Magas-tetői-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magas-tetői-barlang
Hossz293 m
Mélység33 m
Magasság7,6 m
Függőleges kiterjedés40,6 m
Tengerszint feletti magasság430 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus valószínűleg freatikus
Barlangkataszteri szám 5451-19
Elhelyezkedése
Magas-tetői-barlang (Magyarország)
Magas-tetői-barlang
Magas-tetői-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 04″, k. h. 20° 40′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 04″, k. h. 20° 40′ 01″

A Magas-tetői-barlang fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Szögliget négy fokozottan védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy Vápenyica nevű hegyoldalában, egy 4–5 méter magas sziklafal tövében található a természetes bejárata. A bejáratától szép kilátás nyílik Szádvár romjaira. Középső triász wettersteini mészkőben keletkezett az elágazó barlang. A barlang formakincsét megfigyelve erős tektonikus hatás vehető észre. Valószínűleg freatikus körülmények között fejlődött, majd fokozatosan szárazzá válásakor jött létre a mai képe. A morfológiája alapján két részre különíthető el, egy felső, vízszintes jellegű, hasadékszerű részre, amelynek a magassága 10–15 méter is lehet és a szélessége 1–5 méter és egy alsó, függőleges jellegű részre, amelyre a tágas szelvények jellemzők.

A járataiban különböző cseppkőképződmények, heliktitek, visszaoldott cseppkövek, cseppkőbekérgezések, cseppkőlefolyások, függőcseppkövek, pálmatörzs alakú állócseppkövek és szenilis korallszerű borsókövek alakultak ki. A Guanós nevű termének egyik felső, ellaposodó oldalága feltételezhetően a felszínig tart. A járatai a bejárattól északra, a hegyoldal felé helyezkednek el. A barlang az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható és a mélyszinti része csak kötéltechnikai eszközökkel járható be.

Előfordul irodalmában Julcsa-barlang (Kraus 2005), amely név valójában a Hosszú-tetői-barlang egyik neve, Macska-lyuk (Nyerges 2003), Macskalyuk barlangja (Nyerges 2003), Magas-tetöi-barlang (Vlk 2019), Magastetői-barlang (Balázs 1957), Magastetői barlang (Balázs 1957), Magas-tetői-zsomboly (Nyerges 2003) és Magos-tetői-barlang (Kraus 2005) néven is. A Magas-tetői-barlang név először 1972-ben jelent meg nyomtatásban (Bajomi 1972).

Kutatástörténet[szerkesztés]

Mivel egy ősi vadászösvény mellett van bejárata, valószínűleg régóta ismerték. 1957-ben Balázs Dénes írta le és ez a barlangismertetés volt az első írott leírás a barlangról. A kéziratban Magastetői-barlang és Magastetői barlang néven bemutatott barlangot az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának tagjai 1957 augusztusában kutatták át. A barlangban egy ismert barlangkutató monogramját is megtalálták, amelyből megállapították, hogy nem ők voltak az első kutatói a barlangnak. A leírás szerint a 100 méter hosszú és 33 méter mély barlangban sok és nagy függőcseppkő, állócseppkő és borsókő van, valamint a végpontján található nagyméretű terem alját vastag guanóréteg fedi. A barlang bejárói Bártfay Pál, Béldi Ákosné, Beliczai István, Csekő Árpád, Frojimovics Péter, Szentes György és Szikra László. A barlangot ekkor Csekő Árpád és Frojimovics Péter feltérképezte.

1969-ben készült egy részletes alaprajzi barlangtérkép, egy hosszmetszet barlangtérkép és keresztszelvények, valamint a barlang helyszínrajzát és környékének tektonikai viszonyait is ábrázoló térkép, amelyeket Szentes György szerkesztett és Tálas Pál rajzolt. A barlangtérképekhez a barlangot a Budapesti Vörös Meteor Barlangkutató Csoport mérte fel.

1972-ben a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Biológiai Szakbizottságának titkára szétválogatta a barlangban gyűjtött zoológiai anyagot. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában említve van neve és egy térképen van feltüntetve helye. 1993. október 30-án Sásdi László, Ádám Bence, Guthy Ágnes és Kovács Richárd mérte fel a barlangot és ez alapján 1993-ban Sásdi László szerkesztette és rajzolta meg vetített hossz-szelvény barlangtérképét, valamint alaprajzi barlangtérképét keresztmetszetekkel. Ekkor hossza 160,5 méter, vízszintes kiterjedése 41,6 méter, függőleges kiterjedése 39,69 méter, magassága 5,62 méter és mélysége 34,06 méter volt. 1995 óta a Világörökség része.

2001-ben fokozottan védett barlang lett az alsó-hegyi barlangok között nagy kiterjedésűnek számító barlang különleges formakincse és ásványai alapján, valamint cseppkőképződményeinek és borsókő képződményeinek veszélyeztetettsége miatt. A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv szerint 168,5 méter hosszú, 39,5 méter függőleges kiterjedésű, 5,41 méter magas, 34,06 méter mély és 48 méter vízszintes kiterjedésű. A 2004–2005. évi Karszt és Barlangban publikált nekrológ szerint Frojimovics Péter részt vett az 1957. évi feltárásában, első bejárásában és a felmérésében.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyv szerint majdnem 170 méter hosszú és 68 méter szintkülönbsége. A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint 2004. február 13-án 4 nagy patkósdenevért figyeltek meg a barlangban Boldogh Sándor, Štefan Matis, Peter Pjenčák, Burinda Tamás és 7 kis patkósdenevért, egy közönséges denevért, két nyugati piszedenevért Boldogh Sándor, Štefan Matis és Peter Pjenčák. 2004. augusztus 16-án Boldogh Sándor 10 kereknyergű patkósdenevért és 6 nagy patkósdenevért észlelt a szögligeti barlang bejáratának közelében, valamint egy nagyfülű denevért, két vízi denevért, 3 csonkafülű denevért, egy horgasszőrű denevért, két közönséges késeidenevért, 6 nyugati piszedenevért, két barna hosszúfülű-denevért és 3 hosszúszárnyú denevért a barlangban.

2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. A 2014-ben írt állapotfelvételi lapja alapján 250 méter hosszú, 50 méter vízszintes kiterjedésű és 40 méter függőleges kiterjedésű. 2015-ben készültek el legújabb barlangtérképei. Egy bontott alaprajzi barlangtérkép, egy vetített hossz-szelvény barlangtérkép és keresztszelvények, amelyeket Szabó Zoltán rajzolt. Ezekhez a barlangtérképekhez a barlangot Kovács Richárd, Szabó Zoltán és Szabó R. Zoltán mérte fel.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]