Szabó József-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szabó József-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz152 m
Mélység15,8 m
Magasság2,5 m
Függőleges kiterjedés18,3 m
Tengerszint feletti magasság336 m
Ország Magyarország
Település Budakalász
Földrajzi táj Pilis
Típus hidrotermális és hidegvizes eredetű
Barlangkataszteri szám 4820-6
Elhelyezkedése
Szabó József-barlang (Magyarország)
Szabó József-barlang
Szabó József-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 01″, k. h. 19° 00′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 01″, k. h. 19° 00′ 01″

A Szabó József-barlang egy megkülönböztetetten védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilis hegységben található.

Leírása[szerkesztés]

Az Ezüst-hegynek a 405 méteres magassági pontjától keletre, 107 fokra, a hegy budakalászi részén, egy erdőben, a Nagy-kőfejtőben, vagy más néven Tölgyfa-kőfejtőben nyílik. A felhagyott kőbányában jól látható a nagyméretű bejárata. A turistatérképek is jelölik.

A vízszintes tengelyirányú bejárata mesterséges beavatkozással érte el mai formáját és két repedés metszéspontjánál jött létre. A Papp Ferenc-barlanghoz hasonlóan két fő részre osztható üregrendszere. A felső része hárshegyi homokkőben alakult ki, míg az alsó dachsteini mészkőben. Hévizes és hidegvizes folyamatok hatására alakult ki mai képére. Ennek bizonyítéka, hogy melegvizes képződményekre hidegvizesek települtek. Az előforduló szinlőket Szablyár Péter melegvizes képződményeknek tartotta, amit Kordos László cáfolt. A barlang nincs lezárva, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

Szabó József nevéről lett elnevezve. Az irodalmában előfordul Szabó József barlang (Bertalan 1976) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1963-ban került napvilágra a homokkő bányászata során. 1965-ben Kollár József kőfejtő értesítette a barlang létezéséről a Szabó József Geológiai Technikum kutatóit, akik bejárták a barlangot. A barlangot 1965-ben a geológiai technikum kutatói egy olyan vasajtóval zárták le, amelyet a Solymári-ördöglyuktól szállítottak ide. A Turista és a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató című folyóiratok 1965. évi évfolyamaiban jelentek meg az első, publikált leírások a barlangról. Többféle vizsgálatot végeztek benne. 1965-ben Szablyár Péter mérte fel és a felmérés alapján rajzolva lett egy hosszmetszet barlangtérkép. 1966-ban a barlangból vett minták alapján szemeloszlás vizsgálatot végzett Szablyár Péter. 1966-ban fel lett mérve a barlang és a kőfejtő, amelynek alapján a barlangról egy alaprajzi barlangtérkép és egy kiterített, szelvény barlangtérkép lett szerkesztve. Az 1967-ben megjelent, „Pilis útikalauz” című könyvben részletesen le van írva. 1968-ban Kordos László vizsgálta a barlangi minták szemeloszlását. Kordos László és Wehovszky Erzsébet 1969-ben a kitöltések víztartalmát vizsgálta.

Szablyár Péter kalcitmetrálással a kőzetek kalcium-karbonát tartalmát határozta meg. Vízelemzéseket és klimatológiai méréseket, valamint biológiai vizsgálatot is végeztek benne. Az 1974-ben kiadott, „Pilis útikalauz” című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauz barlangleírása. Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy egy becementezett vasajtó van a bejáraton, a valószínűleg hévizes eredetű, réteghatáron keletkezett barlang 100 méter hosszú és 15–20 méter mély. A barlangról szóló rész három forrásmunka alapján lett összeállítva.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve. A barlangot háromszor térképezték fel. A legújabb, alaprajzi barlangtérképe az 1997. december 9–10-i felmérés alapján lett szerkesztve. A MÁFI Barlangkutató Csoport hét tagja, Babay R., Chorendzsák Gy., Kovács Á., Kovács R., Mák G., Nagy S. és Sásdi László mérte fel, a barlangtérkép hét keresztszelvényt is ábrázol és a barlangtérképet Sásdi László szerkesztette és rajzolta 1:100 méretarányban. Az 1965-ös bejárás óta nem történt jelentős továbbjutás benne. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kordos László: Barlangtani vizsgálatok a Kevély csoport barlangjaiban. Studium, 1972. (3.) Debrecen. 95–108. old.
  • Szablyár Péter: Az ezüsthegyi Szabó József-barlang. Kézirat. Képesítő szakdolgozat a Szabó József Geológiai Technikum számára.
  • Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.

További információk[szerkesztés]