Szalajka-forrásbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szalajka-forrásbarlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz100 m
Mélység22 m
Magasság2 m
Függőleges kiterjedés24 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 450 m
Ország Magyarország
Település Szilvásvárad
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5341-4
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalajka-forrásbarlang témájú médiaállományokat.

A Szalajka-forrásbarlang megkülönböztetetten védett barlang. A bükk-vidéki Szalajka-völgyben található a bejárata, amely a Szalajka-forrás felszínre lépésének a helye.

Leírás[szerkesztés]

A lezárt barlang fokozottan védett területen nyílik. A vízgyűjtő területe körülbelül 10 km². A Bükk hegység csapadékban leggazdagabb területéről, a Nagy-fennsík nyugati töbreitől szállítja a vizeket föld alatti úton a Szalajka völgyébe. A legnagyobb vízhozama meghaladja az 1 m³/másodperc értéket, amíg a legkisebb vizek idején alig három liter másodpercenként. Azonban elmondható, hogy átlagosan a 70 liter/másodperc értéket tartja.

Eredetileg a forrás, a mostani helyétől körülbelül 50 méterre délre tört fel. Azonban az 1960-as évek vízfeltáró kutatásai érdekében, a mostani helyszínen tárót hajtottak a hegybe, hogy a forrást megcsapolják. A forrás valószínűleg egy hatalmas barlangrendszerből tör elő, amelyet még nem tártak fel. A forrás vízrendszeréhez tartozik a Hármaskúti-víznyelőbarlang is. Ez a barlangrendszer a légvonalban mért 3,5 kilométeres hosszával valószínűleg minimum hét kilométer hosszú föld alatti járatot tartalmaz.

A barlang a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható. Naponta maximum egy csoport látogathatja, amely legfeljebb hat személyből állhat.

A Szalajka-forrásbarlang név 1979-ben bukkant fel az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban a Szilvási-sziklaüreg van leírva, amelynek az egyik névváltozata a Szalajkai-forrásbarlang. 1979. július 14-én Fodor Géza könnyűbúvár a barlang feltárása közben vesztette életét. Az 1979-ben megjelent, „Barlangok a Bükkben” című könyvben az olvasható, hogy a barlangot a vízkutató táró tette tönkre. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában meg van említve, hogy a Szilvási-sziklaüreg egyik névváltozata a Szalajkai-forrásbarlang és egy térképen van a helye feltüntetve. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]