Szabó József-barlang

Szabó József-barlang
A barlang bejárata
Hossz	152 m
Mélység	15,8 m
Magasság	2,5 m
Függőleges kiterjedés	18,3 m
Tengerszint feletti magasság	336 m
Ország	Magyarország
Település	Budakalász
Földrajzi táj	Pilis
Típus	hidrotermális és hidegvizes eredetű
Barlangkataszteri szám	4820-6
Elhelyezkedése
Szabó József-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 01″, k. h. 19° 00′ 01″47.6169, 19.0004

A Szabó József-barlang egy megkülönböztetetten védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilis hegységben található.

Leírás

Az Ezüst-hegynek a 405 méteres magassági pontjától keletre, 107 fokra, a hegy budakalászi részén, egy erdőben, a Nagy-kőfejtőben, vagy más néven Tölgyfa-kőfejtőben nyílik. A felhagyott kőbányában jól látható a nagyméretű bejárata. A turistatérképek is jelölik.

A vízszintes tengelyirányú bejárata mesterséges beavatkozással érte el mai formáját és két repedés metszéspontjánál jött létre. A Papp Ferenc-barlanghoz hasonlóan két fő részre osztható üregrendszere. A felső része hárshegyi homokkőben alakult ki, míg az alsó dachsteini mészkőben. Hévizes és hidegvizes folyamatok hatására alakult ki mai képére. Ennek bizonyítéka, hogy melegvizes képződményekre hidegvizesek települtek. Az előforduló szinlőket Szablyár Péter melegvizes képződményeknek tartotta, amit Kordos László cáfolt. A barlang nincs lezárva, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

Szabó József nevéről lett elnevezve. Az irodalmában előfordul Szabó József barlang (Bertalan 1976) néven is.

Kutatástörténet

1963-ban került napvilágra a homokkő bányászata során. 1965-ben Kollár József kőfejtő értesítette a barlang létezéséről a Szabó József Geológiai Technikum kutatóit, akik bejárták a barlangot. A barlangot 1965-ben a geológiai technikum kutatói egy olyan vasajtóval zárták le, amelyet a Solymári-ördöglyuktól szállítottak ide. A Turista és a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató című folyóiratok 1965. évi évfolyamaiban jelentek meg az első, publikált leírások a barlangról. Többféle vizsgálatot végeztek benne. 1965-ben Szablyár Péter mérte fel és a felmérés alapján rajzolva lett egy hosszmetszet barlangtérkép. 1966-ban a barlangból vett minták alapján szemeloszlás vizsgálatot végzett Szablyár Péter. 1966-ban fel lett mérve a barlang és a kőfejtő, amelynek alapján a barlangról egy alaprajzi barlangtérkép és egy kiterített, szelvény barlangtérkép lett szerkesztve. Az 1967-ben megjelent, „Pilis útikalauz” című könyvben részletesen le van írva. 1968-ban Kordos László vizsgálta a barlangi minták szemeloszlását. Kordos László és Wehovszky Erzsébet 1969-ben a kitöltések víztartalmát vizsgálta.

Szablyár Péter kalcitmetrálással a kőzetek kalcium-karbonát tartalmát határozta meg. Vízelemzéseket és klimatológiai méréseket, valamint biológiai vizsgálatot is végeztek benne. Az 1974-ben kiadott, „Pilis útikalauz” című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauz barlangleírása. Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy egy becementezett vasajtó van a bejáraton, a valószínűleg hévizes eredetű, réteghatáron keletkezett barlang 100 méter hosszú és 15–20 méter mély. A barlangról szóló rész három forrásmunka alapján lett összeállítva.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve. A barlangot háromszor térképezték fel. A legújabb, alaprajzi barlangtérképe az 1997. december 9–10-i felmérés alapján lett szerkesztve. A MÁFI Barlangkutató Csoport hét tagja, Babay R., Chorendzsák Gy., Kovács Á., Kovács R., Mák G., Nagy S. és Sásdi László mérte fel, a barlangtérkép hét keresztszelvényt is ábrázol és a barlangtérképet Sásdi László szerkesztette és rajzolta 1:100 méretarányban. Az 1965-ös bejárás óta nem történt jelentős továbbjutás benne. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom

• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 47. számú cédula. Megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.
• Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20, 23–24. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
• Dénes György: Barlangkutatás. Turista, 1967. (13. évf.) 3. sz. 12. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1439. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
• Józsa László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának az 1966-os évben végzett munkájáról. Kézirat. Budapest, 1966. december 31. 1, 2, 3, 4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Józsa László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum barlangkutató csoportjának 1966. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 17, 18, 19. old.
• Kordos László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum barlangkutató csoportjának 1967. évi munkájáról. Kézirat, 1967. A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
• Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1969. évi munkájáról. Kézirat. Miskolc, 1969. december 3. Megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
• Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1970. évi munkájáról. Kézirat. Debrecen, 1971. február 4. A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. (Benne a barlang addigi kutatásának részletes feldolgozásával.)
• Kordos László: Mikroklimavizsgálatok a Kevély-csoport néhány barlangjában. Karszt és Barlang, 1972. 1–2. félév. 8, 9–11, 11, 12. old.
• Kordos László: Vízkémiai vizsgálatok a Kevély-csoport néhány barlangjában. Karszt- és Barlangkutatás, 1975–1980. (9. köt.) 39–72. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 215, 223, 277, 295. old.
• Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Bp. 1967. 24–25. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.)
• Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 13–15. old.
• Szablyár Péter: Az ezüsthegyi Szabó József-barlang leírása. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 5–6. füz. 98–100. old.
• Szablyár Péter – Józsa László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának 1965. évi működéséről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 32, 33. old.
• Szablyár Péter: Adatok a Hosszú-hegy és a Kevély-csoport barlangjainak kitöltési viszonyaihoz. Karszt és Barlang, 1983. 1–2. félév. 10, 12, 14, 14–15, 17. old.
• Szathmáry Tamás: Vizet találtak a Kevélyen. Két új barlang feltárása. Turista, 1965. (1. köt.) 7. sz. 19. old.
• Tamasi Dóra: Alkalmi denevérészlelések a Pilis és a Budai-hegység egyes barlangjaiban. In: Takácsné Bolner Katalin – Kiss Attila: Jelentés a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport 1997. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1998. március. 47. old. A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.

További irodalom

• Kordos László: Barlangtani vizsgálatok a Kevély csoport barlangjaiban. Studium, 1972. (3.) Debrecen. 95–108. old.
• Szablyár Péter: Az ezüsthegyi Szabó József-barlang. Kézirat. Képesítő szakdolgozat a Szabó József Geológiai Technikum számára.
• Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás