Tihanyi Forrás-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tihanyi Forrás-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz14 m
Mélység1 m
Magasság3,5 m
Függőleges kiterjedés4,5 m
Tengerszint feletti magasság186 m
Ország Magyarország
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus hidrotermális eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4463-1
Elhelyezkedése
Tihanyi Forrás-barlang (Magyarország)
Tihanyi Forrás-barlang
Tihanyi Forrás-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 50″, k. h. 17° 53′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 50″, k. h. 17° 53′ 21″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tihanyi Forrás-barlang témájú médiaállományokat.

A Tihanyi Forrás-barlang fokozottan védett barlang, amely a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található.

Leírás[szerkesztés]

Tihany belterületén, a tihanyi apátság udvarában, a templom bejáratával szemben, a Csokonai-ligetben, 186 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. Hidrotermális eredetű, de inaktívvá vált. Idegenforgalmi szempontból lett kiépítve és bejárata rácsos vasajtóval van lezárva. A barlang abban a forráskúpban található, melyre az egykori tihanyi vár, majd az apátság temploma épült. A forráskúp eredeti formáját már nem lehet felismerni a rajta történt többszöri nagyszabású építkezések miatt, melyek során kőzetének jelentős részét lebontották, másutt ráépítettek.

A kőből rakott, boltíves bejáraton át lépcsőkön lehet lejutni a külszíntől 130 cm-rel lejjebb kialakított barlangi járószintre. A barlang két egymásba kapcsolódó csarnokból és két nagyobb beugróból áll. Az első csarnok 5 m hosszú és 4 m széles. Magassága változó a különböző nagyságú mennyezeti boltozódások miatt, a bejáratközeli boltozódásnál 320 cm, majd tovább 200 cm, az ablak melletti boltozódásnál 400 cm. Az első csarnok bal oldali végénél 290 cm magasságban 40×50 cm-es ablakot építettek a természetes nyílásba. Az oldalfalakon oldott eredetű beugrók vannak, melyek fokozatosan mennek át a mennyezet boltozódásába. Az első csarnok mennyezetén két litoklázis figyelhető meg. Az egyik az ablaktól indul, merőlegesen a bejárat irányára és keresztezi az ablak melletti hosszúkás boltozatot. Valószínűleg ez a litoklázis határozta meg a boltozat kialakulását.

A másik szintén az ablaktól indul és a bejárat felé tart. A második csarnok szintén 5 m hosszú, de csak 2,5 m széles és átlagos magassága 2 m. Az eleje és a vége egy természetes, oldott üreg, azonban közepe mesterségesen tágított. A jobb oldali, első részéből két, oldott eredetű, emelkedő talpvonalú, 1 m körüli alacsony, 170 cm, illetve 270 cm hosszú beugró nyílik. A barlang méretét az egyes korábbi leírók nem egyformán adták meg, Bertalan Károly (1972) 4 m hosszúnak, Buckó (1970) 8 m hosszúnak, 5 m szélesnek és 3 m magasnak írta le. Az 1983-as felmérés szerint, a nemzetközileg elfogadott barlangméret-számítás alapján hossza 14 m, átlagos szélessége 2,5 m, átlagos magassága 2,2 m és térfogata körülbelül 56 m³.

A barlang falán több helyen, a bejárattól balra, a beugrókban és a mennyezeten jól láthatók oldott formák, barázdák, kannelurák, melyeket utólag vékony, karbonátos bekérgeződés borított. A mesterséges tágítások feltárják a kúp gejziritjének szerkezetét. Az első csarnok bejárattal szemközti falán ívesen elrendeződött, hidrokvarcit lemezekből álló réteg látható, melyre tömegesen, magas hőmérsékletű vízből kivált, meszes-kovás gejzirit települt. A bejárat közelében és a második terem végében diónyi, almányi, sárga opál kiválásokat lehet látni. A barlang alját elegyengetett törmelék alkotja.

