Pötty-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pötty-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz16 m
Mélység12 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés12 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 493 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-22
Elhelyezkedése
Pötty-zsomboly (Magyarország)
Pötty-zsomboly
Pötty-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 42′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 42′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pötty-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Pötty-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 320 méterre, 273°-ra, erdőben, fokozottan védett területen, a határsávtól nem messze nyílik. A Szabó-pallagi vadászháztól keletre lévő nagy rét északi szélén kezdődő, a határ felé vezető földút mellett, jobbra található. A földúton kicsit több mint 120 métert kell menni az Almási-zsombolyhoz, a Széki-zsombolyhoz és a November 7-zsombolyhoz tartó, balra leágazó, rosszabb minőségű földútig és egy kis töbör északnyugati peremén van szűk bejárata. Helyét néhány turistatérkép jelöli a barlang nevének feltüntetésével. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A függőleges jellegű barlang vízszintes kiterjedése kilenc méter. A lezáratlan barlang engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg. Bejárásához 12 méter kötél és kötélvédő szükséges.

Közelében egy 80 centiméter mellmagassági átmérőjű és 30 méternél magasabb hegyi szil példány él. 1979-ben csigák, köztük házatlan csiga, béka, lábatlan gyík, kígyó, vöröshátú erdeipocok és erdei egér maradványai lettek beazonosítva a zsombolyból.

Dunszt Kláráról lett elnevezve, akinek egyik beceneve Pötty volt. Előfordul irodalmában 07 (Kósa 1992), S-9 (Kósa 1992), SZ/2 (Kósa 1964) és Sz/2 (Székely 1963) jelzésekkel is. A Pötty-zsomboly név először 1963-ban jelent meg irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1960 nyarán terepbejáráskor találták meg bejáratát a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport barlangkutatói. Először Rónai Miklós járt benne, aki az első lépést követő megcsúszás után a zsomboly aljáig épségben leesett. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Szabó-pallagi vadászházhoz viszonyítva pontosan bemérték bejáratának helyét. A bemérés szerint a vadászháztól 400 méterre, 65° 40' irányban volt bejárata. 1963 augusztusában a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport zsombolykutató csoportja mérte fel 12 méter mélységig és a felmérés alapján Székely Kinga szerkesztett két hosszmetszet térképet és alaprajz térképet.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 114. számú cédulán többek között az olvasható, hogy 12 méter mély és a Szabó-pallagi vadászháztól 65° 40'-re, 380 méterre található. A bejárat kis méretű töbör északnyugati oldalában nyílik. A kéziratban egy irodalmi mű alapján lett feldolgozva. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok közé sorolta. Az 1977. január 30-án írt és 1976. júniusi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint függőleges kiterjedése 12 méter. 1979-ben Bakos István gyűjtött állatmaradványokat a zsombolyból, amelyeket Rácz József határozott meg.

1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Pötty-zsomboly néven SZ/2 névváltozattal együtt és térképen van helye feltüntetve. Ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között. 1990-ben készült el új hosszmetszet térképe és új alaprajz térképe.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1963-ban készült térképek. Több adattal együtt fel van tüntetve nyolc irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal.

1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1995-ben megrendezett II. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt és a kiírásban szereplő 24 zsomboly közül a Pötty-zsomboly volt a legnépszerűbb. Az 1996. szeptember 21-én megrendezett 3. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 12 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelentek az 1963-as térképek. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 16 méter hosszú, 12 méter mély és 505 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk[szerkesztés]