Szabó József-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szabó József-barlang
A barlang bejárata 2020-ban
A barlang bejárata 2020-ban
Hossz152 m
Mélység15,8 m
Magasság2,5 m
Függőleges kiterjedés18,3 m
Tengerszint feletti magasság336 m
Ország Magyarország
Település Budakalász
Földrajzi táj Pilis
Típus hidrotermális és hidegvizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4820-6
Elhelyezkedése
Szabó József-barlang (Magyarország)
Szabó József-barlang
Szabó József-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 01″, k. h. 19° 00′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 01″, k. h. 19° 00′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó József-barlang témájú médiaállományokat.

A Szabó József-barlang megkülönböztetetten védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilis hegységben található. Turista útikalauzokban is szerepel.

Leírás[szerkesztés]

Budakalász külterületén, az Ezüst-hegyen, a 405 métert jelző magassági ponttól keletre, 107°-ra, erdőben, a Nagy-kőfejtőben, vagy más néven Tölgyfa-kőfejtőben nyílik. A felhagyott kőbányában jól látható a nagyméretű bejárata. A turistatérképek is jelölik helyét.

Vízszintes tengelyirányú bejárata mesterséges beavatkozással érte el mai formáját és két repedés metszéspontjánál jött létre. A Papp Ferenc-barlanghoz hasonlóan két fő részre osztható üregrendszere. A felső része hárshegyi homokkőben alakult ki, míg az alsó dachsteini mészkőben. Hévizes és hidegvizes folyamatok hatására alakult ki mai képére. Ennek bizonyítéka, hogy melegvizes képződményekre hidegvizesek települtek. Az előforduló szinlőket Szablyár Péter melegvizes képződményeknek tartotta, amit Kordos László cáfolt. A barlang nincs lezárva, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

Szabó Józsefről lett elnevezve. Irodalmában előfordul Szabó József barlang (Bertalan 1976) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1963-ban lett felfedezve homokkő bányászata során. 1965-ben Kollár József kőfejtő értesítette a barlang létezéséről a Szabó József Geológiai Technikum kutatóit, akik bejárták a barlangot. A barlangot 1965-ben a geológiai technikum kutatói egy olyan vasajtóval zárták le, amelyet a Solymári-ördöglyuktól szállítottak ide. A Turista és a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató című folyóiratok 1965. évi évfolyamaiban jelentek meg az első publikált leírások a barlangról. Többféle vizsgálatot végeztek benne. 1965-ben Szablyár Péter mérte fel és a felmérés alapján rajzolva lett egy hosszmetszet barlangtérkép.

1966-ban a barlangból vett minták alapján szemeloszlás vizsgálatot végzett Szablyár Péter. 1966-ban fel lett mérve a barlang és a kőfejtő, amelynek alapján a barlangról egy alaprajzi barlangtérkép és egy kiterített szelvény barlangtérkép lett szerkesztve. Az 1967-ben megjelent, Pilis útikalauz című könyvben részletesen le van írva. 1968-ban Kordos László vizsgálta a barlangi minták szemeloszlását. Kordos László és Wehovszky Erzsébet 1969-ben a kitöltések víztartalmát vizsgálta.

Szablyár Péter kalcitmetrálással a kőzetek kalcium-karbonát tartalmát határozta meg. Vízelemzéseket és klimatológiai méréseket, valamint biológiai vizsgálatot is végeztek benne. Az 1974-ben kiadott Pilis útikalauz című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauz barlangleírása. Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Budakalászon helyezkedik el a Szabó József barlang. Az ürömi Ezüst-hegy 405 mp-tól K-re 107°-ra lévő Tölgyfa kőfejtőben (Nagy kőfejtőben), 336,24 m tszf. magasságban található a bejárata. Becementezett vasajtó van a barlangszerű bejáraton. A valószínűleg hévizes eredetű, réteghatáron keletkezett, jelentős barlang 100 m hosszú és 15–20 m mély. A barlangról szóló rész 3 forrásmunka alapján lett összeállítva. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4800-as (Pilis) barlangkataszteri területen lévő, budakalászi barlang.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Szabó József-barlangnak 4820/6. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Szabó József-barlang néven és térképen van helye feltüntetve. A könyvben az olvasható, ha nem lehet lemenni a Papp Ferenc-barlangba, a közelben még két nagyobb, hasonló földtani jellegzetességű üreg is megtekinthető, a Szabó József-barlang és az Ezüst-nyeregben zsombolyszerűen nyíló, gömbfülkés Arany-lyuk. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Szabó József-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 2 foglalkozik a barlanggal.

Legújabb alaprajz térképe 1997. december 9–10-i felmérés alapján lett szerkesztve. A MÁFI Barlangkutató Csoport 7 tagja, Babay R., Chorendzsák Gy., Kovács Á., Kovács R., Mák G., Nagy S. és Sásdi László mérték fel. A barlangtérkép 7 keresztszelvényt is ábrázol és a barlangtérképet Sásdi László szerkesztette és rajzolta 1:100 méretarányban. Az 1965-ös bejárás óta nem történt jelentős továbbjutás benne.

1997. november 1-jén a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport az akna utáni második teremben három kis patkósdenevért figyelt meg. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Pilis hegységben lévő Szabó József-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 24 darab írás megjelölésével. A 478. és az 537. tételek nem említik, a 476. és az 534. tételek említik.

A 2005. évi Karsztfejlődésben említve van a magyarországi felszakadásos homokkőbarlangok között és egy Magyarország térképen jelölve van helye. Eszterhás István szerint jól látható a felharapódzás a barlangban. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Pilis hegységben lévő Szabó József-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Pilis hegységben elhelyezkedő, 4820/6 kataszteri számú Szabó József-barlang.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Pilis hegységben elhelyezkedő Szabó József-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4820-6 kataszteri számú Szabó József-barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Pilis hegységben lévő Szabó József-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Claude Chabert – Paul Courbon: Atlas des cavités non calcaires du monde. (A világ nemkarsztos barlangjainak atlasza.) Franciaország, 1997.
  • Kordos László: Barlangtani vizsgálatok a Kevély csoport barlangjaiban. Studium, 1972. (3.) Debrecen. 95–108. old.
  • Szablyár Péter: Az ezüsthegyi Szabó József-barlang. Kézirat. Képesítő szakdolgozat a Szabó József Geológiai Technikum számára.
  • Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.

További információk[szerkesztés]