1932)
  • Szopláki-Ördöglyuk (Rónaki 2012)
  • Trisztoki ördöglyuk (Kadić 1921)
  • Trisztoki Ördöglyuk (Kordos 1984)

Kutatástörténet[szerkesztés]

A bejárati része régóta ismert. Schafarzik Ferenc 1883-ban még csak az Óriás-teremig jutott. Az 1900-ban kiadott, „Budapest környéke” című könyvben le van írva. Tasnádi Kubacska András egy pisze denevért határozott meg az üregből 1924-ben. Az 1932-ben megjelent, Dudich Endre által írt könyvben röviden ismertetve van. Az 1935-ben publikált írásában Földváry Miksa enyészetnek indult miseruhákról és régi pénzekről is beszámolt, amelyek a barlangból kerültek elő. Schőnviszky László már az egész teremsorról megemlékezett az 1937-es munkájában. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Pilis hegységben körülbelül 30 barlang van és ezek között az egyik jelentős barlang a szoplaki barlang. Láng Sándor is vizsgálta a barlangot és próbálta megfejteni a keletkezését.

Schafarzik Ferenc barlangtérképe

Az 1950-es években Papp-Váry Árpád kutatta és készítette el a vázlatos barlangtérképét, amely a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató mellékleteként jelent meg. 1959-ben a Szentendrei Idegenforgalmi Hivatal bejelentése alapján a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat arról értesítette a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatot, hogy Pilisszentkereszt határában egy érdekes, patakos barlangot fedeztek fel, amely mint kiderült nem egy új barlang, hanem a Szopláki-ördöglyuk volt. Magyari Gábor és Palánkai János mentek ki a helyszínre megvizsgálni az újnak hitt barlangot.

1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a fénykép-dokumentációját. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1982 óta fokozottan védett barlang a biológiai értékei miatt. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és két névváltozata, valamint egy térképen van jelölve a helye és meg van említve, hogy a barlang mélyén található hazánkban az egyetlen olyan moha, amelyik csak barlangban tenyészik, ez az Amblystegium jungermannioides.

A második, alaprajzi barlangtérképét és a kiterített, hossz-szelvény barlangtérképét Kárpát József, az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagja készítette el 1987-ben, amelyek alapján a hossza 145,8 méter, a mélysége 37,6 méter és a vízszintes kiterjedése 46 méter. Az 1992. évi MKBT Műsorfüzetben megjelent ismertetés szerint az 1987-ben térképezett, Pilisben található, 180 méter hosszú barlang a szakosztály által térképezett, jelentősebb barlangok közül az egyik. 1997-ben vaskorláttal kerítették el és tették biztonságossá a bejáratát. A 2005-ben napvilágot látott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amelyben az olvasható, hogy 486 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 146 méter hosszú és 38 méter mély. 2013-ban, fél éves bontás után az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagjai jutottak 111 méter mélyre egy tág víznyelőjáratban. Ebben az évben fosszilis orrszarvú és vadló csontokat találtak benne, valamint néhány középkori kerámia került elő. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]