Békák
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kecskebéka (Rana esculenta)
| ||||||||||
 Zöld levelibéka (Hyla arborea)
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Alrendek | ||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||
| ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Békák témájú médiaállományokat és Békák témájú kategóriát. |
A békák vagy farkatlan kétéltűek Anura 5000-nél is több faja a kétéltűek osztályán belül a Salientia klád egyik rendszertani rendjét alkotja. Közös jellemzőjük a farok hiánya kifejlett állapotban, a lapított test, a viszonylag gyenge elülső és izmos, hosszú ugrólábbá fejlődött hátsó végtagok, a dülledt szemek. Mind ragadozók vagy rovarevők. A békák 10-12 évig élnek.
Tartalomjegyzék
A szó eredete[szerkesztés]
A béka ótörök jövevényszó (például kirgiz baka, oszmántörök baga). Bizonyára hangutánzó eredetű, ahogyan az állat hangját jelölő brekeg, brekeke, vartyog és kuruttyol szavak is.[1]
Életmódjuk[szerkesztés]
Zömmel vízközelben élnek, bár akadnak szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott (például sivatagi vagy egész életüket vízben töltő) fajok is. Sok békafajnál kiemelt szerep jut a szaporodási időszakban a hangadásnak (brekegés, kuruttyolás és számos másféle hangadás), amelyet felfújható torokzacskók segítségével végeznek el – ez azonban nem minden fajra jellemző.
Szaporodásuk[szerkesztés]
A békák a többi kétéltűhöz hasonlóan petékkel szaporodnak. A külső megtermékenyítésű békáknál előforduló álpárzási jelenség az amplexus. Lárváikat ebihalaknak nevezik, ezek változatosan táplálkoznak, általában vízben nevelkednek, kopoltyújuk van és hiányoznak végtagjaik. Fejlődésük során végül tüdejük, hátsó-, majd elülső lábuk nő, végül eltűnik a farkuk.
Elterjedésük[szerkesztés]
A farkatlan kétéltűek a trópusoktól a szubarktikus éghajlatú vidékekig elterjedtek, de zömük a trópusi esőerdőkben él. Pusztulásuk oka elsősorban élőhelyük szűkülésében keresendő.
Rendszerezés[szerkesztés]
A rendhez az alábbi alrendek és családok tartoznak (taxonómiai sorrendben[2]).
Archaeobatrachia[szerkesztés]
- Alytidae Fitzinger, 1843
- farkosbékafélék (Ascaphidae) (Fejérváry, 1923) – 2 faj
- ősbékafélék (Leiopelmatidae) (Mivart, 1869) – 4 faj
- unkafélék (Bombinatoridae) (Gray, 1825) – 10 faj
- korongnyelvűbéka-félék (Discoglossidae) (Günther, 1858) – 11 faj)
Mesobatrachia[szerkesztés]
- csücskösásóbéka-félék (Megophryidae) (Bonaparte, 1850) – 123 faj
- ásóbékafélék (Pelobatidae) (Bonaparte, 1850) – 4 faj
- lapátlábúbéka-félék (Scaphiopodidae) (Cope, 1865) egyes rendszerek az ásóbékafélék családjába sorolják – 7 faj
- iszaptúróbéka-félék (Pelodytidae) (Bonaparte, 1850) – 3 faj
- nagyorrúbéka-félék (Rhinophrynidae) (Günther, 1859) – 1 faj
- pipabékafélék (Pipidae) (Gray, 1825) – 30 faj
Neobatrachia[szerkesztés]
- Allophrynidae (Goin, Goin & Zug, 1978) – 3 faj
- Alsodidae Mivart, 1869 – 29 faj
- Batrachylidae Gallardo, 1965
- nyergesbékafélék (Brachycephalidae) (Günther, 1858) – 6 faj
- Brevicipitidae Bonaparte, 1850 – 34 faj
- varangyfélék (Bufonidae) (Gray, 1825) – 463 faj
- Calyptocephalellidae Reig, 1960
- Ceratobatrachidae Boulenger, 1884
- Ceratophryidae Tschudi, 1838
- Ceuthomantidae Heinicke, Duellman, Trueb, Means, MacCulloch & Hedges, 2009
- Conrauidae Dubois, 1992
- Craugastoridae Hedges, Duellman & Heinicke, 2008
- Cycloramphidae Bonaparte, 1850
- Dicroglossidae Anderson, 1871
- Eleutherodactylidae Lutz, 1984
- kísértetbékafélék (Heleophrynidae) (Noble, 1931) – 6 faj
- Hemiphractidae Peters, 1862
- Hylodidae Günther, 1858 (42 faj)
- füttyentőbékafélék (Leptodactylidae) (Werner, 1896) – 1132 faj
- mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) (Lynch, 1969) egyes rendszerek a Myobatrachidae családba sorolják – 50 faj
- Nasikabatrachidae (Biju & Bossuyt, 2003) – 1 faj
- Micrixalidae Dubois, Ohler & Biju, 2001 – 26 faj
- Myobatrachidae (Schlegel, 1850) – 70 faj
- Ptychadenidae Dubois, 1987 – 55 faj
- gyomorköltő békafélék (Rheobatrachidae) (Heyer & Liem, 1976) – 2 kihalt faj
- Seychelle-szigeteki békafélék (Sooglossidae) (Noble, 1931) – 4 faj
- orrosbékafélék vagy szájköltőbékák (Rhinodermatidae) (Bonaparte, 1850) – 2 faj
- levelibéka-félék (Hylidae) (Rafinesque, 1815) – 856 faj
- Amphignathodontidae (Boulenger, 1882) egyes rendszerek a levelibéka-félékhez sorolják – 52 faj
- üvegbékafélék (Centrolenidae) (Taylor, 1951) – 135 faj
- szűkszájúbékafélék (Microhylidae) (Günther, 1858) – 395 faj
- lapátorrúbéka-félék (Hemisotidae) (Cope, 1867) – 9 faj
- nyílméregbékafélék (Dendrobatidae) (Cope, 1865) – 251 faj
- Aromobatidae – egyes rendszerek a nyílméregbéka-félékhez sorolják – 17 faj
- Arthroleptidae (Mivart, 1869) – 49 faj
- aranybékafélék (Mantellidae) (Laurenti, 1946) – 156 faj
- valódi békafélék (Ranidae) (Rafinesque, 1814) – 662 faj
- Astylosternidae (Noble, 1927) – 29 faj
- Petropedetidae (Noble, 1931) – 105 faj
- Pyxicephalidae Bonaparte, 1850
- mászóbékafélék (Hyperoliidae) (Laurenti, 1943) – 145 faj
- evezőbékafélék (Rhacophoridae) (Hoffman, 1932) – 221 faj
- Ranixalidae Dubois, 1987 – 10 faj
- Telmatobiidae Wiegmann, 1834 – 61 faj
- Phrynobatrachidae Günther, 1862 – 87 faj
- Odontophrynidae Lynch, 1969 – 52 faj
- Nyctibatrachidae Blommers-Schlösser, 1993 – 29 faj
Jelenlegi listánk 4819 fajt tart nyilván, de ez a szám folyamatosan változik.
Gyakran két külön csoportként beszélnek a közönséges békákról és a varangyokról, ez azonban alaptalan, pusztán küllem alapján történik, nem rendszertani különállásuk miatt. A varangyok a Neobatrachia egyik családját alkotják, éppen annyira különülnek el a békák között, mint például a levelibékák a mászóbékáktól.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121
- ↑ http://tolweb.org/Salientia/14938 Tree of Life – Salientia
|
