Ajándék-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ajándék-barlang
Hossz2720 m
Mélység180 m
Magasság1,2 m
Függőleges kiterjedés181,2 m
Tengerszint feletti magasság596 m
Ország Magyarország
Település Esztergom
Földrajzi táj Pilis
Barlangkataszteri szám 4840-83
Elhelyezkedése
Ajándék-barlang (Magyarország)
Ajándék-barlang
Ajándék-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 02″, k. h. 18° 50′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 02″, k. h. 18° 50′ 48″

Az Ajándék-barlang egy fokozottan védett barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilisben, a Csévi-szirteken található. Magyarország hetedik legmélyebb barlangja. A Pilis legmélyebb és második leghosszabb barlangja, az Ariadne-barlangrendszer után.

Leírás[szerkesztés]

Pilisszentlélek területén van. A Csévi-szirtek legmagasabban fekvő barlangja. A Juventusz-barlang bejáratáta felett, körülbelül 100 méterrel magasabban van a nehezen észrevehető bejárata. 596 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A hossza 2720 méter és a függőleges kiterjedése 181,2 méter (180 méter mély és 1,2 méter magas). A felső triász dachsteini mészkőben, karsztvízszint alatti oldódással alakult ki a barlang. Azok között a pilisi barlangok között, amelyeknek a termei cseppkövesek, az Ajándék-barlang termei a cseppkövekben leggazdagabbak. A lezárt barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható. Jelenleg is kutatva van.

Előfordul az irodalmában Feri ajándéka-barlang (Lorberer 1973) néven is. A barlangot először ismerő Urbanics Ferenc nevéről lett elnevezve. Az Ajándék-barlang név először az 1976. július–szeptemberi MKBT Meghívóban jelent meg.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangra a Budapesti X. kerületi Természetbarát SK turistáinak és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat egyéni kutatóinak a figyelmét 1968-ban Urbanics Ferenc piliscsévi lakos hívta fel, de a benne talált lőszerből és derékszíj-darabokból ítélve a háború alatt is ismert volt. 1973-ban jelent meg a barlangról az első írott tájékoztatás és ekkor kapott egy nevet is. A leírás szerint körülbelül 12 méter hosszú és körülbelül öt méter mély volt, három teremből és gömbfülkékből állt, cseppköveket, borsóköveket, lublinitkristályokat és hegyitejet figyeltek meg a járataiban. 1973-ban kezdte el bontani a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály. 1976-ban a Budapesti Sport Egyesületnek volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1981-ig kutatták a kőbányai szakosztály barlangkutatói. Ebben az időszakban mintegy 20 méter vált ismertté a barlangból, ahonnan nagy mennyiségű kőtörmeléket távolítottak el.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve és egy névváltozata, valamint egy térképen van a helye megjelölve. 1997 óta az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület kutatja a barlangot. 2003-ban a sok cseppkő megóvása miatt le lett zárva. Légnyomjelzéses vizsgálattal (gáz beeresztése, majd mintavételek) kimutatták, hogy az Ajándék-barlang a felső bejárata a Ariadne-barlangrendszernek. A 2005-ben megjelent, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” szerint 2002-ben tárták fel az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagjai a barlangot, a könyv írásakor a bejárati rész beomlása miatt nem volt látogatható, 300 méter hosszú és 50 méter mély volt, a könyv másik szócikkében 200 méter hosszú volt. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. A 2014. március–áprilisi MKBT Tájékoztatóban Kovács Richárd beszámolt arról, hogy egy kilométer hosszú, még ismeretlen járatot fedezett fel az egyesület a denevérek útmutatását felhasználva. A felfedezésről szóló tájékoztatás mellett, bemutatta írásban és képekben az új részt. A 2016. évi, 60. Barlangnapon a legnépszerűbb túra, a barlang mélypontjára vezető túra volt.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]