Létrási-vizesbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Létrási-vizesbarlang
A barlang egyik bejárata
A barlang egyik bejárata
Hossz3757 m
Mélység59,2 m
Magasság15,2 m
Függőleges kiterjedés74,4 m
Tengerszint feletti magasság558 és 575 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5372-2
Elhelyezkedése
Létrási-vizesbarlang (Magyarország)
Létrási-vizesbarlang
Létrási-vizesbarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 04″, k. h. 20° 34′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 04″, k. h. 20° 34′ 49″
A Wikimédia Commons tartalmaz Létrási-vizesbarlang témájú médiaállományokat.

A Létrási-vizesbarlang fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Parkban, Miskolcon található. A Bükk-vidék negyedik leghosszabb barlangja az István-lápai-barlang, a Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer és a Hajnóczy-barlang után.

Leírás[szerkesztés]

A Bükk-vidéken, pontosabban a Bükk-fennsík K-i részén, a Létrás-tetőn elhelyezkedő barlangnak két bejárata van. Az egyik bejárat 558, a másik bejárat 575 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Létrás-tető egyik időszakos vízfolyását nyeli el. A hossza 3757 méter, a függőleges kiterjedése 74,4 méter és a mélysége 59,2 méter. A termek közül jelentős a Twist-terem. 68 méteres mélységben egy 30 m3-nyi tó van, amelyet egy időszakos vízfolyás táplál. A tóban lévő víz továbbjutását egy szifon akadályozza.[1]

A járatok csapásiránya általában észak, északkelet és dél, délnyugati irányú, a falak triász kori mészkőből állnak. A járatok kialakulása a pleisztocén és a holocén korokban történt.[2] A barlangban sok a cseppkő. Az átlagos hőmérséklete 8–10°C körüli. Turisták számára nyitott a barlang egy része, amelynek megtekintéséhez a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság barlangtúrákat szervez. A barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszainak látogatása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével történhet.

Irodalmában előfordul Létrási Vizes (Kordos 1984), Létrási Vizes-barlang (Kordos 1984), Létrási-Vizes-barlang (Kordos 1978), Létrási-víznyelőbarlang (Dely 1970), Létrásmezői 1. víznyelőbarlang, Létrás-tetői-víznyelőbarlang (Kordos 1984), Létrás II. víznyelő, Vizes (Lénárt 2003) és Vizes-barlang (Lénárt 2003) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlang első feltárói amatőr barlangászok voltak. Az 1950-es évek előtt Gera László és társai bejárták a barlang 150 méter hosszú részét. A végponti tóig először 1963-ban sikerült lejutni. Sorra fedezték fel a barlang ágait. Az 1970-ben megjelent Bükk útikalauz szerint körülbelül két kilométer hosszú és 85 méter mély. 1975-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport elkészítette vízszintes vetületet ábrázoló barlangtérképét, amelyet ebben az évben Lénárt László geológiai adatokkal egészített ki. A barlangtérkép az MHT Zsombolykutató Szakosztályának 1963. és 1964. évi felmérését felhasználva, valamint kiegészítve lett rajzolva. A barlangtérkép alapján készült egy árnyéktérkép.

1976-ban lett szerkesztve egy alaprajzi barlangtérkép az 1963–1975 közötti felmérések alapján. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, miskolci barlang. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bükk hegységben lévő, 85 m mély és kb. 2220 m hosszú Létrási-Vizes-barlang az ország 26. legmélyebb és 6. leghosszabb barlangja.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 7. leghosszabb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő és 1977-ben kb. 2220 m hosszú, 1976-ban kb. 2000 m hosszú, 1975-ben kb. 2000 m hosszú Létrási-vizesbarlang. Az összeállítás szerint Magyarország 28. legmélyebb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő és 1977-ben 85 m mély, 1976-ban 85 m mély, 1975-ben 85 m mély Létrási-vizesbarlang.

Az 1978. márciusi MKBT Meghívóban a szakcsoport közölte a tulajdonában lévő barlangtérkép alapján a barlang méretét. A közlemény szerint 1975-ben 2220 méter hosszú és 85 méter mély volt. Az 1979-ben kiadott Barlangok a Bükkben című könyvben megjelent egy részletes leírás, az 1975-ben készült, vízszintes vetületet ábrázoló barlangtérkép és hat fénykép a barlangról. A leírás szerint körülbelül 2200 méter hosszú és 85 méter mély, valamint a Bükk egyik tudományosan legjobban kutatott barlangja.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Létrási-vizesbarlangnak 5372/2. a barlangkataszteri száma. 1981. december 31-én Magyarország hetedik leghosszabb barlangja volt körülbelül 2300 méter hosszával. 1982-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületnek volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Bükk hegységben lévő Létrási-vizesbarlang fokozottan védett barlang. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel a barlang Létrási Vizes-barlang néven Létrás-tetői-víznyelőbarlang és Létrási Vizes névváltozatokkal, valamint térképen van helye feltüntetve.

Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Létrási-vizesbarlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 2 foglalkozik a barlanggal. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 8. leghosszabb barlangja az 5372/2 barlangkataszteri számú, 2900 m hosszú Létrási-vizesbarlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang 2200 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 31. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5372/2 barlangkataszteri számú, 90 m függőleges kiterjedésű Létrási-vizesbarlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 85 m mély. 1989-ben a Dög-szifon közlekedő pallói fel lettek újítva és folytatódtak a radonmérések, a denevérszámlálások, az üledékvizsgálatok, a csepegésmérések és a hőmérsékletmérések. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bükk hegységben lévő Létrási-vizesbarlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

A barlang egyik bejárata

2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Létrási-vizesbarlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben az olvasható, hogy körülbelül három kilométer hosszú, 68 méter függőleges kiterjedésű, 58 méter mély, 10 méter magas és 430 méter vízszintes kiterjedésű. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Létrási-vizesbarlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai a felügyelőség engedélyével látogathatók. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Létrási-vizesbarlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyv szerint majdnem három kilométer hosszú és 68 méter mély. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Létrási-vizesbarlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével tekinthetők meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Létrási-vizesbarlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Létrási-vizesbarlang fokozottan védett barlang. 2018. május 12-én az MKBT Verocs Szakosztály néhány sérült gyereke túrázott a barlangban.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Országos Barlangnyilvántartás. www.termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 12.)
  2. Létrási-vizesbarlang geológiája. www.magyarnemzetiparkok.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 12.)

További információk[szerkesztés]