Ugrás a tartalomhoz

Albert Günther

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albert Günther
Életrajzi adatok
Született1830. október 3.
Esslingen
Elhunyt1914. február 1. (83 évesen)
Kew
Ismeretes mint
  • zoológus
  • kurátor
  • halbiológus
  • herpetológus
  • zoological collector
ÁllampolgárságNémetország
SzüleiEleonora Louise Nagel
GyermekekRobert Gunther
IskoláiTübingeni Egyetem
Pályafutása
SzakterületHerpetológia, zoológia, ichthiológia
Kutatási területkétéltűek, hüllők
Szakmai kitüntetések
  • a Royal Society tagja
  • Royal-érem (1878)
  • Linnean Medal (1904)
  • Fellow of the Zoological Society of London
  • Honorary Fellow of the Royal Society Te Apārangi (1873–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Günther témájú médiaállományokat.

Albert Karl Ludwig Gotthilf Günther (Albert Charles Lewis Gotthilf Günther) (Esslingen, 1830. október 3. – Kew, 1914. február 1.) német születésű brit zoológus, ichthiológus és herpetológus volt. Günther a hüllők második legtermékenyebb taxonómusa (George Albert Boulenger után), pályafutása során több mint 340 hüllőfaj írt le.[1][2] Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Günther”.

Günther Esslingenben (Baden-Württemberg) született. Apja alapítványi tisztviselő volt Esslingenben, édesanyja Eleonora Nagel volt. Kezdetben a Stuttgarti Gimnáziumban tanult. Családja azt kívánta, hogy az evangélikus egyház lelkészének tanuljon, ezért a Tübingeni Egyetemre ment. Egyik egyetemi társa a teológiától az orvostudomány felé fordult, és 1852-ben Günther is a természettudományok és az orvostudomány tanulásába kezdett Tübingenben. Első munkája az Ueber den Puppenzustand eines Distoma volt. 1858-ban orvosként végzett a Tübingeni Egyetemen, ugyanabban az évben, amikor kiadta állattani kézikönyvét az orvostanhallgatók számára. Anyja Angliába költözött, és amikor Günther 1855-ben ellátogatott az országba, a British Museumban találkozott John Edward Gray-jel és Richard Owen professzorral. Ez a találkozás vezetett oda, hogy 1857-ben munkát ajánlottak neki a British Museumban, ahol első feladata 2000 kígyópéldány osztályozása volt. John Edward Gray 1875-ös halála után Günthert a Natural History Museum (Természetrajzi Múzeum) Állattani Osztályának gondozójává nevezték ki, ezt a pozíciót 1895-ig töltötte be. Életének fő műve a nyolckötetes Catalogue of Fishes (Halak katalógusa) volt (1859–1870, Ray Society). Foglalkozott a múzeumi gyűjtemény hüllőivel és kétéltűivel is. 1864-ben megalapította a Record of Zoological Literature (Állattani irodalom nyilvántartása), melynek hat évig szerkesztőjeként dolgozott.[3][4] Több mint harminc évig volt az Annals and Magazine of Natural History egyik szerkesztője. A hidasgyíkok anatómiájáról szóló, az addigi ismereteket felülíró tanulmánya volt az első, amely megállapította, hogy a hidasgyík valójában nem gyík, hanem egy teljesen új hüllőcsoport egyetlen élő tagja, amelyet Rhynchocephaliának nevezett el.[1] A fosszíliákból és genetikai vizsgálatokból nyert bizonyítékok később megerősítették Günther állítását, és a hidasgyíkot egy olyan sokszínű származási vonal egyetlen élő tagjaként fogadják el, amelynek több mint 240 millió évvel ezelőtt közös őse volt a pikkelyes hüllők (Squamata) renddel.[2]

Günthert 1867-ben a Royal Society tagjává választották, aminek később, 1875–76-ban alelnöke volt. Közel 40 évig (1868–1905) a Zoological Society of London igazgatótanácsában dolgozott. 1877-ben a Linnean Society of London társaság tagjának választották, aminek 1896–1900 elnöke volt. 1874-ben megkapta a brit állampolgárságot. Günther 1914. február 1-jén halt meg Kew Gardens-ben.[3][5]

1868-ban vette feleségül vette Roberta Mitchellt (1542-1869), William M'Intosh húgát. Egy fiuk született, Robert William Theodore Günther (1869–1940) történész. Roberta nem sokkal a születése után meghalt.

1879-ben újból megházasodott, feleségül vette Theodora Dowrish-t (1863–1944). Fiuk, Frederic Albert Günther (1883–1953), kereskedő volt, lányuk Theodora Alberta Günther (1889–1908), aki tizenkilenc éves korában meghalt.

  1. 1 2 Jones ME, Hutchinson MN (2017). "Evolution: sole survivor of a once-diverse lineage". Nature. 545 (7653): 158. doi:10.1038/545158d. PMID 28492259.
  2. 1 2 Jones ME, Anderson C, Hipsley CA, Müller J, Evans SE, Schoch RR (2013). "Integration of molecules and new fossils supports a Triassic origin for Lepidosauria (lizards, snakes, and tuatara)". BMC Evolutionary Biology. 13: 208. doi:10.1186/1471-2148-13-208. PMC 4016551. PMID 24063680.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  3. 1 2 M, WC (1915). "Obituary Notices of Fellows Deceased. A. C. L. G. Günther, 1830–1914". Proceedings of the Royal Society of London B. 88 (608): xi–xxvi. doi:10.1098/rspb.1915.0016.
  4. ↑ "Obituary. Albert C. L. G. Günther". Geological Magazine. 51 (3): 141–142. 1914. doi:10.1017/s0016756800138270.
  5. ↑ Oxford Dictionary of National Biography 2004. Vol 24.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert Günther című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.