Búbánat-zsomboly
| Búbánat-zsomboly | |
| Hossz | 50,3 m |
| Mélység | 47,8 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 47,8 m |
| Tengerszint feletti magasság | 526 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Komjáti |
| Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
| Típus | zsomboly |
| Barlangkataszteri szám | 5452-50 |
| Elhelyezkedése | |
 Búbánat-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 33′ 43″, k. h. 20° 43′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 43″, k. h. 20° 43′ 41″ | |
A Búbánat-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.
Leírás[szerkesztés]
Az Alsó-hegy fennsíkján, Komjáti központjától északnyugatra, Bódvaszilas központjától északra, a Vecsem-bükk csúcstól 250 méterre, délre, 178°-ra, erdőben, egy töbör peremén, berogyásban nyílik a lezáratlan barlang. A sárga sáv jelzésű turistaúton Tornanádaska felé haladva, a turistaúttól jobbra, a turistaúthoz közel van a bejárata. A bejárata bontott, körülbelül egy méter átmérőjű és függőleges tengelyirányú. A Körte-zsombolynak 50 méterre, északnyugatra van a bejárata.
Középső triász, wettersteini mészkőben jött létre. A függőleges jellegű barlang vízszintes kiterjedése 7,5 méter. 20 méter mélységben egy álfenék alakult ki. Cseppkövek figyelhetők meg benne, amelyeknek egy része már nem fejlődik. A járatokban sok az agyag. A levegő szén-dioxid koncentrációja gyorsan emelkedik, mert rossz a zsomboly szellőzése. Csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. A bejárásához 60 méter kötelet, egy nittfület, négy karabinert és három kötélgyűrűt ajánlott használni. Egy fix nitt van elhelyezve benne.
Előfordul az irodalmában 60 (Kósa 1992), Bubánat-zsomboly (Kordos 1978), V/26 (Vlk 2019), V-26 (Kósa 1992) és Veľky smútok (Vlk 2019) neveken és jelölésekkel is. A Búbánat-zsomboly név először az 1977. évi Karszt és Barlangban jelent meg.
Kutatástörténet[szerkesztés]
A Tektonik Barlangkutató Csoport 1977. évi jelentésébe bekerült egy fénykép a bejáratáról. A Karszt és Barlang 1977. évi évfolyamában megjelent összesítés szerint Magyarország 51. legmélyebb barlangja a körülbelül 51 méteres mélységével. A körülbelül 51 méteres mélység Lukács László 1978-as, írott közlése alapján lett megállapítva. Az MKBT Meghívó 1978. júniusi számában publikálva lett, hogy Lukács László szerint a mélysége körülbelül 51 méter.
Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben nincs említve a barlang neve, az országos barlanglistában sem. Az 1987. december 31-i állapot szerint Magyarország 63. legmélyebb barlangja volt a körülbelül 51 méteres mélységével és az összeállítás szerint 1977-ben körülbelül 51 méter mély volt.
1990-ben a Barlangtani Intézet megbízásából a MAFC Barlangkutató Csoport mérte fel és a felmérés alapján Zih József szerkesztette meg a hosszmetszeti barlangtérképét négy keresztmetszettel. A barlangtérkép szerint 47,8 méter mély. Ebben az évben a csoport megírta a bejárási útmutatóját. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató, egyik térképen meg van jelölve a helye és a kiadványban megjelent az 1990-ben készült térkép, valamint több adattal együtt fel van tüntetve két darab, irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attilának az 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Búbánat-zsomboly a 12. legmélyebb a 48 méteres mélységével, a 11. legmélyebb Frank-barlangnak is 48 méter volt a mélysége. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.
2001-ben a BEAC Barlangkutató Csoport két radondetektort helyezett el benne. 2002-ben megjelent egy hír, amely szerint a zsombolyban régi nitt található. A 2008. szeptember 27-én megrendezett, XV. Lakatos Kupa kiadványában 48 méter mély és 47,8 méter mély, valamint 50,3 méter hosszú barlangként szerepel és a füzetben megjelent egy ismeretlen készítési idejű, valamint készítőjű barlangtérkép, amelyen a barlang függőleges hosszmetszete van ábrázolva négy keresztmetszettel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. A barlangtérkép alapján 47,8 méter mély.
Irodalom[szerkesztés]
- Balázs László – Égerland Zoltán – Karakas Zoltán – Nagy Veronika – Nyerges Miklós – Zih József: A MAFC Barlangkutató Csoport 1990. évi csoportjelentése. Kézirat. 7, 27, 55–57. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Hegedűs Gyula: A Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1977. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1978. január 30. Egy fénykép. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1990. 2. félév. 172. old.
- Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 49, 51. old.
- Kordos László: Helyesbítés. MKBT Meghívó, 1978. június. 18. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. (A könyvben nincs említve a barlang neve.)
- Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18, 23, 25, 37. old.
- Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11, 13. old.
- MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2, 4, 10. old.
- Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 21, 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Attila szerk.: BEAC Barlangkutató Csoport 2000–2001. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 2002. 26, 49, 52. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Attila: Barlang nyilvántartólap. (A Körte-zsombolyé.) Kézirat, 2002. április. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
- Nyerges Miklós: IX. Lakatos kupa – Alsó-hegy. 2002. MKBT Tájékoztató, 2002. november–december. 17. old.
- Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 56. old.
- Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 33, 105. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
- –: Búbánat-zsomboly leírás. Kézirat. Szerzőnév és évszám nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom[szerkesztés]
- Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
- Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
- Kraus Sándor: Barlangföldtan. 1984.
További információk[szerkesztés]
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Búbánat-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Búbánat-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Országos Barlangnyilvántartás
