Kalap-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kalap-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz12 m
Mélység6 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés6 m
Tengerszint feletti magasság502 m
Ország Magyarország
Település Komjáti
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-88
Elhelyezkedése
Kalap-zsomboly (Magyarország)
Kalap-zsomboly
Kalap-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 20° 45′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 20° 45′ 18″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalap-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Kalap-zsomboly egy barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt, 1995 óta a Világörökség része. Régészeti leletek kerültek elő belőle.

Leírása[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkjának keleti részén, Komjáti központjától északra, egy ikertöbör nyugati peremén, erdőben, mohos sziklakibúvásban van a bejárata. A Rőt-kúti Dreher-zsombolytól délnyugatra, a XII.48-as sorszámú határkőtől nem messze nyílik. A töbörcsoporttól nyugatra egy észak-dél irányú régi földút található. Néhány turistatérkép jelöli a helyét, de a barlang nevét nem tüntetik fel. A bejárat mellett egy üreg van, amely valószínűleg összefügg a Kalap-zsomboly egyik kürtőjével. Ez az üreg Félembernyi-barlang néven is előfordul az irodalmában.

A bontott, szabálytalan alakú, függőleges tengelyirányú bejárat 1×1,3 méter széles. A zsomboly vízszintes kiterjedése 6 méter. Középső triász és felső triász mészkőben jött létre, a tektonikus repedések mentén, a leszivárgó vizek hatására. Függőleges jellegű barlang oldott felületekkel, ujjbegykarrokkal. A jellemző morfológiai nagyformája az akna. Kis hosszúsága ellenére sok benne a különböző ásványképződmény, például mikrotetarátás felszínű cseppkőbekérgezés és huzatborsókő. A járataiban denevérek is előfordulnak. A nem lezárt barlang bejárásához engedély szükséges.

A Kalap-zsomboly név először 1973-ban jelent meg az irodalmában. Előfordul az irodalmában K-12 (Kósa 1992), Kalap zsomboly (Gádor, Hellebrandt 1975), Mogyoró-zsomboly (Borzsák 2016), Orisková (Borzsák 2016) és Privát (Kósa 1992) néven és jelöléssel is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1965-ben Székely Kinga mérte fel és szerkesztette meg a két függőleges hosszmetszeti barlangtérképét egy keresztmetszettel. 1973-ban Bárczi Éva késő bronzkori cserepeket gyűjtött a zsombolyból, amelyeket a Herman Ottó Múzeumba vitt. Leltári szám: 73.30.2. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1973. évi 2. füzetében az olvasható, hogy a zsombolyban, négy méter vastag kitöltés alól, 400–600 éves tehéncsontok kerültek elő. A koruk a kalcium és a foszfor aránya alapján lett meghatározva. 1975-ben Kovács J. és Csernavölgyi László felmérték a barlangot és a felmérés alapján Csernavölgyi László egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet, valamint egy keresztmetszetet szerkesztett. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve, valamint egy térképen van feltüntetve a helye.

Az 1992-ben megjelent, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek az 1975-ben készült barlangtérképek és meg van említve, hogy a Félembernyi-barlang mellette található. A kiadványban az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a Kalap-zsomboly helye és több adattal együtt fel van tüntetve két darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint hat méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között. 2009. július 23-án Pastorek D. és Dobeš P. mérte fel, amelynek alapján Pastorek D. szerkesztett alaprajzi barlangtérképet és hosszmetszeti barlangtérképet. Varga Gábor 2013-ban megjelent régészeti, összefoglaló tanulmányában nem említi ezt a másodlagos, régészeti lelőhelyet. Nyírő Ádám Artúr 2015-ös régészeti tárgyú szakdolgozatában csak megemlíti a lelőhelyet.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk[szerkesztés]