Tektonik-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tektonik-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz350 m
Mélység80 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés80 m
Tengerszint feletti magasság460 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus korróziós
Barlangkataszteri szám 5452-45
Elhelyezkedése
Tektonik-zsomboly (Magyarország)
Tektonik-zsomboly
Tektonik-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 20° 43′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 20° 43′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tektonik-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Tektonik-zsomboly az egyik megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. Az Aggteleki-karszt nyolcadik legmélyebb barlangja. Bódvaszilas hat megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától körülbelül 960 méterre, a Bak Antal nevű töbörben, amelynek névadója a 18. században élt nyílik. A fennsík negyedik legmélyebb zsombolya. Tőle északkeletre, körülbelül 70 méterre, körülbelül 25 méterrel feljebb nyílik a Moszkitós-zsomboly. Bódvaszilas felől a kék kereszt jelzésen két kilométert kell megtenni és a fennsík peremét majdnem elérve, az út melletti első töbör, a Bak Antal töbrének északi oldalában megtalálható bejárata. Turistatérképek jelölik helyét.

Fokozottan védett természetvédelmi területen, erdőben, fél méter magas sziklakibúvás tövében lévő, nehezen észrevehető, bontott bejárati nyílása egy keskeny hasadék, amely 1×0,5 méteres és tengelyiránya függőleges.

Középső triász mészkőben tektonikus törésvonalak mentén jött létre. A repedéseket a víz alatti oldódás, a leszivárgó vizek és kis mértékben az omlások bővítették. Nem működött víznyelőként. A részletesen felmért barlang 350 méter hosszú, 80 méter mély, 80 méter függőleges kiterjedésű és vízszintes kiterjedése 45 méter. A barlangra a függőleges kiterjedés jellemző. Több párhuzamos aknából áll. Felépítése szövevényes, a Szabó-pallagi-zsombolyhoz hasonló, de az aknák szűkebbek. Az aknák nem lépcsőzetesen kapcsolódnak egymásba, hanem hasadékok menti összenyílás köti össze azokat.

Végpontja kőtörmelékkel kitöltött hasadék. Ujjbegykarrok, valamint függőcseppkövek, állócseppkövek, cseppkőbekérgezés, típusos (gömbös) borsókő és az Óriás Kalcitos nevű helyen nagy méretű kalcitkristályok képződtek a barlangban. Előfordulnak denevérek járataiban. A kitöltésben guanó és denevércsontok találhatók. Néha nagy testű állatok hullanak bele és pusztulnak el. A zsomboly nincs lezárva. Engedéllyel, kötéltechnikai eszközök alkalmazásával és jó erőnléttel látogatható.

Előfordul irodalmában 59 (Kósa 1992), L-1 (Kósa 1992) és Tektonik zsomboly (Csernavölgyi 1974) néven és jelölésekkel is. A zsomboly a felfedező VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport nevéről lett elnevezve. 1977-ben volt először Tektonik-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában (Kordos 1977).

Kutatástörténet[szerkesztés]

1973-ban fedezte fel és bontotta ki a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport egyik tagja az akkoriban 78 méter mélynek gondolt barlangot. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 32. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő és 1977-ben 76 m mély, 1976-ban ismeretlen mély, 1975-ben ismeretlen mély Tektonik-zsomboly. Az MKBT Meghívó 1978. júniusi számában publikálva lett, hogy az 1978. májusi MKBT Meghívóban napvilágot látott Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai című felsorolásból kimaradt, Aggteleki-karszton lévő Tektonik-zsomboly mélysége Lukács László szerint 76 m.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982. évi Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyvben nincs említve a barlang, az országos barlanglistában sem. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 38. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450 barlangkataszteri egységben lévő, 76 m függőleges kiterjedésű Tektonik-zsomboly és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 76 m mély.

Az 1989. évi Karszt és Barlang különkiadásában megjelent összeállítás alapján hazánk 38. legmélyebb barlangja volt a 76 méter mély barlang. A BEAC Barlangkutató Csoport felmérte a zsombolyt. Poligon mentén mért hossza 140,85 méter, mélysége 77,35 méter és vízszintes kiterjedése 14 méter. Egy körülbelül 100–120 méteres oldalakna nem volt beszámítva a poligonhosszba.

Az 1990–1991 történt térképezéskor új részek lettek felfedezve a még be nem járt kürtők kimászásával. Nyerges Attila 1990-ben megrajzolta az alaprajz szelvényeket, a Fő-akna keresztmetszeteket, a Bejárati-akna keresztmetszeteket, észak-déli irányú vetített hosszmetszetet és a barlang alaprajz részletét, valamint 1991-ben a barlang térláttatós, azaz izometrikus barlangtérképét alaprajzi vetülettel.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Kósa Attila elsőként publikálta 1992-ben megjelent könyvében a barlang 1991-es vetített hosszmetszet térképét és 1991-es térláttatós térképét. Az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye. Több adattal együtt fel van tüntetve három irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. A hosszmetszet térkép eltér az 1991-ben rajzolt térláttatós térképtől. A publikált térképen a barlang legmélyebb pontjának mélysége 77,3 m, a korábbi térképeken 80 m. A MAFC Barlangkutató Csoport által szervezett 1994. december 27-e és 1995. január 1-je között tartott nemzetközi barlangász tábor alatt az egyik túracélpont volt. 1995 óta a világörökség része.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-45 barlangkataszteri számú, 2002-ben 350 m hosszú Tektonik-zsomboly Magyarország 72. leghosszabb barlangja 2002-ben. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-45 barlangkataszteri számú Tektonik-zsomboly Magyarország 40. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 80 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 76 m mély volt. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5452/45 nyilvántartási számú Tektonik-zsomboly.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 80 m mély barlangként szerepel. Nem volt a verseny helyszínei között. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5452-45 kataszteri számú Tektonik-zsomboly. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1990-es hosszmetszet térkép. A könyvben az olvasható, hogy 350 méter hosszú, 80 méter mély és 461 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett egy fénykép a könyvben, amelyen bejárata figyelhető meg. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Tektonik-zsomboly (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • Kraus Sándor: Barlangföldtan. 1984.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk[szerkesztés]