Búbánat-zsomboly

Búbánat-zsomboly
Hossz	50,3 m
Mélység	47,8 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	47,8 m
Tengerszint feletti magasság	526 m
Ország	Magyarország
Település	Komjáti
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-50
Elhelyezkedése
Búbánat-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 43″, k. h. 20° 43′ 41″48.56188, 20.72802

A Búbánat-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található egyik barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, Komjáti központjától északnyugatra, Bódvaszilas központjától északra, a Vecsem-bükk csúcstól 250 méterre, délre, 178°-ra, erdőben, töbör peremén, berogyásban nyílik a lezáratlan barlang. A sárga sáv jelzésű turistaúton Tornanádaska felé haladva, a turistaúttól jobbra, a turistaúthoz közel van bejárata. Bejárata bontott, körülbelül egy méter átmérőjű és függőleges tengelyirányú.

A Körte-zsomboly bejárata a Búbánat-zsomboly bejáratától 50 méterre, északnyugatra helyezkedik el.

Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A függőleges jellegű barlang vízszintes kiterjedése 7,5 méter. 20 méter mélységben álfenék alakult ki. Cseppkövek figyelhetők meg benne, amelyek egy része már nem fejlődik. A járatokban sok az agyag. A levegő szén-dioxid koncentrációja gyorsan emelkedik, mert rossz a zsomboly szellőzése. Csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. Bejárásához 60 méter kötelet, egy nittfület, négy karabinert és három kötélgyűrűt ajánlott használni. Egy fix nitt van elhelyezve benne.

Előfordul irodalmában 60 (Kósa 1992), Bubánat-zsomboly (Kordos 1978), V/26 (Vlk 2019), V-26 (Kósa 1992) és Veľky smútok (Vlk 2019) neveken és jelölésekkel is. 1977-ben volt először Búbánat-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

A Tektonik Barlangkutató Csoport 1977. évi jelentésébe bekerült egy fénykép, amelyen bejárata látható. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 51. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő és 1977-ben kb. 51 m mély, 1976-ban ismeretlen mély, 1975-ben ismeretlen mély Búbánat-zsomboly. Lukács László 1978-as írott közlése alapján lett megállapítva, hogy a barlang kb. 51 m mély. Az MKBT Meghívó 1978. júniusi számában publikálva lett, hogy az 1978. májusi MKBT Meghívóban napvilágot látott Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai című felsorolásból kimaradt, Aggteleki-karszton lévő Bubánat-zsomboly mélysége Lukács László szerint kb. 51 m.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyvben nincs említve a barlang neve, az országos barlanglistában sem. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 63. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450 barlangkataszteri egységben lévő, kb. 51 m függőleges kiterjedésű Búbánat-zsomboly és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang kb. 51 m mély. 1990-ben a Barlangtani Intézet megbízásából a MAFC Barlangkutató Csoport mérte fel és a felmérés alapján Zih József szerkesztette meg hosszmetszet térképét négy keresztmetszettel. A térkép szerint 47,8 méter mély. Ebben az évben a csoport megírta bejárási útmutatóját.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelent az 1990-ben készült térkép, valamint több adattal együtt fel van tüntetve két irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 48 méter mély Búbánat-zsomboly a 12. legmélyebb. A 11. legmélyebb Frank-barlang is 48 méter mély. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.

2001-ben a BEAC Barlangkutató Csoport két radondetektort helyezett el benne. 2002-ben megjelent egy hír, amely szerint a zsombolyban régi nitt található. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 48 méter mély és 47,8 méter mély, valamint 50,3 méter hosszú barlangként szerepel. A füzetben megjelent egy ismeretlen készítési idejű és készítőjű barlangtérkép, amelyen a barlang függőleges hosszmetszete van ábrázolva négy keresztmetszettel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. A barlangtérkép alapján 47,8 méter mély.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent az 1990-es hosszmetszet térkép négy keresztmetszettel. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 50 méter hosszú, 48 méter mély és 535 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom

• Balázs László – Égerland Zoltán – Karakas Zoltán – Nagy Veronika – Nyerges Miklós – Zih József: A MAFC Barlangkutató Csoport 1990. évi csoportjelentése. Kézirat. 7., 27., 55–57. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Hegedűs Gyula: A Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1977. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1978. január 30. Egy fénykép. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1990. 2. félév. 172. old.
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 49., 51. old.
• Kordos László: Helyesbítés. MKBT Meghívó, 1978. június. 18. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. (A könyvben nincs említve a barlang neve.)
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 23., 25., 37. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11., 13. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 10. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 21., 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila szerk.: BEAC Barlangkutató Csoport 2000–2001. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 2002. 26., 49., 52. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Barlang nyilvántartólap. (A Körte-zsombolyé.) Kézirat, 2002. április. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• Nyerges Miklós: IX. Lakatos kupa – Alsó-hegy. 2002. MKBT Tájékoztató, 2002. november–december. 17. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 56. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 33., 105. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Búbánat-zsomboly leírás. Kézirat. Szerzőnév és évszám nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
• Kraus Sándor: Barlangföldtan. 1984.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Búbánat-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Búbánat-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás