Ziribár-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ziribár-hegy
A Ziribár-hegy a Határréti-víztározó gátjáról nézve
A Ziribár-hegy a Határréti-víztározó gátjáról nézve

Magasság410 m
Hely  Magyarország,
Csobánka
Hegység Pilis
Elhelyezkedése
Ziribár-hegy (Pest megye)
Ziribár-hegy
Ziribár-hegy
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 38′ 54″, k. h. 18° 55′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 54″, k. h. 18° 55′ 53″
Ziribár-hegy (Magyarország)
Ziribár-hegy
Ziribár-hegy
Pozíció Magyarország térképén

A Ziribár-hegy, vagy egyszerűen csak Ziribár egy kétcsúcsú magaslat a Pilis hegység Pest megyei részén, Csobánka közigazgatási területén. A két csúcs közül az északnyugati emelkedik magasabbra, legmagasabb pontja 410 méter.

Fekvése[szerkesztés]

A Ziribár-hegy Szabadságliget megállóhely felől

A pilisi hegylánc fő tömegében helyezkedik el, mint a Hosszú-hegy északnyugat-délkelet irányban húzódó, hosszan elnyúló gerincének néhány száz méterrel délebbre lezökkent folytatása. Kétcsúcsú hegy, a két csúcs között a gerinc az említetthez hasonlóan északnyugat-délkeleti irányban húzódik, valóban kissé délebbre elhelyezkedve a Hosszú-hegy legmagasabb pontjai által kijelölt tengelytől. A két csúcs közül az északnyugati kiemelkedés a magasabb, ez 469 méteres tengerszint fölötti magasságig emelkedik, a másik csúcs ennél pár méterrel alacsonyabban található. A két csúcs közötti nyeregben nyílik a Ziribári-zsomboly.

A hegy csúcsát a jelzett turistautak elkerülik, de a Solymári-völgyre nyíló impozáns panorámája miatt így is több jelzetlen túraútvonal érinti. Néhány száz méterrel északabbra halad el az Országos Kéktúra 15-ös számú szakasza.

Nevének eredete[szerkesztés]

A hegy nevének eredete nem világos, többen sumér eredetét valószínűsítik. Eszerint a név eredeti jelentése körülbelül olyasmi lehetett, mint "a leszálló fény magaslata", "a Napisten régi magaslata", "a tündöklőn felkelő nap fordulója", jelenthet továbbá újjászületést és hegyszorost is, vagyis összességében valami olyan helyre, magaslatra utalhatott, ahol régen Nap- vagy fényszertartás, napvárta lehetett. Ezt támasztja alá állítólag, hogy december 21-én, a téli napforduló idején a Ziribár-hegyről nézve a felkelő nap két hegycsúcs között emelkedik fel a látóhatár mögül.[1][2]

A pilisszántói Boldogasszony-kápolna úgy épült meg, a település feletti kőbánya mellett, hogy december 21-én a felkelő nap a Hosszú-hegy és a Ziribár-hegy közti völgyben jelenik meg, és első sugarai abból az irányból épp a kápolna Mária-szobrára esnek.

Kultúrtörténete[szerkesztés]

A Ziribár-hegy térségében a 2000-es évek elején nagy számú, kelta eredetűnek tartott nyílhegy és más fém lelet került elő. Egyes feltevések a hegy és a Határréti-víztározó közötti völgy két kisebb kiemelkedését is mesterséges eredetűnek gyanítják.[2]

Barlangjai[szerkesztés]

A hegy gerincén, a két csúcs között nyíló, függőleges aknájú Ziribári-barlang mellett, a hegy tömbjében nyílik a Dinó-rejtek nevű barlang, amelynek a közelében található a Macska-barlang bejárata.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Marton Veronika: A pilisi Ziribár hegy nevének megfejtése, 2012. május 10. (Hozzáférés: 2016. augusztus 21.)
  2. a b Szőnyi József: A Ziribár titka. (Hozzáférés: 2016. augusztus 21.)