Nóra-lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nóra-lyuk
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz27 m
Mélység27 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés27 m
Tengerszint feletti magasság481 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-96
Elhelyezkedése
Nóra-lyuk (Magyarország)
Nóra-lyuk
Nóra-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 20° 41′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 20° 41′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nóra-lyuk témájú médiaállományokat.

A Nóra-lyuk az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az Alsó-hegy zsombolyai közül ez a zsomboly nyílik legnyugatabbra.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkjának nyugati részén, fokozottan védett területen, erdőben, a XII.40-es határkőtől 169°-ra, körülbelül 60 méterre, töbör északnyugati peremén, a Favágó-zsomboly közelében nyílik. Az Országos Kéktúra kék sáv jelzéssel jelzett turistaútjától, amely ezen a részen egy dózerút, északra, nem messze van bejárata. A messziről észrevehető belőle kitermelt depó miatt könnyen megtalálható a ritkás erdőben, egyébként nehezen lehetne rábukkanni. A nem lezárt barlang bejárata bontott, kör alakú, lejtős és 1,5×1,5 méteres.

Középső triász és felső triász wettersteini mészkőben jött létre. Vízszintes kiterjedése 6 méter. Térformája egyszerű. Jellemző szelvénytípusa a kör szelvénytípus. Tulajdonképpen teljes hosszában ásott, bontott, gyakorlatilag csak a főte szálban álló mészkő. A lejtős járat a 45°-ban lejtő főtét követi. Alja tömör agyagból áll. A főte alól van a kitöltés eltávolítva. Oldott felületek dominálnak formakincsében, amik leginkább a végpont közeli részeken fejlődtek ki. Visszaoldott cseppkőkérgek alakultak ki benne kis felülettel. Denevérek is szívesen használják. Barlangjáró alapfelszereléssel, nehéz mászással és engedéllyel látogatható. Bejárásához ajánlott kapaszkodókötél használata, mert a zsomboly csúszik és meredek.

Előfordul irodalmában Nora-lyuk (Ctirad Piskač et al 2017) és Nora lyuk (Luděk and col. 2011) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait 1995-ben nyilvánították világörökségi helyszínné és ezért ez a barlang is a Világörökség része, bár később lett felfedezve. Jelentéktelennek látszó kőzetkibukkanás kibontásával lett feltárva. 2006. július 18-án Miroslav Hynšt térképezte fel és szerkesztette meg alaprajz térképét és hosszmetszet térképét. 2010-ben a Speleological Club ZO 1-11 Barrandien, azaz a ZO 1-11 Barrandien Barlangkutató Csoport ellenőrizte állapotát és megállapította, hogy a barlang a korábbi évekhez képest nem változott.

2011-ben a csoport tagjai bontással megpróbálták megnövelni hosszát, de ez nem sikerült. Ekkor körülbelül nyolc méter mély volt. A 2011-es csoportjelentésükben közzétették a 2006-ban készült térképeket. A 2016-ban kitöltött barlang nyilvántartólap szerint a részletesen felmért zsomboly 12 méter hosszú, nyolc méter függőleges kiterjedésű, nyolc méter mély, nulla méter magas és vízszintes kiterjedése hat méter. Tektonikus törésvonal mentén jött létre leszivárgó víz hatására és 2010-ben fedezte fel a ZO 1-11 Barrandien Barlangkutató Csoport.

2017-ben Ctirad Piskač és Robert Kosáček rajzolt hosszmetszet térképet három keresztmetszettel és két alaprajz térképet az alsó két lépcsőről. A térképek Ctirad Piskač, Robert Kosáček, Mojmír Záviška és A. Záviška barlangfelmérésén alapulnak.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelentek a 2017-es térképek. Publikálva lett a könyvben egy fénykép, amelyen a barlang kutatása figyelhető meg. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 27 méter mély, ismeretlen hosszú és 481 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom[szerkesztés]

  • Borzsák Sarolta: Barlang nyilvántartólap. Kézirat, 2016. március 28. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Ctirad Piskač et al: Dolný vrch – Alsó-hegy 2017. Exploration report. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Luděk Vlk and col.: Alsó Hégy 2011. Kézirat. 3–4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 142–143. oldalak és a mellékelt térképen jelölve van helye

További információk[szerkesztés]