Létrási-vizesbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Létrási-vizesbarlang
A barlang egyik bejárata
A barlang egyik bejárata
Hossz3757 m
Mélység59,2 m
Magasság15,2 m
Függőleges kiterjedés74,4 m
Tengerszint feletti magasság558 és 575 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5372-2
Elhelyezkedése
Létrási-vizesbarlang (Magyarország)
Létrási-vizesbarlang
Létrási-vizesbarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 04″, k. h. 20° 34′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 04″, k. h. 20° 34′ 49″

A Létrási-vizesbarlang fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Parkban, Miskolcon található. A Bükk-vidék negyedik leghosszabb barlangja az István-lápai-barlang, a Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer és a Hajnóczy-barlang után.

Leírás[szerkesztés]

A Bükk-vidéken, pontosabban a Bükk-fennsík keleti részén, a Létrás-tetőn elhelyezkedő barlangnak két bejárata van. Az egyik bejárat 558, a másik bejárat 575 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Létrás-tető egyik időszakos vízfolyását nyeli el. A hossza 3757 méter, a függőleges kiterjedése 74,4 méter és a mélysége 59,2 méter. A termek közül jelentős a Twist-terem. 68 méteres mélységben egy 30 m3-nyi tó van, amelyet egy időszakos vízfolyás táplál. A tóban lévő víz továbbjutását egy szifon akadályozza.[1] A járatok csapásiránya általában észak, északkelet és dél, délnyugati irányú, a falak triász kori mészkőből állnak. A járatok kialakulása a pleisztocén és a holocén korokban történt.[2] A barlangban sok a cseppkő. Az átlagos hőmérséklete 8–10°C körüli. A barlangnak egy része a turisták számára nyitott, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság barlangtúrákat szervez a megtekintéséért.[3] A barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszainak a látogatása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével történhet.

Az irodalmában előfordul Létrási Vizes (Kordos 1984), Létrási Vizes-barlang (Kordos 1984), Létrási-Vizes-barlang (Lénárt 1979), Létrási-víznyelőbarlang (Dely 1970), Létrásmezői 1. víznyelőbarlang, Létrás-tetői-víznyelőbarlang (Kordos 1984), Létrás II. víznyelő, Vizes (Lénárt 2003) és Vizes-barlang (Lénárt 2003) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlang első feltárói amatőr barlangászok voltak. Az 1950-es évek előtt Gera László és társai bejárták a barlang 150 méter hosszú részét. A végponti tóig először 1963-ban sikerült lejutni. Sorra fedezték fel a barlang ágait. Az 1970-ben megjelent „Bükk útikalauz” szerint körülbelül két kilométer hosszú és 85 méter mély. 1975-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport elkészítette a vízszintes vetületet ábrázoló barlangtérképét, amelyet ebben az évben Lénárt László geológiai adatokkal egészített ki. A barlangtérkép az MHT Zsombolykutató Szakosztályának az 1963. és az 1964. évi felmérését felhasználva, valamint kiegészítve lett rajzolva. A barlangtérkép alapján készült egy árnyéktérkép. 1976-ban lett szerkesztve egy alaprajzi barlangtérkép az 1963–1975 közötti felmérések alapján. Az 1978. márciusi MKBT Meghívóban a szakcsoport közölte a tulajdonában lévő barlangtérkép alapján a barlang méretét. A közlemény szerint 1975-ben 2220 méter hosszú és 85 méter mély volt. Az 1979-ben kiadott, „Barlangok a Bükkben” című könyvben megjelent egy részletes leírás, az 1975-ben készült, vízszintes vetületet ábrázoló barlangtérkép és hat fénykép a barlangról. A leírás szerint körülbelül 2200 méter hosszú és 85 méter mély, valamint a Bükk egyik tudományosan legjobban kutatott barlangja.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1981. december 31-én Magyarország hetedik leghosszabb barlangja volt a körülbelül 2300 méter hosszával. 1982-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületnek volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982-ben fokozottan védett barlanggá nyilvánították. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben részletesen le van írva, az országos barlanglistában szerepel három névváltozata és egy térképen van a helye feltüntetve. 1989-ben a Dög-szifon közlekedő pallói fel lettek újítva és folytatódtak a radonmérések, a denevérszámlálások, az üledékvizsgálatok, a csepegésmérések és a hőmérsékletmérések. A 2003-ban kiadott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben az olvasható, hogy körülbelül három kilométer hosszú, 68 méter függőleges kiterjedésű, 58 méter mély, 10 méter magas és 430 méter vízszintes kiterjedésű. A 2005-ben napvilágot látott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyv szerint majdnem három kilométer hosszú és 68 méter mély. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. 2018. május 12-én az MKBT Verocs Szakosztály néhány sérült gyereke túrázott a barlangban.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Országos Barlangnyilvántartás. www.termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 12.)
  2. Létrási-vizesbarlang geológiája. www.magyarnemzetiparkok.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 12.)
  3. Barlangtúrák a Létrási-vizesbarlangban. www.bnpi.hu. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 12.)

További információk[szerkesztés]