Az 1–3 m vastag kőzetben levő, nagy bejáratú és jól szellőző barlang hőmérséklete jól követi környezetének hőmérsékletét. Víz csak ritkán, páralecsapódás formájában jelentkezik benne. A barlang törmelékből álló aljának esetleges ásatása várhatóan felderítené az egykori forráskürtő helyét és annak ásványtartalmát, továbbá bizonyára történelmi leleteket is tartalmazna. Az automatikus világítással ellátott barlang a bejárati rácson keresztül tekinthető meg.

Előfordul irodalmában Apátsági-forrásbarlang (Eszterhás 1984), Apátsági forrásbarlang (Kordos 1984), Apátsági forrásüreg, Apátsági-forrásüreg (Eszterhás 1984), Barlangüreg Tihany apátság mellett, Csokonai-barlang, Forrás-barlang (Kordos 1980), Forrásbarlang (Kordos 1984) és Tihanyi-forrásbarlang (Eszterhás 1984) neveken is. 1984-ben volt először Tihanyi Forrás-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában (Eszterhás 1984).

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangot 1951-ben a Magyar Állami Földtani Intézet felkérésére és megbízása szerint tereprendezés közben egyetemi hallgatók tárták fel és szabadították ki a törmelékből. Bartha Ferenc vezette a feltárást és készítette el első barlangtérképét. A Forrás-barlang a kúpnak valószínűleg csak az egyik ürege. Egy ilyen nagy kúpban bizonyára több barlangméretű üreg is lehetett. Az 1951-es évet pedig csak az újból felfedezés évének tekinthetjük. Minden jel arra vall, hogy korábban jól ismert és használt barlang volt. A forráskúp természetes kiemelkedését kevés átalakítással, átépítéssel a tihanyi vár egyik bástyájának képezték ki, a barlangját pedig a várőrség berendezte a saját céljára. A törökök alóli felszabadulás után a végvári katonaságtól az apátság visszakapta a meglehetősen romos várrá alakított monostort. Alighanem ekkor felejtődött el a barlang létezése.

A barlang belseje

A kétszáz évig elfeledett barlangot az 1951-es feltárás tette megint ismertté. Ezután építette ki a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal a K felé néző bejáratát és látta el villanyvilágítással. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4400-as (Bakony) barlangkataszteri területen lévő, tihanyi barlang. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Forrás-barlangnak (Tihany) 4463/1. a barlangkataszteri száma. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Bakony hegységben lévő Forrás-barlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang kialakulásának módja miatt lett. Ezt a védettséget kedvező fekvése is alátámasztotta.

Az 1984-ben publikált Lista a Bakony barlangjairól című felsorolásban Forrás-barlang a 4463-as barlangkataszteri területen, a Tihanyi-félszigeten, Tihanyban lévő barlang neve, amelynek további nevei Tihanyi-forrásbarlang, Apátsági-forrásbarlang és Apátsági-forrásüreg. Barlangkataszteri száma 4463/1. A posztvulkánikus barlang 8×5 m-es és 3 m magas. 9 kiemelt jelentőségű, fokozottan védett barlang van a Bakonyban, amelyek közül egyik a Tihanyi Forrás-barlang. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Tihanyi-forrásbarlang néven Apátsági forrásbarlang és Forrásbarlang névváltozatokkal, valamint térképen van feltüntetve helye. 1987-ben Eszterhás István jelentette meg a barlang részletes leírását.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4463/1 barlangkataszteri számú, tihanyi Forrás-barlang gejziritben alakult ki, valamint 14 m hosszú és 2,2 m magas. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bakony hegység területén lévő Tihanyi Forrás-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 186 m tengerszint feletti magasságban van bejárata és a két teremből álló, csak 14 m hosszú, mesterségesen tágított barlangot az utóvulkáni tevékenység hozta létre. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Tihanyi Forrás-barlang fokozottan védett barlang. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Tihanyi Forrás-barlang fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]