Favágó-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Favágó-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz31,5 m
Mélység12,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés12,5 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 482 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-7
Elhelyezkedése
Favágó-zsomboly (Magyarország)
Favágó-zsomboly
Favágó-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 47″, k. h. 20° 41′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 47″, k. h. 20° 41′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Favágó-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Favágó-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkjának nyugati részén, a Vecsem-bükk csúcstól 2880 méterre, 265,5°-ra, fokozottan védett területen, közel a határsávhoz, kis töbör oldalában, a Nóra-lyuk közelében nyílik. Az Országos Kéktúra kék sáv jelzéssel jelzett turistaútjától, amely ezen a részen egy dózerút, északra, körülbelül 100 méterre van a nem lezárt barlang függőleges tengelyirányú bejárata. Néhány turistatérkép jelöli helyét nevének feltüntetésével.

Középső triász wettersteini mészkőben keletkezett a természeti hatások miatt pusztuló barlang. Két fő részre tagolható. Egy felszínre nyíló, nagy bejáratú, omladékos hasadékaknára és egy zsomboly szakaszra, amely a felszíntől még nagyrészt el van zárva. Szenilis cseppköveinek többsége. Cseppkőbekérgezés figyelhető meg benne. Bejárásához kötéltechnikai eszközök használata és engedély szükséges. 20 méter kötél, egy nitt és egy karabiner kell megtekintéséhez.

A barlang egy favágóról lett elnevezve, aki ide menekült egy zivatarkor. Előfordul irodalmában Favágó-barlang (Balázs 1957), Favágó barlang (Balázs 1957), Favágó-lyuk (Kósa 1992), Favágó lyuk (Kósa 1968–1971), Favágó pot (Kósa 1968–1971), Favágó shaft (Kósa 1968–1971), G-1 (Kósa 1992), SZ/9 (Kósa 1992) és V-36 (Kósa 1992) neveken és jelölésekkel is. 1976-ban volt először Favágó-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában, Bertalan Károly kéziratában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Kinizsi Barlangkutató Csoportot Szabó Elemér erdész tájékoztatta a zsomboly létezéséről, aki többek között azt az információt adta, hogy körülbelül két méternyire lehetett beállni a barlangba, amikor esett az eső. 1957 augusztusában a csoport négy tagja, Balázs Dénes, Bató Tibor, Csekő Árpád és Frojimovics Péter átvizsgálták. Kötélhágcsó segítségével leereszkedtek a zsomboly aljára, ahol egy 6 méter hosszú, közepén 3 méter széles termet és a teremben egy elagyagosodott víznyelőt találtak. Szerintük a teremben előttük még nem járt senki és a terem alján 7,1 °C levegő-hőmérsékletet mértek.

A teremből kiindulva további járatokat jártak be, például felfedeztek egy 7 méter hosszú, 2 méter széles és körülbelül 8 méter magas termet. Ekkor a csoport két tagja, Balázs Dénes és Csekő Árpád felmérték a zsombolyt és elkészítették barlangtérképét. A felmérés alapján függőleges ereszkedéssel együtt a barlang 45 méter hosszú. A felmérés alapján 16,5 méter mély. Tényleges mélysége ez volt. A felmérés alapján a beszakadt zsomboly felső részétől számítva 21,5 méter mély.

1966-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport négy tagja mérte fel a barlangot, Kósa Attila, Levandowski M., Patyk S. és Székely Kinga, valamint a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett két hosszmetszet térképet és alaprajz térképet. A Karszt- és Barlangkutatás 1968–1971. évi évfolyamában megjelentek az 1966-ban készült térképek, de a térképlap szerint azok 1968. augusztus 20-án lettek rajzolva. 1970-ben és 1971-ben a csoport tagjai etilénglikolos rovarcsapdákkal és egyeléssel biológiai gyűjtést végeztek és a fauna, elsősorban a parietális asszociáció ökológiájának demonstrálására, fényképeztek, valamint mikroklimatológiai méréseket és megfigyeléseket hajtottak végre a zsombolyban.

A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kézirat 88. számú céduláján többek között az olvasható, hogy 20 méter hosszú, 21,5 méter mély és a Szabó-pallagi vadászháztól nyugatra egy kilométerre található. A bejárat 485 méter tengerszint feletti magasságban van. A kézirat barlangra vonatkozó része két irodalmi mű alapján íródott. Az 1977. január 30-án készült és 1975. novemberi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a főleg függőleges jellegű zsomboly függőleges kiterjedése 17 méter. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok közé sorolta.

1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Favágó-barlang néven Favágó-zsomboly névváltozattal és térképen van helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Kósa Attila 1992-ben megjelent könyvében publikálva lett a Karszt- és Barlangkutatás 1968–1971. évi évfolyamában napvilágot látott térképlap és az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve négy irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak.

1994-ben a MAFC Barlangkutató Csoport készítette el hosszmetszet térképét és alaprajz térképét. Ezeknek a térképeknek alapján ismeretlen időpontban szerkesztve lett egy beszerelési vázlat. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2004–2005. évi Karszt és Barlangban publikált nekrológ szerint Frojimovics Péter részt vett az 1957. évi feltárásában, első bejárásában és felmérésében. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 17 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

2017-ben Miroslav Hynšt, Robert Kosáček és J. Dobeš mérték fel. A felmérés alapján Miroslav Hynšt rajzolt 2017-ben alaprajz térképet és hosszmetszet térképet. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent a 2017-es alaprajz térkép és hosszmetszet térkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 40 méter hosszú, 17 méter mély és 511 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk[szerkesztés]