Pötty-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pötty-zsomboly
A Pötty-zsomboly bejárata
A Pötty-zsomboly bejárata
Hossz16 m
Mélység12 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés12 m
Tengerszint feletti magasságkb. 493 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-22
Elhelyezkedése
Pötty-zsomboly (Magyarország)
Pötty-zsomboly
Pötty-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 42′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 42′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pötty-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Pötty-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található egyik barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 320 méterre, 273°-ra, erdőben, fokozottan védett területen, a határsávtól nem messze nyílik. A Szabó-pallagon lévő vadászháztól keletre fekvő nagy rét északi szélén kezdődő, a határ felé vezető földút mellett, jobbra található. A földúton kicsit több mint 120 métert kell menni az Almási-zsombolyhoz, a Széki-zsombolyhoz és a November 7-zsombolyhoz tartó, balra leágazó, rosszabb minőségű földútig és egy kis töbör északnyugati peremén van szűk bejárata. Helyét néhány turistatérkép jelöli a barlang nevének feltüntetésével. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A függőleges jellegű barlang vízszintes kiterjedése kilenc méter. A lezáratlan barlang engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg. Bejárásához 12 méter kötél és kötélvédő szükséges.

Közelében egy 80 centiméter mellmagassági átmérőjű és 30 méternél magasabb hegyi szil példány él. 1979-ben csigák, köztük házatlan csiga, béka, lábatlan gyík, kígyó, vöröshátú erdeipocok és erdei egér maradványai lettek beazonosítva a zsombolyból.

A barlang a nevét Dunszt Klára miatt kapta, akinek az egyik beceneve Pötty volt. Előfordul a barlang az irodalmában 07 (Kósa 1992), S-9 (Kósa 1992), SZ/2 (Kósa 1964) és Sz/2 (Székely 1963) jelzésekkel is. 1963-ban volt először Pötty-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1960 nyarán terepbejáráskor találták meg a barlang bejáratát a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport barlangkutatói. Először Rónai Miklós járt benne, aki az első lépést követő megcsúszás után a zsomboly aljáig épségben leesett. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Szabó-pallagon lévő vadászházhoz viszonyítva pontosan bemérték a barlangbejárat helyét. A bemérés szerint a vadászháztól 400 m-re 65° 40' irányban van a barlang bejárata. 1963 augusztusában a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport zsombolykutató csoportja mérte fel a Pötty-zsombolyt 12 m mélységig, majd Székely Kinga a felmérés alapján megszerkesztette a barlang 2 hosszmetszet térképét és alaprajz térképét. Az alaprajz térképen látható a 2 hosszmetszet elhelyezkedése a barlangban.

A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban lévő 114. számú cédulán az olvasható, hogy az Alsó-hegyen, Bódvaszilason helyezkedik el a Pötty-zsomboly. A Szabó-pallagon lévő vadászháztól 65° 40'-re, 380 m-re, kis töbör ÉNy-i oldalában van a barlang bejárata. 12 m mély a barlang. A kézirat barlangot ismertető része 1 publikáció alapján lett írva. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Pötty-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Pötty Shaft a barlang neve.

Az 1977. január 30-án írt és a barlang 1976. júniusi bejárásán alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a Pötty-zsomboly függőleges kiterjedése 12 m. 1979-ben Bakos István gyűjtött állatmaradványokat a zsombolyból, amelyeket Rácz József határozott meg. 1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyvben van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Pötty-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Pötty-zsomboly néven SZ/2 névváltozattal együtt. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1990-ben készült el a barlang hosszmetszet térképe és alaprajz térképe.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek a barlang 1963-ban készült térképei. Több adattal együtt fel van tüntetve 8 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része. Az 1995-ben megrendezett II. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt és a kiírásban szereplő 24 zsomboly közül a Pötty-zsomboly volt a legnépszerűbb. Az 1996. szeptember 21-én megrendezett 3. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt a barlang. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 12 m mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy a Pötty-zsomboly (Flek) 16 m hosszú és 12 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 7, Magyarországon 5452/22, egyéb SZ/2, S-9. A könyvben publikálva lettek a barlang 1963-ban készült térképei. A barlangot 1963-ban Székely Kinga és Kósa Attila mérték fel. 1963-ban Székely Kinga és Kósa Attila a felmérés alapján megrajzolták a barlang térképeit. A térképeket 2016-ban Luděk Vlk digitalizálta. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható a Pötty-zsomboly (5452/22, 7) földrajzi elhelyezkedése.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk[szerkesztés]